7. Villamos berendezések

7.1. Az akkumulátor

Ha a motor áll vagy alacsony fordulatszámon működik, akkor az akkumulátor látja el árammal a bekapcsolt villamos fogyasztókat. A motorkerékpárokon általában savas ólomakkumulátort alkalmaznak.

Az akkumulátor szerkezete
A saválló szigetelőanyagból készült akkumulátorház celláiban pozitív és negatív töltésű, ólomtartalmú lemezek vannak egymástól elszigetelve. A cellákat felül fedelek zárják. A fedeleken levő feltöltőnyílásokat szellőztetőfurattal ellátott csavaros dugók zárják. A korszerű (zselés) akkumulátorok zárt kivitelűek (záródugók nincsenek).
Az akkumulátor celláit desztillált vízzel hígított kénsavoldattal töltik fel úgy, hogy a folyadék kb. 5...10 mm-rel lepje el a lemezeket. Az egyes cellák feszültsége kb. 2 V. A cellák soros kapcsolása révén a feszültségek összeadódnak, ennek megfelelően a háromcellás akkumulátor 6 V, a hatcellás 12 V feszültségű.

Az akkumulátor kapacitása (tárolóképessége)
Az akkumulátor kapacitása a kisütőáram-erősség és a kisütési időtartam szorzata. Mértékegysége az amperóra (Axh). Az akkumulátort huzamosabb időn át legfeljebb a kapacitása 10%ának megfelelő áramerősséggel szabad tölteni vagy kisütni.

7.2. Áramfejlesztők

Az áramfejlesztők feladata a villamos fogyasztók árammal való ellátása és az akkumulátor töltése.
A motorkerékpárokon dinamót vagy háromfázisú, váltakozó áramú generátort alkalmaznak, amelyet rendszerint a motor főtengelyére szerelnek (1. a 2-30. ábrát).
Az áramfejlesztő működése a műszertáblán levő piros fényű lámpával ellenőrizhető 11. a 2-t3, ábrát). Ha a generátor (dinamó) tölti az akkumulátort, akkor az ellenőrző lámpa nem világít.

7.3. Villamos gyújtóberendezések

A gyújtóberendezés feladata az Otto-motorban összesűrített gázkeverék meggyújtása és a gyújtás időpontjának szabályozása. A motorkerékpárokon általában akkumulátoros, ritkábban mágneses gyújtóberendezést alkalmaznak. Ezek nagyfeszültségű elektromos kisülést hoznak létre a hengerfejbe csavart gyújtógyertyán.

A gyújtógyertya
Részei a csavarmenetes ház a testelektróddal, a hőálló és a jó hővezető szigetelőanyag, a szigetelt elektród, a belső és a külső tömítések (2-46. ábra).
A helyesen megválasztott gyújtógyertyának üzem közben az égő gázokkal érintkező része 500...800 °C hőmérsékletű. Ezen az ún. öntisztulási hőmérsékleten leég a gyújtógyertyáról az olaj és a korom, de a gyertya még nem okoz öngyulladást.
Az üzemi hőmérséklet a gyújtógyertya egyes részeinek hővezető képességétől függ. A hőterhelhetőség mértékét az ún. hőérték alapján határozzák meg. A hőértéket számmal jellemzik, pl. 175, 225, 260 stb.
A gyújtógyertya méretét menetének méretével adják meg, amely általában M 14x 1, 25. A gyújtógyertyákon feltüntetik a méretre és a hőértékre vonatkozó adatokat.
Csak a gyári előírásoknak megfelelő hőértékű gyertyát használjunk. A kisebb hőértékű gyertya túlhevül, a nagy hőértékű pedig nem melegszik az előírt üzemi hőmérsékletre.

7.4. Világító- és jelzőberendezések

A "szóló" és az oldalkocsis motorkerékpárokat a 2-47. ábrán látható világító- és jelzőberendezésekkel szerelik fel. A forgalomban részt vevő járműveket éjszaka, az esti szürkület kezdetétől a reggeli szürkület megszűnéséig terjedő időszakban és korlátozott látási viszonyok között ki kell világítani.
A forgalomban részt vevő motorkerékpárt - tompított fényszóróval - nappal és jó látási viszonyok között is ki kell világítani.

