10. Közlekedés lakott területen kívül

10.1. Eltérések a lakott területen való közlekedéshez képest

Lakott területen kívül motorkerékpárral, ugyanúgy, mint személygépkocsival a nem gyorsforgalmú utakon a megengedett legnagyobb sebesség: 90 km/h.
A veszélyt jelző táblákat a nagyobb sebességgel arányosan nagyobb, 150...250 m távolságra helyezik el a veszélyes helytől.
A nagyobb sebességgel van összefüggésben az is, hogy lakott területen kívül a menetrend szerint közlekedő autóbuszok megállóhelyről való elindulásának segítését kötelezően nem írták elő. Ha az autóbusz el akar indulni a megállójából, ugyanúgy elsőbbségadásra kötelezett, mint bármely más jármű.
Lakott területen kívül is fokozott figyelemmel kell megközelítenie a vasúti átjárót. A vasúti átjárót jelző háromszög alakú táblát elhagyva már nem haladhat 40 km/h sebességnél gyorsabban a vasúti pálya felé (1-452. ábra).
Előzési szándékának tudtul adása céljából adhat hangjelzést. Ha azt látja, hogy az előzendő jármű vezetője nem vette észre előzési szándékát, és a biztonság érdekében szüksége van a figyelmének felkeltésére, adjon hangjelzést. Indokolatlanul hosszan ne dudáljon, mert az zavarja partnereinek nyugodt közlekedését.
A párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten lakott területen kívül szigorúan tartandó alapelv a jobbratartási kötelezettség (1-453. ábra). Az olyan úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára két forgalmi sáv van, a belső forgalmi sávra ráhajtani csak kikerülés, előzés, balra bekanyarodás, ill. megfordulás céljából szabad.
Motorkerékpárral az ilyen úton több járművet is előzhet folyamatosan. Be kell fejeznie viszont az előzést akkor, ha az Ön mögött gyorsabban haladó más jármű közlekedését ezzel akadályozná.
Ha a forgalom olyan sűrű, hogy a külső forgalmi sávba visszatérni nem lehet, a belső sávban folyamatosan is haladhat (1-454. ábra). Mihelyt a forgalom ritkul, és be tud sorolni a külső sávba, újra helyreáll a jobbratartási kötelezettség és az előzés szabálya.

Ha a menetirány szerinti jobb oldalon a párhuzamos közlekedésre kettőnél több forgalmi sáv van, a harmadik és a további belső sávokon - a balra bekanyarodás esetét kivéve - motorkerékpárral nem közlekedhet. (1-455. ábra)
Emelkedő úton - ha a ,Kapaszkodósáv" tábla (i-456. ábra) más sebességet nem jelez-, a 70 km/h sebességnél lassabban haladó motorkerékpárjával a kapaszkodósávot kell igénybe vennie.
Lakott területen kívül járművel - a lehetőséghez képest - az úttesten kívül kell megállni. Ez a közlekedés gyakorlatában azt jelenti, hogy az úttesten csak akkor szabad megállni, ha leállósáv nincs, és az útpadka járhatatlan, ill. olyan akadály van rajta, amely miatt ott a megállás lehetetlen.
Érthetően szigorú szabályok vonatkoznak a várakozásra. Lakott területen kívül eső főútvonal úttestén egyáltalán nem szabad várakozni.

