Tanulói szervezet-e a Kiskun Autósiskola?

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Műszaki Pedagógiai Tanszék Pedagógus Továbbképzési Szakcsoport felnőttoktatási szakértő szakirányú továbbképzési szak

Tanulói szervezet-e a Kiskun Autósiskola?

Készítette: Bári István

Értékelte: Dr. Kálmán Anikó
adjunktus

Tanuló is, meg szervezet is; hogy milyen mértékben tud szervezet lenni, azt célom az alábbiakban - nem túl mélyrehatóan ? elemezni.
Célom továbbá, hogy megfeleljek ezzel a dolgozattal Dr. Kálmán Anikó adjunktusnak. Célom továbbá, hogy ha ?a mi szakmánkból? valaki elolvassa, számára kellő képpen gondolatébresztő legyen.
Eszközként dolgozatomhoz mellékelem autósiskolánk multimédiás konzultációs CD-jét bemutatkozás képpen.
Nézőpontom a tanulóé, a diáké, aki megpróbál kívülről szemlélni egy 50-60 szakoktatóval különféle szerződéses viszonyban lévő Bács-Kiskun megye 14 városában oktató, évente a mopedtől a szaktanfolyamokig közel 5000 főt vizsgára felkészítő autósiskolát. Nem nézőpontom ebben az összefüggésben, hogy vezetője vagyok ennek a szervezetnek. Megpróbálom elkerülni azokat a nézőpontokat, melyek ítéletalkotásra ösztönöznének.

Szervezet-e a Kiskun Autósiskola?

?A szervezet emberek olyan csoportja, amelyet a közös érdekek fűznek össze. Bármilyen po-litikáról, bármilyen hatalomról, bármilyen szervezetről legyen szó, mindig érdek húzódik meg mögötte, függetlenül attól, milyen világmegváltó ideológiába egyenek csomagolva.?
Saul Alinsky

Igen, szervezet. Szervezet, továbbá a gazdasági törvény szerint is. Egy korlátolt felelősségű társaság az összes tartozékaival együtt a szó jogi értelmében az IM tárca szabálya szerint. Szervezet a munkaügyi tárca szabályai szerint is, de az itteni jogszabályok szerint bármikor megkérdőjelezhető volna a léte; ?kényszervállalkozó-gyanús? elemekkel van szerződéses kapcsolata. Szervezet az OM tárca szerint is, hiszen akkreditálta a szervezetet, és a programja-it is ? díj ellenében -. Szervezet a GKM szerint is, hiszen lajstromba vette, mint autósiskolát, és miniszteri rendeletben szabályozta oktatói számára, hogy mikor kel fel a nap. Továbbá tág keretek között megfogalmazta az autósiskola fogalmát: iskola a 60-80 fővel szerződéses vi-szonyban lévő saját tanteremben, és saját tanpályán oktató is, és az 1 fő szakoktató a csomag-tartójában hordott bójákkal, és bérleti szerződésekkel. Szervezet a BM szerint is, hiszen a bal-eset-megelőzés területén kommunikál az autósiskolákkal.

?Aki két urat szolgál, az egyiknek hazudni kényszerül. (Az is ismert, hogy ha egy disznónak két gazdája van, hamarosan éhen döglik.)?
Lee Wallek

Szervezet vagyunk a PM számára is, hiszen az árbevétel után kiírja az adók százalékát.

Tanuló-e a Kiskun Autósiskola?
Tanul. Tapasztal, információt, készségeket sajátít el külső és belső motivációk hatására erőfe-szítést igénylő tudatos tevékenységet folytat, tanul.

Hagyományos szervezet, vagy posztmodern szervezet-e a Kiskun Autósiskola?

A tőkékhez való viszonyát tekintve:

1. Hagyományos, amennyiben a pénz az anyagi tőke megszerzése fontos, létkér-dés a számára.
2. Posztmodern a tanuló-szervezet, amennyiben az emberi erőforrások fontos sze-repet játszanak az életében, a szolgáltatások végzésében. 18 fő alkalmazottja, és közel 50 fő vállalkozó partnere közül 14 fő 2006-ban ECDL-t végzett a cé-gen belül közösen. 9 fős ügyfélfogadó gárdája ügyfélfogadó-tréningre jár (HEFOP). 10 fős kirendeltség-vezetői gárdája évente egyszer egy hetes csapat-építő tréningen kommunikációs-, konfliktuskezelő tréningen vesz részt. (Saját ktg.) Kirendeltség-vezetői, ügyfélfogadói, és mester-oktatói jelenleg marke-ting-menedzser tanfolyamra járnak 20-an (ROP).