A kivilágításnak kettős célja van:

• egyrészt az, hogy a jármű vezetője megfelelően lásson,
• másrészt az, hogy a közlekedés többi résztvevője a járművet könnyebben észlelhesse.

Távolsági és tompított fényszóró
A fényszóróházat a motorkerékpár hosszirányú függőleges felezősíkjában a lengővillához állítható módon rögzítik.
A házban van a fényszórótükör, amelyet elöl bordázott üveg zár. A tükörben foglalattal rögzítik az izzót, amelyben a távolsági és a tompított fény izzószála van (2-48. ábra).
A távolsági fényszórónak az út felületét a jármű előtt éjszaka, tiszta időben legalább 100 m távolságra meg kell világítania.
A tompított fényszóró európai, azaz aszimmetrikus rendszerű, a motorkerékpár kormányzott kerekével együtt elforduló tompított fényszóró pedig szimmetrikus rendszerű is lehet.
A tompított fényszórónak - anélkül, hogy a szembejövő jármű vezetőjét vakítaná - az út felületét a jármű előtt éjszaka, tiszta időben legalább 40 m távolságban meg kell világítania.
Az aszimmetrikus fényszóró az úttest jobb szélét nagyobb távolságra, kb. 70...80 m-re világítja meg, míg a bal oldalt csak rövidebb szakaszon.

Helyzetjelző lámpák, a rendszámtábla megvilágítása
Az oldalkocsi nélküli motorkerékpárt egy hátsó helyzetjelző lámpával fel kell, és egyben első helyzetjelző lámpával fel szabad szerelni.
Az oldalkocsis motorkerékpáron az egyik első és hátsó helyzetjelző lámpát a motorkerékpár felezősíkjában, a másik első és hátsó helyzetjelző lámpát az oldalkocsi kerekének síkjában kell elhelyezni.
Az első helyzetjelző lámpa csak fehér vagy kadmiumsárga, a hátsó csak piros fényt bocsáthat ki. A helyzetjelző lámpa fényének éjszaka, tiszta időben 300 m távolságból észlelhetőnek kell lennie.
A rendszámtáblát megvilágító lámpának fehér fénnyel és olyan fényerővel kell világítania, hogy az álló motorkerékpár rendszámtábláját éjszaka, tiszta időben legalább 20 m távolságból el lehessen olvasni.

A féklámpa
A motorkerékpárra egy piros fényű féklámpát kell felszerelni. A féklámpa fényének nappal, ráeső napfényben legalább 50 m, éjszaka legalább 300 m távolságból határozottan felismerhetőnek kell lennie.
A féklámpa fényerejének a hátsó helyzetjelző lámpa fényerejéhez képest négyszer nagyobbnak kell lennie. Izzócsere esetén ügyeljünk arra, hogy az izzó teljesítménye megfelelő legyen.
A féklámpa áramkörét egy mechanikus vagy hidraulikus kapcsoló automatikusan zárja a fékpedál benyomásával egyidejűleg.
Ha a féklámpa nem működik, akkor a motorkerékpárral tilos közlekedni.
Az irányjelző berendezés
A korszerű motorkerékpárokat irányjelző berendezéssel is felszerelik. A villogó irányjelző részei: az oldalanként két irányjelző lámpa, a villogtatóautomata, a kézikapcsoló és a visszajelző lámpa.
A villogtatóautomata hőelektromos vagy elektronikus működtetésű, amely bekapcsoIás után önműködően percenként 90ą30 áramlökést ad.
Az irányjelző lámpa csak borostyánsárga fényű lehet, nappal a ráeső napfényben legalább 50 m-ről felismerhetőnek kell lennie.

A hangjelző berendezés
A motorkerékpáron kötelező - a motor álló helyzetében is működtethető - hangjelző berendezés.
Csak olyan hangjelző berendezés használható, amelynek a hangja folyamatos, egyenletes magasságú és erősségű.