10.2. Autópálya, autóút

Ezeken az utakon csak olyan gépjárművek, valamint gépjárműből és pótkocsiból álló járműszerelvények közlekedhetnek, amelyek sík úton legalább 60 km/h sebességgel képesek haladni.
Az autópályán - kedvező közlekedési feltételek mellett - motorkerékpárjával legfeljebb 130 km/h sebességgel szabad haladnia.
A nagy sebesség természetesen kellő figyelmet is követel. A lehetséges akadályokra figyelmeztető veszélyt jelző táblákat már 250...500 méter távolságra elhelyezik a kritikus helyektől.
Előfordulhat, hogy a "Szembejövő forgalom" (1-457. ábra) táblát látja. Ilyenkor a pálya egyik oldalát útjavítás vagy egyéb más ok miatt lezárták, és a járműveket onnan az ellenkező irányú forgalom lebonyolítására szolgáló úttestre terelték.
Az autópályán kényszerítő ok nélkül ne haladjon 60 km/h sebességnél lassabban, mert indokolatlan lassú tempója akadályozná közlekedési partnereit.
Az autópályán a párhuzamos közlekedés szabályait kell alkalmazni.
Ha megkülönböztető jelzéseket használó gépjármű éri utol motorkerékpárját, lehetőleg a jobb szélső sávba húzódással adjon szabad utat a továbbhaladásához. Ha a forgalom sűrűsége miatt ez nem megoldható, akkor a belső forgalmi
sáv bal szélére húzódjon, a szélső sávban haladók pedig a sáv jobb szélére hajtanak (1-458. ábra).
A leállósávra azért nem szabad húzódni, mert esetleg éppen ott fog a megkülönbözető jelzéseit használó gépjármű szabad helyet találni.
A becsatlakozó útról érkezőket jelzőtábla kötelezi elsőbbségadásra az autópályán haladók részére.
Ha az autópályát el kívánja hagyni, a kiválásra a lassítósávot kell igénybe venni. Motorkerékpárja sebességét a jobb szélen kezdődő lassítósávra hajtva csökkentheti.
Abban az esetben, ha eléri az autópálya végét vagy letér róla, az "Autópálya vége" (1-459. ábra) tábla jelzi azt a helyet, ahol az autópályára vonatkozó közlekedési szabályok érvényüket vesztik. E tábla elhagyása után motorkerékpárja sebessége már nem lehet több, mint ami az új úton megengedett. Azért, hogy kellő időben felkészüljön a megváltozó útviszonyokra, az "Autópálya vége" táblát kellő távolságban kétszer is előjelzik.
Az autóúton (1-460. ábra) motorkerékpárral legfeljebb 110 km/h sebességgel szabad közlekedni.
Az autóutat szintben keresztező úton az útkereszteződés előtt az elsőbbségadásra kötelező táblákat helyezik el, tehát az autóúton haladóknak is elsőbbségük van a keresztező utakról érkező járművekkel szemben.
Az azonos irányú forgalom számára legalább két forgalmi sávval rendelkező autóúton a párhuzamos közlekedés szabályait kell alkalmazni.
Az "Autóút vége" jelzőtáblát (1-461. ábra) az autóút folytatásában levő más útvonal kezdeténél helyezik el. Itt is szükség lehet sebességcsökkentésre, azért e táblát is előjelzik. Ha az út autópályaként folytatódik, az "Autóút vége" táblát nem helyezik el, mert itt még kedvezőbb közlekedési és útviszonyokra számíthat.
Az autópályán és az autóúton közlekedők biztonsága és gyors haladása érdekében néhány korlátozás előírása vált szükségessé.

Tilos:

Megállni, várakozni pihenés, kikapcsolódás, üzemanyag-felvétel stb. céljából csak az utak mellett kialakított parkolóban vagy egyéb létesítményeknél szabad. Ezek közelségéről táblák adnak tájékoztatást.

11. A közlekedés különleges helyzetei

Rendkívüli időjárás, természeti körülmények (havazás, jegesedés, árvíz stb. esetén a közúti járműveknek a Magyar Köztársaság területére történő beléptetése feltételhez (pl. hólánchoz) köthető vagy korlátozható.

11.1. Éjszaka

Éjszaka lakott területen kívül a tompított fényszóró helyett használhatja a távolsági fényszórót. A távolsági fényszóró a tompítottnál lényegesen nagyobb távolságban világítja meg az utat, ezért fényénél gyorsabban és biztonságosabban közlekedhet.

Motokerékpárja fényszórója elvakíthatja a közlekedés más résztvevőit, és ez veszélyhelyzetet idézhet elő. A balesetek elkerülése érdekében tilos lakott területen kívül is a távolsági fényszórót használni:

A távolsági fényszóró felvillantásával figyelmeztető fényjelzést is adhat, feltéve, hogy ez a közlekedés többi résztvevőjét nem vakítja el.
Ködfényszórót, ill. hátsó helyzetjelző ködlámpát akkor használhat, ha a látási viszonyok sűrű köd, havazás, eső - ezt indokolttá teszi. A ködlámpát ok nélkül ne használja, tiszta időben erősen vakíthat.
A ködfényszóró és a tompított fényszóró együttes bekapcsolása nem kötelező. Ha a látási viszonyokra tekintettel úgy ítéli meg, hogy a helyzetjelző lámpák mellett elegendő a ködlámpa, akkor azt tompított fény nélkül is használhatja.

11.2. Az álló járművek kivilágítása

Az úttesten álló járművet éjszaka és korlátozott látási viszonyok között a kellő láthatóság érdekében a helyzetjelző lámpákkal ki kell világítani.
Álló (várakozó) motorkerékpárját sűrű hóesésben vagy erős ködben kivilágíthatja tompított fényszóróval és hátsó helyzetjelző ködlámpával is. Álló jármű kivilágítására a távolsági fényszórót vagy a ködfényszórót még különösen mostoha látási viszonyok esetén sem használhatja, vagyis a megállást követően e lámpákat haladéktalanul kapcsolja ki.
Nem kell kivilágítania az úttesten álló járművét, ha az úton közvilágítás van, vagy a motorkerékpárt egyéb külső fényforrás kellően megvilágítja. Ha a közvilágítás időközben bármely okból szünetel, akkor sem kell a helyzetjelző lámpákat pótlólag bekapcsolni. Az ilyen helyeken közlekedő járművek vezetőinek számítaniuk kell az úton kivilágítás nélkül várakozó járművekre.