Szervezeti formáját tekintve

1. Hagyományos elemeket formálisan nem tartalmaz, de van amikor akár befelé, akár kifelé hagyományos szervezeti, hierarchikus elvárásoknak kell megfelel-nie, a működés érdekében valamilyen projekt-cél elérése érdekében. ? külső-belső társadalmi elvárás bizonyos esetekben a hierarchikus megjelenés.
   A szervezeti forma egyébként lapos.
2. Modern, amennyiben 8 egységben folyik a szolgáltatás. Vezetőik elkötelezet-tek, az egységekben a kulcsfigurák szintén. Az újraszerveződésre az elmúlt 17 évben többször volt példa. Spontán, irányítatlan az első években; ma már egyre inkább tervezetten, tudatosan.

Szabályokhoz való ragaszkodás szintjén:

1. Inkább hagyományos, a szervezet (és a szerződöttjei) keresik a biztonságot a szabályok betartásával keresik az ?atyuskát?, a ?megmondó embert?. A sza-bálytudat magas. Talán köze van hozzá a KRESZ-nek, a KRESZ-oktatásának, de inkább az emberi félelmeknek ? a változástól.
2. Modern is: amennyiben döntési-, cselekvési autonómia a vezetők számára meg van szakmai téren. A hierarchia is számít még, az eredmény is számít már. Nem rövidtávon, illeszkedve a stratégiai célokhoz.

Viszony a kreativitáshoz.

1. A külvilághoz, az együttműködőkhöz a stakeholderekhez való kapcsolódás csak hagyományosan működik. ? a többnyire hagyományos elvárások miatt ? A múlt reprodukálása fontos, mert állandóságot, biztonságot sugall. A vizsgabiztos a fix pont.
2. Új minták követése nincs ?előírva?. Nem szerepel követelményképpen a mi-nisztériumok, és szervezeteik részéről. A pozitív piaci eredményeket nagyon nehéz új mérték követéséhez, vagy a kreativitáshoz kötni. (Sőt!) A kreativitás, az újdonság ? lásd: www.kiskun.autosiskola.hu ? ?zongorakerekes kisautó? ?biztonságiöv-szimulátor? ?motoros-szimulátor? ?kerékpáros pálya? stb. ? pénzbe kerül, sok pénzbe, és elementáris lakossági igény nem jelentkezik irán-tuk ? még ingyen sem -.
   Mindezek ellenére a kreativitást díjazzuk, akkor is, ha ez pénzben kifejezett eredményt nem hozott, hiszen ez küldetésünk, filozófiánk egyik fontos eleme.

Viszony a teljesítmény-értékeléshez, megbecsüléshez.

1. Hagyományoshoz közelálló, amennyiben a státuszhoz, a hierarchiában elfog-lalt helyhez is kötődik a megbecsülés. A státuszhoz járó feladatokhoz ?megbe-csülést? kell rendelni.
2. A piaci eredmények ritkán, három évente ha lehetővé teszik a pénzben kifeje-zett megbecsülést. Az éves kimeneti eredménytelenségeket könnyű objektívvé magyarázni. A megbecsülés mindig verbalizált, pénz járna hozzá, de két-három évente jut. Akkor viszont differenciáltan. (Az autósiskola 17 éve ?táncol a penge élen? piaci részesedése évről-évre nő. Árbevétele nő, de pénzben kife-jezett nyeresége alig van, fejlesztésre kevés jut.)

Viszony az információs rendszerekhez, az információ-áramláshoz.

1. Nem hagyományos, nem csak föntről lefelé áramlik, és nincs korlátozva.
2. Sőt: információban gazdag a környezet, a munkafolyamat, technikai lehetősé-gekkel jól alátámasztott az áramlás: ingyen telefon, skype, internet, E-mail, stb. Azonban sok a redundáns információ, az igazán fontos információk többnyire nehezen felismerhetőek a dolgozók számára. Felismerés esetén sem okoznak elementáris erejű cselekvési kényszert. Talán motiválni kellene?

Viszony a tanuláshoz.

1. Csöppet sem hagyományos, nincs a szervezeten kívülre szorítva a tanulni vá-gyó.
2. Sőt: bárki bármit tanul, a tandíj 50%-át a cég fizeti. (a vizsgadíj a résztvevőt terheli) Mindenkinek van tényleges számára felajánlott lehetősége tanulni! Mindenki folyamatosan tanulhat. Mégsem él vele mindenki. Félnek felnőtt-ként a megmérettetéstől. Talán a korábbi ? poroszos iskolarendszerben ? szer-zett tapasztalatok, vizsgaélmények okozzák ezt!? De színesítjük a lehetősége-ket: tervezzük teljes program-akkreditációra pl. a következő képzéseket:

• Hogyan jobban? Oktatási technikák, és módszerek megújítása az elmé-leti és gyakorlati képzésben.
• Gépjárművezető-oktatók konfliktuskezelő tréningje. (ROP keretében elbírálás alatt lévő képzési lehetőség, teljes akkreditálás alatt)
• Pedagógiai diagnózis alkalmazási lehetőségei a hatékony tudásszint felmérésben a sajátos oktatás-igényű hallgatók oktatásában.
• Számítástechnikai alapismeretek elméleti előadók számára. Különös tekintettel az Internetre, és a Power Pointra.
• Mesteroktató-képzés.
• Autósiskola vezető-mester.
• E-konzultáció az autósiskolában.
• E-menedzsment az autósiskolában.
• Menedzser ismeretek az autósiskola-vezetők számára.
• Marketing ismeretek az autósiskola-vezetők számára.
• Információs rendszerek megtervezése, és működtetése az autósiskola-vezetők számára.