A vezetékhálózat
A motorkerékpárok vezetékhálózata egyvezetékes rendszerű. Általában az akkumulátor negatív pólusát kötik a testhez, vagy a motorkerékpár vázához, amely a fogyasztók egyik vezetéke. Másik vezetékként kábelt használnak.
Az egyes áramkörök megkülönböztetése és a javítás megkönnyítése végett a vezetékek különböző színűek, de a színjelzések nem egységesek.
A vezetékek végén csatlakozókat helyeznek el. A legelterjedtebb, amely gyorsan rögzíthető és biztos érintkezést ad, a lapos dugaszolócsatlakozás.
A vezetékek védelmére biztosítókat iktatnak be az áramkörökbe. Rövidzárlat esetén a
megengedett áramerősség átlépésekor a biztosító elolvad és megszakítja az áramkört. Az áramkört kapcsolók segítségével zárjuk és szakítjuk meg.
A különböző berendezések, kapcsolók bekötését általában a motorkerékpár kezelési
utasításában levő kapcsolási rajz szemlélteti.
A világító- és jelzőberendezések kapcsolóit könnyen kezelhetően, a kormányon, az ellenőrző és visszajelző lámpákat a műszertáblán helyezik el (i. a 2-12. és 2-13. ábrát).

7.5. Biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés

Az akkumulátor ellenőrzése és karbantartása
Figyelem! Az akkumulátorsav és a sólerakódás maró, mérgező. Szabad kézzel ne érintse, a törlőrongyot másra ne használja, a szennyezett szerszámokat tisztítsa meg! A testre került savat bő vízzel mossa le, szappanos mosással közömbösítse!

Az akkumulátor élettartamát nagymértékben befolyásolja a megfelelő karbantartás. Az akkumulátor fedelét, a pólusokat és a záródugók szellőztetőnyílásait tartsuk mindig tisztán. Sóképződés és korrózió esetén az akkumulátort szereljük ki, és vízzel
mossuk le. Ha a kábelsaruk nehezen vehetők le a pólusokról, akkor ne feszegessük és ne ütögessük, mert a cellafedél eltörhet, a pólusok meglazulhatnak. Célszerű ilyenkor a sarukat gyengén lúgos langyos vízzel locsolni, így néhány perc elteltével könnyen levehetők.
A tiszta, szárazra törölt akkumulátort helyezzük vissza a tartóba, és megfelelő módon rögzítsük. Helyezzük fel a pólusokra az ugyancsak megtisztított kábelsarukat, és jól húzzuk meg, majd a sarukat és a pólusokat kenjük le vékonyan savmentes vazelinnel a sóképződés és a korrózió csökkentésére.
Nyáron kéthetenként, télen négyhetenként ellenőrizzük a savszintet a cellákban. Ha szükséges, annyi desztillált vizet töltsünk a cellákba, hogy a folyadék a lemezeket kb. 5...10 mm-rel ellepje. Más vizet vagy nem tiszta üdítős üveget ne használjunk utántöltésre, mert tönkreteszi az akkumulátort. Ügyeljünk arra is, hogy a folyadékszint ne legyen túl magas, mert üzem közben a hígított kénsav a záródugók nyílásain keresztül kinyomul.
A zselés, záródugó nélküli, zárt akkumulátorok kezelést alig igényelnek, csupán a sarukat és a fedelet kell tisztán tartani.
Télen, ha motorkerékpárt nem használjuk, az akkumulátort szereljük ki, és szobahőmérsékleten tároljuk. Mivel az akkumulátor önmagától is kisül, ajánlatos kb. havonta árammal utántölteni.