11.3. Műszaki hiba

Ha menet közben járművén olyan hibát észlel, amely balesethez vezethet, azonnal húzódjon félre, és álljon meg. Különösen fontos a megállás, ha elromlott a kormányszerkezet, az üzemifék-berendezés, vagy a féklámpa. E hibák elhárításáig a járművel nem szabad tovább közlekedni.
Az irányjelző berendezés meghibásodása esetén csak akkor folytathatja az útját, ha kézzel megfelelő irányjelzést tud adni. Ennek teljesítésében utasa is közreműködhet.
Az elromlott első vagy hátsó helyzetjelző lámpák esetén akkor folytathatja útját, ha - a távolsági fényszórót és a hátsó helyzetjelző ködlámpát kivéve - más lámpával helyettesíthetők.
A felsoroltakon túl számos olyan hiba lehet, amely balesethez vezethet, és szükségessé válhat a jármű megállítása.
Az elromlott járművet - lehetőség szerint - az úttesten kívül vagy olyan helyen kell elhelyezni, ahol a várakozás nem tilos. A vasúti átjáróban, a síneken, ill. az űrszelvényben elakadt járművet haladéktalanul el kell távolítani a veszélyes helyről. A járművet éjszaka és korlátozott látási viszonyok között - álló járművek kivilágítására vonatkozó szabályok szerint - ki kell világítani.
Lakott területen kívül az úttesten vagy a leállósávon elhelyezett meghibásodott oldalkocsis vagy más fajta három-, ill. négykerekű gépjárművet elakadást jelző háromszöggel kell megjelölni. Az elakadást jelző háromszöget a jármű mögött úgy kell elhelyezni, hogy az elromlott jármüvet a többi jármű vezetője kellő távolságból észlelhesse, figyelemmel az útra engedélyezett legnagyobb sebességre.
Az elakadást jelző háromszögön kívül az úttesten álló jármű megjelölésére figyelmeztető villogó narancssárga fényjelzés vagy a mindkét oldali első és hátsó irányjelző egyidejű működtetése is hasznos lehet.
A közlekedés biztonságát közvetlenül nem veszélyeztető műszaki hiba esetében a járművel - fokozott óvatossággal, lehetőleg kis forgalmú úton és időszakban - a legközelebbi olyan helyig közlekedhet, ahol a hiba elhárítható. Ha az ilyen műszaki hiba autópályán vagy autóúton következik be, arról a legközelebbi lehajtásra kialakított úton, ill. útkereszteződésnél le kell térnie.
Kétkerekű motorkerékpárt vontatni, valamint ilyen járművel mást vontatni tilos!

11.4. Közúti baleset

Balesetben érintett jármű vezetője köteles a járművel azonnal megállni, a baleset folytán megsérült vagy veszélybe került személy részére segítséget nyújtani, és az esetleges további balesetek elkerülése érdekében minden tőle telhetőt megtenni.
Balesetben érintettnek azokat a személyeket kell tekinteni, akik a balesetnek részesei, akiknek magatartása közrehatott az esemény létrejöttében, valamint azokat a járművezetőket is, akik a baleset folytán veszélybe kerültek.
A segítségnyújtásban való részvétel a balesetben nem érintett más jármű vezetőjének is kötelessége.
A sérültek kimentése, az elsősegélynyújtás, a műszaki mentés, az égő jármű oltása mind az elvárható teendők közé tartozik.
Elsőnek érkezve a helyszínre azonnal gondoskodjon arról, hogy további baleset ne következzen be.
Ezt követően tájékozódjon a balesetben érintettek állapotáról, számáról, a sérülések súlyosságáról. A személyi sérülés nem mindig jár látható károsodással! Személyi sérülésnek minősül az is, ha valaki pl. fájdalomra, mozgási nehézségre panaszkodik. Minden esetben, ha bármely módon részese a balesetnek, és a személyi sérülés gyanúja felmerül, mentőt kell hívnia, és a rendőrséget is értesítenie kell.

A központi segélyhívó telefonszáma: 112.