Az intenzív képzés eredete a II Világháború amerikai hadserege, ahol sok katonát rövid idő alatt kellett megtanítani idegen nyelvre. Nagyon erősen a kulcsmonda-tokra korlátozták őket, és sikerült.
A mai magyar autósiskolák intenzíven a vizsgára treníroznak. Biztosan, senki nem gon-dolja komolyan, hogy 6-9 órában a KRESZ-t meg lehet tanítani. Úgy, hogy még a fondorlatos Tesztkérdéseket is helyesen oldja meg a ?képzésben résztvevő?.
Itt intenzív trenírozás folyik a tesztlapra, vizsgára. A sikeres vizsgával 17 esztendős ma-gyar úrvezető ? ha hölgy, akkor átlag 72 évig, ha férfi, akkor átlag 68 éves koráig jogosultsá-got szerzett a közlekedésre a közutakon.
Számoljunk, s egy-két tényt említsünk meg:
72 - 17 = 55 év
68 - 17 = 51 év-re ki lettek képezve közlekedésben való részvételre.

Mi történt az elmúl 51-55 évben?

1. Az emberiség létszáma megduplázódott. Két és fél három milliárdról hat milliárdra.
2. A közlekedésben résztvevők száma 200 %-ra nőtt.
3. Az úthálózat Magyarországon alig nőtt 115-120%-ra.
4. A közlekedésben résztvevő járművek száma kb. 800.000-ről 3.6 millióra nőtt. Több mint 400 %-ra.
5. A II Világháború előtti autósiskolai tankönyv utolsó lapján 12 db. KRESZ-tábla szerepel megtanulandóként.
6. Az utolsó KRESZ-módosítás megtanulandóként 35 db-bal növelte a KRESZ-táblák számát. Kb. 190-ről 220-ra.
7. A balesetek száma:
8. 8. Amerikában 1968-ban 57.000-ren haltak meg közlekedési balesetben. 3-szor annyian, mint a vietnámi háborúban.

Nem kellene-e az úrvezetőknek is megadni a továbbképzés lehetőségét? Pl. ?közlekedési ma-gatartás-formálása? tréning formájában. ?technikai kezelés? tréning formájában. Támogatot-tan, és pályázhatóan.
Manapság érzékelhetően hasonló gondokkal küzdhet közlekedés területén egész Európa. Az állandó változás a közlekedés területén is érvényes, ideje van a képzéseket megújítani, a meg-újítást pedig támogatni. Támogatni a szállítmányozók, a flottát üzemeltetők, és az autósisko-lák ez irányú törekvéseit. Pl.: tréningpályák építésével.)

1. Hatalmi játszmák nincsenek, ha vannak a hatalmi törekvések az egészséges versenyszellemen belül maradnak.
2. A vezetők vezetőség koordinál, szervez, fontos a szinergia, hangsúly az infor-mációk, ismeretek napra készségén van. Konfliktus kezeletlenül nem marad.

Viszony a változáshoz, a stabilitáshoz.
1. A stabilitás, mint a kezdeti állapot megismétlése nem cél. A stabilitás mint egy magasabb szinten létrejött harmónia, egyensúly, az igen, az cél! A hamis har-mónia, elfojtott indulatokkal, nem cél. Az uniformizálás nem cél.
2. Ellenben, cél a gyors alkalmazkodás a változáshoz, s maga a változás. Akadá-lyai viszont ennek is vannak. Ha a változást a képleténél fogjuk meg: Változás akkor jön létre, ha: az

ELLENÁLLÁS < ELÉGEDETLENSÉG X ELKÉPZELT JÖVŐ X ELSŐ LÉPÉS

A változásnak megvan a reménye.

• Az elégedetlenség szerencsére nem nulla, de gyakran értelmezhetetlen, vagy nagyon nehezen értelmezhető, s közelít a nullához.
• A jövőkép szerencsére nem nulla. De nagyon nehezen harmonizálható. A szakmai jövőkép, az egyéni jövőkép, és a csapat, cég jövőképe. Tudom, folyamat, tanulan-dó, tudjuk.
• Az első lépés sokszor nulla. Sok a félelem. Sokan sokszor, sok helyen mentek falnak. Sokan érzik úgy, hogy falhoz vannak állítva, hogy egy lépésük sincs előre.

A változás továbbra is cél.

Befejezés. Következtetések:

1. A Kiskun Autósiskola egy tanuló szervezet. Folyamatosan szocializálódik, nap mint nap teremti újra a harmóniát intézményi rendszerével és a gazdasági környezettel.
2. A tudás a tanulás sok lehetőséget ad.