Az akkumulátor töltöttségének ellenőrzése.
Az akkumulátor nincs megfelelően feltöltve akkor, ha a bekapcsolt fényszóró fényereje csekély, vagy az indítómotor (ha van a motorkerékpáron) nehezen forgatja meg a motort.
Az akkumulátor töltöttségi fokáról pontosabb képet kapunk, ha megmérjük a savsűrűséget. A savsűrűséget sűrűségmérővel mérjük (2-49. ábra).
A gumilabdával szívjuk fel az üvegcsőbe a savat, az úszó merülésének megfelelően a fokbeosztásról leolvashatjuk a savsűrűség értékét.
Ajólfeltöltöttakkumulátor savsűrűsége 1,28 kg/dm3, a teljesen kimerült akkumulátoré 1,14 kg/dm3.
Az akkumulátor töltése
Az akkumulátort egyenáramú töltőberendezéssel tölthetjük fel.

Az akkumulátor töltését a következő módon végezzük:

• távolítsuk el a cellák záródugóit, ellenőrizzük a savszintet, pótoljuk a hiányt desztillált vízzel;
• a töltőberendezés pozitív kivezetését az akkumulátor pozitív pólusával, negatív kivezetését a negatív pólusával kapcsoljuk össze;
• kapcsoljuk be a töltőberendezést, majd állítsuk be a töltőáram erősségét úgy, hogy az ne legyen több, mint az akkumulátor kapacitásának (Axh) 1 /10-e;
• töltés közben ellenőrizzük a folyadék hőmérsékletét, ha az akkumulátor nagyon melegszik, csökkentsük a töltőáram erősségét;
• a töltés vége felé élénk gázképződés indul meg, durranógáz képződik, amely robbanásveszélyes, ezért az akkumulátor közelében nyílt lángot használni tilos.

Az akkumulátor akkor van jól feltöltve, ha a cellákban már igen intenzív a gázképződés.

A gyújtóberendezés karbantartása

• Ellenőrizzük a vezetékcsatlakozásokat.
• Távolítsuk el a vezetékcsatlakozási helyekről a korróziót, jól húzzuk meg a csatlakozókat.
• Ellenőrizzük a gyújtókábelt, a gyertyapipát, a zavarszűrő ellenállást és a gyújtógyertyát.
• A kábelt és a gyertyapipát időnként a por- és az olajlerakódástól tisztítsuk meg. Ha gyújtókábel szigetelése repedezett, akkor cseréljük ki.
• A gyújtógyertyát a gyári előírás szerinti km megtétele után szereljük ki tisztításra, illetve cseréljük ki újra. A gyertya állapotából következtethetünk a motor esetleges rendellenes működésére is.
• Ha a gyújtógyertyán a lerakódás világosbarna vagy szürke, és az elektródok elhasználódása is normális, akkor a motor és a gyújtásbeállítás jó, a gyújtógyertya hőértéke is megfelelő.
• A kormos, lágy lerakódás tökéletlen égésre utal, amelyet a dús keverék, a nem megfelelő intenzitású gyújtás, esetleg a nagy hőértékű gyertya okozhat. Ha olajos, kokszos a szennyeződés, akkor sok olaj kerül a motor égési terébe.
• Ha a szigetelőtest mészfehér színű, és az elektródok is beégtek, akkor a gyertya üzemi hőmérséklete a megengedettnél nagyobb volt. A hibát a túl nagy előgyújtás, a benzinben szegény keverék okozhatja, vagy pedig alacsony a gyertya hőértéke.
• Tisztítsuk meg az elszennyeződött gyújtógyertyát, és ellenőrizzük az elektródok távolságát. Akkumulátoros gyújtásnál kb. 0,5...0,7 mm, mágnesgyújtás esetén 0,3...0,5 mm hézagot írnak elő. Ha szükséges, a testelektród óvatos hajlításával állítsuk be a hézagot.
• A gyertya motorba való beszerelésekor ellenőrizzük a tömítőgyűrűt. Kenjük be a gyertya menetes részét grafitos olajjal, majd csavarjuk be teljesen, és 1 /4...1 /2 fordulattal húzzuk meg. Meghúzáskor ügyeljünk arra, hogy a gyertyakulcs ne álljon ferdén, mert a gyertya szigetelőanyaga így könnyen megreped.