A helyszínen maradónak a legjobb tudása szerint meg kell kezdenie az elsősegélynyújtást (1-462. ábra).
Ha a baleset halált vagy személyi sérülést okozott, a balesetről a rendőrhatóságot (a legközelebbi rendőrt) haladéktalanul értesíteni kell. A balesetben részes járműveket a lehetőséghez képest ne mozdítsák el a helyszínről, hogy a rendőrök minél pontosabb képet kapjanak a történtekről.
Különösen óvatosnak kell lennie, ha a balesetben részes valamelyik jármű veszélyes anyagot szállít. Ilyen esetben a rakományt mozgatnia, eltávolítania nem szabad. A veszélyes anyag elszóródásáról, kiömléséről, a keletkezett tűzről stb. a rendőrhatóságot haladéktalanul értesíteni kell. Az értesítésnek tartalmaznia kell a szállított anyag azonosításához szükséges legfontosabb információkat, a narancssárga táblán feltüntetett számokat (1-463. ábra).
Ha a balesetnél csak anyagi kár keletkezett, általában nem kell rendőrt hívni. Ha azonban ez mégis szükséges, a járművek helyzetének megjelölésével a nyomok rögzítése után a másokat akadályozó úttestrészt hagyják el. A forgalom zavartalanságát - a lehetőséghez képest - biztosítani kell.
A balesetben érintett felek korrekt módon megegyezhetnek egymás között a felelősség kérdésében. A pontos kárrendezés biztosítására az érdekeltek kötelesek személyazonosságukat és a kötelező felelősségbiztosításuk fennállását hitelt érdemlő módon (a biztosítás megkötését tanúsító igazoláson kívül az utolsó befizetés csekkszelvényével) kölcsönösen igazolni.
Töltsék ki közösen az európai kék-sárga "Baleseti bejelentő" nyomtatványt (1-464. ábra), és azt juttassák el a károkozó felelősségbiztosítójához.
Ha valamelyik fél a baleset miatt rendőri intézkedést kíván és a rendőrhatóságot (a legközelebbi rendőrt) haladéktalanul értesíti, a balesettel érintett járművek vezetőinek a rendőri intézkedést meg kell várniuk. Ilyen esetben azoknak kell a helyszínen maradniuk, akik a baleset folytán anyagi kárt okoztak vagy kár érte őket. Rendőri intézkedés esetén annak befejezéséig a vezetőnek szeszes italt fogyasztani tilos. A helyszínt csak a rendőr engedélyével szabad elhagyni.
Előfordulhat, hogy a baleset folytán megrongálódott jármű vezetője nincs a helyszínen, és belátható időn belül nem is keríthető elő. Ez esetben a károkozó köteles személyi adatait és biztosítója nevét erre alkalmas módon a helyszínen hátrahagyni, és az esetet a felelősségbiztosítási jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően a biztosítójának bejelenteni.

11.5. A jármű eltávolítása

A baleset folytán megsérült és elhagyott járművet a lehető leggyorsabban el kell távolítani az útról.
Közveszély vagy elemi csapás elhárítása, ill. az ebből származó kár csökkentése érdekében, valamint a közút különleges igénybevétele esetében a rendőrhatóság felhívhatja az üzembentartót a jármű eltávolítására. Ha az üzembentartó a kellő időben közölt felhívásnak nem tesz eleget, a rendőrhatóság a járművet az üzembentartó költségére eltávolíttathatja. Ha az üzembentartó előzetesen nem értesíthető, a rendőrhatóság a járművet saját költségére távolíttathatja el. Szükség esetén ugyanígy jár el a tűzoltóság is. A jármű eltávolításáról ezekben az esetekben az üzembentartót utólag értesítik.
A rendszámtáblával nem rendelkező gépjárművet főútvonalon egyáltalán nem, mellékútvonalon pedig - közterület-használati engedély nélkül - legfeljebb 30 napig szabad tárolni. Az úton e rendelkezések megszegésével tárolt járművet a rendőrhatóság - a tulajdonos költségére - eltávolíttathatja.

12. Pótkocsit vontatva

Csak olyan pótkocsit kapcsolhat motorkerékpárja után, amelynek vontatását - a forgalmi engedélybe tett bejegyzéssel - engedélyezték.
A pótkocsit vontató motorkerékpár megengedett legnagyobb sebessége különböző útvonaltípusokon a ,,Sebesség" című, 4.4. alfejezetben található.

13. Lassú járművet vezetve

Az egytengelyes, motoros részből és a hozzákapcsolt egytengelyes pótkocsiból álló olyan lassú járművet, amely sík úton önerejéből 15 km/h sebességénél gyorsabban haladni nem képes, kerti traktornak nevezzük.
A lassú jármű legfeljebb 25 km/h sebességgel haladhat.
Lassú járművel az vehet részt a közúti forgalomban, aki már betöltötte a 16. életévét, és a sikeres vizsga után megkapta az ún. nemzeti kategóriába tartozó K kategóriás vezetői engedélyt, vagy bármelyik más nemzeti kategóriás vezetői engedélyt.
E járművek lassú haladásukkal akaratlanul is feltartják a többi jármű forgalmát, ezért - ha az út- és forgalmi viszonyok lehetővé teszik - szorosan az úttest jobb szélén kell haladniuk. Ha az ilyen járművet más jármű előzi, akkor az úttest szélére húzódással és a szükséghez képest lassítással is elő kell segítenie a manőver biztonságos végrehajtását.