A vezetékhálózat ellenőrzése
A fogyasztók abban az esetben működnek tökéletesen, ha a vezetékek és csatlakozásaik rendben vannak.
A hálózatban előforduló hibák: rossz érintkezés, szakadás és rövidzárlat.
A rossz érintkezést a csatlakozások oxidációja, a csavarok, csatlakozások fellazulása okozza. Rendszeresen ellenőrizzük a csatlakozásokat, tisztítsuk meg az oxidációtól.

Szakadás. A hiba helyét az áramforrástól a fogyasztó felé haladva ellenőrző lámpával keressük. A lámpa egyik vezetékét kössük a testhez, másik végét érintsük a vezetékcsatlakozásokhoz. Amíg a szakadás helye előtt vagyunk, addig az ellenőrző lámpa világít, a szakadás utáni szakaszhoz érve a lámpa nem világít.

Zárlat. Ha a szigetelés megsérül, és a vezeték a testhez ér, a biztosító kiolvad. Tegyünk be egy új biztosítót, ha az ismét rögtön kiolvad, akkor állandó zárlat van. Vegyük le a biztosító csatlakozásairól az összes átmenővezetéket, és a biztosítót ellenőrző lámpával hidaljuk át. Kössük be egyenként az előbb lekapcsolt áramkörök vezetékeit, a zárlatos vezeték bekötésekor az ellenőrző lámpa kigyullad. A zárlatos vezetékágban a fogyasztótól az áramforrás felé haladva bontsuk szét szakaszonként a vezetéket mindaddig, amíg a lámpa ki nem alszik. A hibás vezetéket javítsuk vagy cseréljük ki.

Világító- és jelzőberendezések
Naponta, elindulás előtt ellenőrizni kell a világító- és jelzőberendezések működését. Ha hibát észlelünk, csak a hiba kijavítása után vehetünk részt a közúti forgalomban.
A világító- és jelzőberendezések lámpatesteit tisztán kell tartani, mivel a szennyeződések csökkentik e berendezések fényáteresztő képességét. Esős időben, hosszabb úton többször is álljunk meg, és takarítsuk le a felverődött sárpermetet.

A lámpák izzóinak cseréje
Hatósági előírás, hogy a motorkerékpáron legyen tartalék izzókészlet és alkalmas szerszám a hibás izzó kicseréléséhez.
A hibás, kiégett izzót a közlekedés biztonsága érdekében adott esetben nekünk kell kicserélnünk.

A fényszóró izzójának cseréje
A fényszóró lehet hagyományos (45/40 W) vagy halogén (H4 60/55 W) izzós kivitelű. Hagyományos izzós kivitelű lámpatestbe halogénlámpa nem szerelhető. A csere műveleti sorrendje a következő:

• szereljük le a zárókarikát (díszkarika);
• lazítsuk meg a fényszórókeretet rögzítő csavarokat, majd emeljük ki a fényszóróházat;
• húzzuk le a vezetékdugaszolót az izzóról, majd a rugós rögzítőt oldva vegyük ki a hibás izzót;
• az új izzót helyezzük be a házba úgy, hogy az izzó illesztőcsapja a ház hornyában feküdjön;
• végezzük el a többi szerelési műveletet a kiszerelés fordított sorrendjében.

Az első helyzetjelző lámpa izzójának cseréje
Ez a lámpa a fényszóróházban van. A fényszóróházhoz a fényszórócserénél leírtak szerint férünk
hozzá. A helyzetjelző foglalatát fordítsuk balra, majd húzzuk ki a házból.
Az izzócsere után a foglalatot helyezzük vissza, és jobbra fordítva rögzítsük.
A fényszóró és a helyzetjelző lámpa cseréjekor az új izzó üvegét papírzsebkendővel vagy tiszta ruhával fogjuk meg, kézzel ne érintsük, mert a zsír és a kéznedvek üzem közben elpárolognak és lerakódnak a tükör belső falára.
Az izzó beszerelése után kapcsoljuk be a tompított fényszórót, majd a fényszóró elé tartott fehér papírlap segítségével ellenőrizzük a tompított fény átvilágítási képét (2-50. ábra).
Ha a tompított fényszóró aszimmetrikus, akkor az a), ha szimmetrikus, akkor a b) ábrán látható változatnak megfelelő átvilágítási képet kapjuk, amennyiben a beszerelés helyes volt.
Az izzócsere, ill. a szerelési munkák után a vakítás elkerülése végett a fényszórók beállítását szakműhelyben fényszóró-beállító készülékkel lehet ellenőrizni.

Az ellenőrzés, ill. a beállítás elvégezhető hagyományos módon is:

• ellenőrizzük a gumiabroncsokban a levegőnyomást, majd vízszintes talajon állítsuk a motorkerékpárt mérőernyő vagy fal elé 5 m távolságban úgy, hogy a motorkerékpár hossztengelye a falra merőleges legyen (2-51. ábra);
• mérjük meg a fényszóró középpontjának a talajtól való H távolságát, és a mértértéknek megfelelően rajzoljunk a falra egy beállítókeresztet úgy, hogy az a motorkerékpár középvonalába essen;
• terheljük a motorkerékpárt egy személlyel;
• kapcsoljuk be az aszimmetrikus tompított fényszórót;
• a fényszóróházat rögzítő két csavar meglazítása után végezzük el a beállítást.

A beállítás akkor helyes, ha a sötét és a világos felület határvonala a beállítókereszttől balra vízszintes, és legalább 5 cm-rel a beállítókereszt alá esik; jobbra pedig a vízszintessel 15°-os szöget zár be.

Az irányjelző lámpa cseréje
A csavarok eltávolítása után a fedél (bura) levehető, majd az égőt benyomva, 1 /4 fordulattal balra fordítva a szuronyzáras égő kivehető. Az összeszerelést fordított sorrendben végezzük.

A hátsó lámpák izzóinak cseréje
Rendszerint közös házban foglal helyet a helyzetjelző (5 W) és a féklámpa (21 W). Az izzók cseréje az irányjelző izzó cseréjével megegyező.

8. Üzemeltetés és karbantartás

8.1. A bejáratás

A bejáratás, kb. 1500...2000 km-es út megtételéig, fokozottan tartsuk be azokat a gyári utasításokat, amelyeket a kezelési útmutató tartalmaz.
A legfinomabb megmunkálás ellenére az egymáson elmozduló alkatrészek - főleg a henger és a dugattyú - a bejáratás során csiszolódnak össze tökéletesen. A nagyobb súrlódás miatt a motor kezdetben hajlamos a melegedésre.

Általános szabályként tartsuk be a következőket:

• ne működtessük a motort szükségtelenül a motorkerékpár álló helyzetében, a motor beindítása után azonnal induljunk el;
• az első 500 km-es út megtételéig a motort főleg közepes fordulatszám-tartományban részterheléssel, a sebességfokozatok helyes megválasztásával üzemeltessük;
• a motor erőteljes melegedése esetén tartsunk rövid pihenőt.

8.2. A karbantartás

A tervszerű megelőző karbantartás célja, hogy a motorkerékpár üzeme biztonságos és gazdaságos legyen.

A karbantartási munkákat munkanemek szerint a következőképpen csoportosíthatjuk:

• ápolási munkák;
• ellenőrzések és beszabályozások.