Az ún. lassú járművek autópályán, autóúton nem közlekedhetnek, és a lakó-pihenő övezetbe sem hajthatnak be. Behajtási tilalmat jeleznek még számukra a következő jelzőtáblák is:

A"Tehergépkocsival előzni tilos" jelzőtáblával (1-470. ábra) megjelölt útszakaszon a lassú járművel nem szabad előzni. Ez a tilalom nem vonatkozik a kétkerekű motorkerékpár, segédmotoros kerékpár, valamint állati erővel vont jármű és kézikocsi előzésére, továbbá az úttest közepén levő vágányon haladó villamos előzésére.
Ha a ,Legkisebb követési távolság" táblán tehergépkocsik jelképe van (1-471. ábra), akkor a méterben megjelölt távköz tartása a lassú járműre is vonatkozik.
A ,,Hólánc használata kötelező" tábla (1-472. ábra) utasítását figyelembe kell venni, így legalább egy hajtott tengelyen a gumiabroncsokat ilyen esetben hólánccal kell felszerelni.
Megálláskor (várakozáskor) ezekkel a járművekkel a kijelölt gyalogos-átkelőhely előtt 15 m távolságot szabadon kell hagyni.
A tompított fényszóróval felszerelt lassú járművet úgy kell kivilágítani, mint a gépkocsikat.
A kerti traktort viszont nem kell tompított fényszóróval kivilágítani, elegendő egy előre fehér, hátra piros fényt adó, éjszaka, tiszta időben legalább 150 m távolságból látható, nem vakító lámpával, amely a jármű előtt az utat legalább 10 m távolságban megvilágítja.

14. Kerékpárral közlekedve

Kerékpárral a forgalomban való részvételhez külön engedély vagy igazolvány nem kell, de szükség van a vezetésre képes állapotra és kellő szabályismeretre.
A kerékpár pótülésén a 18. életévét betöltött vezető egy tíz éven aluli gyermeket szállíthat. A szállított gyermeket úgy kell elhelyezni a pótülésen, hogy az a vezetőt ne akadályozza a kormányzásban vagy a kerékpár hajtásában.
A kerékpáros legbiztonságosabban a saját útján, a "Kerékpárút"-on haladhat, melynek kezdetét és végét tábla jelzi (1-473 és 1-474. ábra).
Ha "Gyalog- és kerékpárúton" (1-475 és 1-476. ábra) a gyalogosok forgalma a kerékpárosok továbbhaladását akadályozná, a kerékpárosok az úttesten is közlekedhetnek.
A ,,Gyalogos és kerékpáros övezet (zóna)" (1-477. ábra) lényegében gyalog- és kerékpárutakból álló terület. A kerékpárosoknak az út számukra burkolati jellel elválasztott vagy eltérő színű burkolattal megjelölt részén kell közlekedniük, legfeljebb 20 km/h sebességgel. Az út egyéb részein a kerékpárosok - a gyalogosok veszélyeztetése nélkül - legfeljebb 10 km/h sebességgel közlekedhetnek.
A kerékpársáv kezdetét és végét jelzőtábla jelezheti (1-478 és 1-479. ábra). Lakott területen belül ezen csak a kerékpárosok közlekedhetnek.
A kerékpárúton vagy a kerékpársávon közlekedők számára külön forgalomirányító fényjelző készüléket is elhelyezhetnek, amelynek jelzései megegyeznek a már korábban megismertekkel, a különbség csupán annyi, hogy ezen a készüléken a három lámpában kerékpárt ábrázoló jelkép van, és a lámpák lehetnek kisebbek is (1-480. ábra).
Autóbusz forgalmi sávon a kerékpáros sem közlekedhet, kivéve, ha a "Kerékpárosok által is használható autóbusz forgalmi sáv" jelzőtábla ezt megengedi (1-481. ábra).
Ha az úton sem kerékpárút, sem kerékpársáv nincs, a leállósávon vagy - ha kerékpározásra alkalmas - az útpadkán célszerű közlekedni. Ahol a padka folyamatos haladásra bármilyen okból nem megfelelő, ott az úttest menetirány szerinti jobb oldalán - ha az út- és forgalmi viszonyok ezt lehetővé teszik -, szorosan az úttest jobb szélén kell közlekedni.
A kerékpár megengedett legnagyobb sebessége, ha a közúti jelzésekből más nem következik, 40 km/h.
Lakott területen levő olyan úton, amelyen az úttest kerékpár-közlekedésre alkalmatlan, kerékpárral a gyalogosforgalom zavarása nélkül és legfeljebb 10 km/h sebességgel a járdán is szabad közlekedni.
Ha 12. életévét be nem töltött gyermekével kerékpározik, s nem tudja elkerülni, hogy főútvonalon is haladjanak, ott a gyermek a gyalogosforgalom zavarása nélkül, legfeljebb 10 km/h sebességgel a járdán közlekedhet.
Kerékpárral az útpadkán, az úttesten és a járdán csak egy sorban szabad haladni. Van olyan út, ahol kerékpárral közlekedni tilos. Ilyen az autópálya, az autóút és a gyalogút. A ,,Kerékpárral behajtani tilos" tábla (1-482. ábra) értelemszerűen tiltja a behajtást. Ha a kanyarodási vagy a behajtási tilalmat jelző tábla alatt "kivéve kerékpárral" kiegészítő tábla van, a jelzett tilalom kerékpárra nem vonatkozik.
A ,,Mindkét irányból behajtani tilos" tábla (1-483. ábra) hatálya alól nem kivétel a kerékpár, hacsak nincs alatta a ,,Kivéve engedéllyel", "Kivéve taxi", ill. "Kivéve... (tömegközlekedési vállalat)" feliratú kiegészítő tábla, mert akkor külön jelzés nélkül a kerékpáros is behajthat.
A lakó-pihenő övezetbe korlátozás nélkül behajthat (1-48a. ábra).
A ,,Kötelező haladási irány" tábla alatt elhelyezett kerékpárt és nyilat (nyilakat) mutató kiegészítő tábla azt jelzi, hogy a kerékpáros a jármű jelképét feltüntető kiegészítő táblán lévő nyíl (nyilak) által jelzett irányban haladhat tovább.

A kerékpáron nincs irányjelző berendezés, ezért vezetőjének az irányváltoztatást karral (vagy jelzőtárcsával) kell jeleznie oly módon, hogy az elölről, hátulról és a megfelelő oldalról jól látható legyen. A jelzés szabályszerű akkor is, ha a kellő időben megkezdett jelzésadását a művelet tényleges megkezdésekor abbahagyja.
A kerékpáros bekanyarodására vonatkozó néhány szabály - a vezetője biztonsága érdekében - a következő esetekben eltér az általános kanyarodási szabályoktól.
Kerékpársávról általában nem szabad a kerékpáron ülve balra bekanyarodni vagy megfordulni, kivéve, ha jelzőtábla erre utasítást ad, továbbá ha a kerékpársávot a balra bekanyarodás céljából az úttest felezővonalának közelében helyezték el (i-48s. ábra).
A besorolást segítheti még az "Előretolt kerékpáros felállóhely balra bekanyarodó kerékpárosok számára" útburkolati jel is (1-486. ábra).
Az olyan útkereszteződésnél, ahol a nehéz forgalmi körülmények miatt veszélyes lenne kerékpárral a szokásos módon balra bekanyarodni, ott elhelyezik a "Kerékpáros közvetett kapcsolat" jelzőtáblát (1-487. ábra). Itt a kerékpáros, ha balra kívánja útját folytatni, leszáll a járműről, besorol a keresztező út jobb szélére, és onnan kerekezik át az útkereszteződésen.
Lakott területen kívül a főútvonalról ugyancsak tilos balra bekanyarodni és megfordulni. A felsorolt esetekben a kerékpárról leszállva, azt tolva kell az úttesten áthaladni (1-488. ábra).
Kerékpárútról balra bekanyarodni csak a keresztező útra szabad. A kerékpárúttal párhuzamos úttestre rákanyarodni tilos, mert a kerékpárút megléte esetén az úttesten kerékpáros nem haladhat.

A kerékpárt toló személy gyalogosnak minősül, ezért közlekedhet a járdán, a gyalogúton és a kerékpározást tiltó táblákkal
jelölt helyeken is. A kerékpárt toló gyalogosnak, ha az úttesten közlekedik, annak menetirány szerinti jobb szélén kell haladnia.
A kerékpárt éjszaka és korlátozott látási viszonyok között egy előre fehér vagy kadmiumsárga fényt adó lámpával, és egy hátra piros fényt adó, sötétben tiszta időben legalább 150 m távolságról látható helyzetjelző lámpával kell kivilágítani.

Tilos:

15. Segédmotoros kerékpárral közlekedve

Segédmotoros kerékpárral az vehet részt a közúti forgalomban, aki már betöltötte a 14. életévét, és a sikeres vizsga után megkapta az ún. nemzeti kategóriába tartozó M kategóriás vezetői engedélyt. E jármű motorkerékpár vagy bármelyik más nemzetközi kategóriás vezetői engedéllyel ugyancsak vezethető még akkor is, ha a bejegyzett egészségi alkalmasság határideje már lejárt.
A segédmotoros kerékpárra általában a kétkerekű motorkerékpárnál megismert szabályok érvényesek.

Az eltéréseket a következő csokorba gyűjtöttük össze:

16. Állati erővel vont járművek és kézikocsik közlekedése

Állati erővel vont járművel az vehet részt a közúti forgalomban, aki már betöltötte a 16. életévét, és a sikeres vizsga után megkapta az ún. nemzeti kategóriába tartozó K kategóriás vezetői engedélyt, vagy bármely más nemzeti kategóriás vezetői engedéllyel rendelkezik. Ezek a járművek sem közlekedhetnek autópályán, autóúton, gyalogúton, valamint gyalogos-, illetve lakó-pihenő övezetben.
Állati erővel vont járművel és kézikocsival - ha az út- és forgalmi viszonyok lehetővé teszik - szorosan az úttest szélén kell közlekedni. Ha az ilyen jármű a forgalmat lényegesen akadályozná, a77a1 a leállósávra, ill. - ha közlekedésre alkalmas - az útpadkára kell lehúzódni.
Közlekedési tilalmat jelent a kézikocsinak a "Kézikocsival behajtani tilos" tábla (1-489. ábra). Az állati erővel vont járművel való behajtási tilalmat az 1-490. ábrán látható tábla jelzi.
A ,,Mindkét irányból behajtani tilos" tábla (1-491. ábra) természetesen az állati erővel vont járművek számára is tilalmat jelent. Ha azonban e jelzőtábla alatt "Kivéve engedéllyel", "Kivéve taxi", ill. "Kivéve... (tömegközlekedési vállalat)" feliratú kiegészítő tábla van, a kivételként megjelölt járműveken kívül konflissal is be szabad hajtani.
Az állati erővel vont járművet és a kézikocsit éjszaka és korlátozott látási viszonyok között a jármű bal oldali legszélső pontját jelző, előre fehér, hátra piros fényt adó éjszaka tiszta időben legalább 150 m távolságból látható nem vakító lámpákkal kell kivilágítani.