Az ápolási munkák körébe tartozik a motorkerékpár tisztán tartása és kenése.
A fényezett részekről a szennyeződéseket - lehetőleg langyos - bő vízzel mossuk le.
A mosáshoz puha szálú kefét, a szárításhoz szarvasbőrt használjunk. Az olajos és zsír
foltos szennyeződéseket autósamponnal távolítsuk el.
A kis felületű sérüléseket (karcolások, festéklepattogzás) célszerű a mosás után, de az észlelést követően minél előbb kijavítani, mert ezáltal megakadályozható a fényezés további károsodása. A sérült részt és a körülötte levő néhány mm-es felületet finom szemcséjű csiszolópapírral meg kell csiszolni, rozsdaoldóval oxidmentesíteni, tiszta benzinnel zsírtalanítani, majd jól felkevert javítófestékkel egyenletesen be kell ecsetelni.
A kenési munkák körébe tartozik az egyes szerkezeteken (motor, sebességváltómű stb.) levő olaj pótlása, ill. cseréje, és az egyéb kenést igénylő helyek zsírozása, ill. olajozása, amelyekre az egyes szerkezetek tárgyalása során külön-külön kitértünk. A gyárak a különböző motorkerékpár-típusokhoz más és más kenési utasítást adnak ki, ezért mindig a gyári utasítás a mérvadó.
A motorkerékpár ápolása, mosása után ellenőrizzük a világító- és jelzőberendezések, valamint a fékek működését. A fékdobokba esetleg behatolt vizet enyhe fékezéssel távolítsuk el.

8.3. Üzemen kívül helyezés

Ha a motorkerékpárt hosszabb időre - ősztől tavaszig - üzemen kívül helyezzük, akkor gondoskodnunk kell a helyes tárolásáról.

• A több hónapig tartó tárolás előtt a motorkerékpárt mossuk tisztára, és szárítsuk le. A benzintartályt töltsük tele. A kenőhelyeket előírt minőségű és mennyiségű kenőanyaggal töltsük fel, ill. kenjük be (a kenési terv szerint).
• A motor belső konzerválására a gyertyanyíláson keresztül töltsünk a hengerbe 0,1...0,2 I korróziógátló olajat. Csavarjuk be a gyertyát, majd gyújtás nélkül lassan forgassuk a motort, hogy a védőolaj valamennyi csapágyhoz eljusson.
• Az akkumulátort szereljük ki, és gondoskodjunk annak szakszerű tárolásáról.
• A gumiabroncsok levegőnyomását csökkentsük az előírt nyomás felére.
• A motorkerékpárt száraz helyiségben felbakolva, ponyvával letakarva helyezzük el úgy, hogy a kerekek ne érintkezzenek a talajjal.

9. A környezet védelme

Környezetünk - a föld, a vizek, a levegő, a növényzet, az állatvilág stb. - védelme, kímélése alapvető érdekünk és kötelességünk. A járművezetőknek is kötelessége, hogy járművük üzemeltetésekor kíméljék a környezetet, hogy a károsodás mértéke minél kisebb legyen.

A motor üzemeltetése
A motor és a segédberendezések (karburátor, gyújtás stb.) rendszeres karbantartása és beszabályozása nagyon fontos. Az elhanyagolt motor kipufogógáza a megengedettnél jóval több mérgező, környezetet károsító anyagot tartalmaz.
Ha valahol előreláthatólag hosszabb ideig kell várakoznunk (pl. vasúti átjáró), állítsuk le a motort, mert ezzel a tüzelőanyag-takarékosságon túlmenően csökkentjük a levegőszennyeződést is!

A motorzaj
Az erős zaj zavaró, és a hallást is károsítja. Ellenőrizzük rendszeresen a kipufogóberendezést, és ha hibás, akkor a lehető leghamarabb javíttassuk, ill. cseréltessük ki! Feleslegesen ne túráztassuk a motort.

Benzin, olaj
Ügyeljünk arra, hogy a karbantartás vagy a javítás közben benzin ne folyjon el. A benzint alkatrész vagy kéz mosására ne használjuk.
Az olajat az olajcsere alkalmával ne öntsük ki, hanem gyűjtsük össze edénybe, és a kijelölt helyen adjuk le.

Akkumulátor
Az akkumulátorban levő kénsav mérgező, maró hatású. Az elhasználódott akkumulátort ne dobjuk ki, ne törjük szét, hanem sértetlenül, sawal feltöltött állapotban vigyük el a gyűjtőhelyre további hasznosításra.

Szemetelés
Kíméljük környezetünket azzal is, hogy sem út közben, sem a parkolóban nem dobáljuk el a szemetet, hanem a szemétgyűjtőbe tesszük!