Tilos:

Állatok hajtása
Állatot - ha az út- és forgalmi viszonyok lehetővé teszik - szorosan az úttest szélén kell hajtani, ill. vezetni, ha azonban ez a forgalmat lényegesen akadályozná, az állattal a leállósávra, ill. az útpadkára kell lehúzódni.
Úton állatot olyan személy hajthat, ill. vezethet, aki az állatot irányítani képes, és meg tudja akadályozni azt, hogy az állat a személy- és vagyonbiztonságot veszélyeztesse. Állatok csoportos hajtásához annyi hajtó szükséges, amennyi e feltételek teljesítéséhez elegendő.
Vasúti átjárón állatokat csak kisebb - legfeljebb 10 állatból álló - csoportokban szabad áthajtani.
Éjszaka és korlátozott látási viszonyok között az állat, ill. állatcsoport bal oldalán előre fehér vagy sárga fényt, hátra piros vagy sárga fényt adó, a járművek vezetői által kellő távolságból észlelhető lámpát kell vinni.

Tilos:

Állatot az út közelében - magánterületen is - csak úgy szabad tartani, hogy az útra ne juthasson.
A kutyának pórázon történő vezetése azonban kivétel a fent idézett szabályok alól. A kutyasétáltató személy a gyalogosra vonatkozó rendelkezések szerint köteles közlekedni. Természetesen neki is képesnek kell lennie arra, hogy szükség esetén megakadályozza kutyáját egy vészhelyzet kialakításában.

17. Gyalogosan közlekedve

A gyalogosok a járdán, a járművek az úttesten közlekednek. Van olyan út is, ahol nincs járda. Itt a gyalogosnak a leállósávon, az útpadkán vagy a kerékpárúton kell közlekednie. Ha az úton sem járda, sem leállósáv, sem útpadka, sem kerékpárút nincs - vagy gyalogos közlekedésre, ill. kerekes székkel való közlekedésre alkalmatlan - a gyalogosok az úttesten közlekedhetnek. Ilyen esetben az úttest szélén kell egymás után egy sorban menniük, hogy ne akadályozzák a járművek haladását.
Lakott területen kívül mindig a forgalommal szemben, vagyis a menetirány szerinti bal oldalon gyalogoljon. Lehetőleg ugyanígy közlekedjen lakott területen is. Ha a segédmotoros kerékpárt vagy kerékpárt toló, továbbá a kerekes székkel közlekedő mozgáskorlátozott gyalogos kényszerül az úttesten haladni, akkor mindig a menetirány szerinti jobb oldalon kell mennie. A motorkerékpárt toló gyalogosnak mindig az úttesten kell közlekednie.
A legkisebbekre vonatkozó korlátozás az, hogy a 6 éven aluli gyermek főútvonalon nem maradhatnak felügyelet nélkül.
A "Gyalogút" (1-492. ábra), ill. a ,,Gyalogos övezet (zóna)" (1-493. ábra) csak a gyalogosoké.
A kerékpárosokkal kell osztozni rajta, ha a tábla "Gyalog- és kerékpárút"-at (1-494. és 1-495. ábrák), ill. "Gyalogos és kerékpáros övezet (zóna)" kezdetét (1-496. ábra) jelzi. Ezen úgy kell közlekedni, hogy a partnerek egymást ne akadályozzák. Ebben segít, ha már a jelzőtábla is meghatározza, hogy az út melyik fele a gyalogosoké, és melyik a kerékpárosoké. Ezt az útburkolaton folyamatos sárga vonal jelzi. A kerékpárosok útját eltérő színű burkolattal is megjelölhetik, ezt folyamatos haladásra gyalogosan ne vegye igénybe, s csak kellő körültekintéssel keresztezze.
Vannak olyan utak is, ahol csak gépjármű közlekedhet, gyalogos nem. Ezek az autópályák és az autóutak. Az autóúton azonban az útkereszteződésnél, kellő körültekintéssel és óvatossággal a járműforgalom zavarása nélkül gyalogosan áthaladhat - de csak ott!
Egyéb utakon - ki-ki a maga helyén - párhuzamosan közlekednek a járművek és a gyalogosok.
A gyalogosoknak az úton olyan tárgyat, ill. anyagot, amely sérülést, rongálást vagy szennyezést okozhat, csak megfelelően becsomagolva szabad vinniük. Olyan tárggyal, amely méretei miatt a gyalogosforgalmat zavarná, az úttesten - a menetirány szerinti jobb oldalon, az úttest szélén kell közlekedni.
Éjszaka és korlátozott látási viszonyok között az ilyen tárggyal közlekedő gyalogosnak a járművek vezetői által elölről és hátulról kellő távolságból észlehető lámpát kell vinnie.

A gyalogosforgalom irányítására fényjelző készüléket helyeznek el minden olyan kijelölt gyalogos-átkelőhelynél, ahol a járművek forgalmát más fényjelző készülékkel irányítják. E fényjelző készülék felül álló gyalogost ábrázoló, piros; alul haladó gyalogost ábrázoló, zöld fényű lámpából áll. A folyamatos zöld fény szabad utat jelez. Néhány helyen e fénnyel egyidejűleg hangjelzés is hallható. Ilyenkor a gyalogos áthaladhat az úttesten.
A villogó zöld fény az áthaladásra engedélyezett időtartam végét jelzi. A hang a villogás ütemében szaggatottan szól. Ilyenkor a gyalogos az úttestre már nem léphet, az úttesten levő gyalogos pedig köteles az áthaladást mielőbb befejezni. A piros fény az áthaladás tilalmát jelzi, a hangjelzés ezalatt szünetel, a gyalogos nem léphet az úttestre.
Ha nincs jelzőlámpás forgalomirányítás, de a közelben van kijelölt gyalogos-átkelőhely, akkor ott kell átkelnie.
A ,,zebrán" a gyalogosnak elsőbbsége van a járművekkel szemben, de itt is csak akkor léphet az úttestre, ha meggyőződött az átkelés veszélytelenségéről. Az úttestre váratlanul nem léphet, s köteles azon késedelem nélkül átmenni, és tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a járművek vezetőit megzavarhatja vagy megtévesztheti.
Ha mégis takarásból kell a kijelölt gyalogos-átkelőhelyre lépnie, köteles mindent megtenni, hogy ebből ne adódjék veszélyhelyzet.

Az olyan helyen, ahol biztonságos áthaladást szolgáló létesítményt nem lát, ott:

A járművekkel szemben a kijelölt gyalogosi átkelőhely hiányában is elsőbbsége van a gyalogosnak az útkereszteződésnél azokkal a járművekkel szemben, amelyek arra az útra kanyarodnak be, amelyen áthalad. E szabály a főútvonalon kanyarodó és arról letérő járműre egyaránt vonatkozik (1-497. ábra).



A megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművekkel szemben azonban a gyalogosnak sincs elsőbbsége.
A gyalogos olyan helyen, ahol a járművekkel szemben elsőbbsége nincs, nem léphet az úttestre, ha a jármű olyan közel van, hogy annak zavarása nélkül azon átmenni nem tud.

Az olyan lakó-pihenő övezetben, ahol az úton járda nincs, a gyalogosok az utat teljes szélességében használhatják. Az ilyen helyen az úton beszélgethetnek, játszhatnak, azonban a járműforgalmat szükségtelenül nem akadályozhatják.
Vasúti pályán (vasúti átjárón vagy más kiépített átkelőhelyen) a gyalogos csak akkor haladhat át, ha meggyőződött arról, hogy vasúti jármű nem közeledik. Nem haladhat át a sínpályán, ha a jelzőberendezés a továbbhaladás tilalmát jelzi.

A gyalogosnak tilos:

Gyalogosok zárt csoportja az úttesten - annak menetirány szerinti jobb szélén - közlekedhet. Hídon a csoport ütemes lépésben nem haladhat.
Éjszaka és korlátozott látási viszonyok között a csoport bal oldalán, elöl előre fehér vagy sárga fényt, hátul pedig hátra piros vagy sárga fényt adó, a járművek vezetői által kellő távolságból észlelhető lámpát kell vinni. Ha a csoport kellően kivilágított lakott területen közlekedik vagy közvetlenül a csoport előtt és mögött a csoporthoz tartozó, szabályszerűen kivilágított jármű halad, a lámpák használata nem kötelező.
A csoport közlekedésére vonatkozó szabályok megtartásáról a csoport vezetője köteles gondoskodni.
Gyermekek zárt csoportja a járdán, a leállósávon, az útpadkán, ill. a kerékpárúton, ha pedig ez nincs (vagy nem járható) - az előbbiekben ismertetett rendelkezések megtartásával - az úttesten közlekedhet.

18. A járművek utasaira vonatkozó szabályok

Az utas csak álló járműre szállhat fel és csak álló járműről szállhat le.

Az utasnak tilos:

A jármű ajtaját az utas csak akkor nyithatja ki, ha ezzel a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti.
Menetrend szerint közlekedő járműre a megállóhelyen kívül felszállni, ill. arról leszállni abban az esetben szabad, ha a jármű személyzete erre előzetesen - szóban vagy a vezető által működtetett ajtók kinyitásával - engedélyt adott.
Olyan megállóhelynél, ahol a fel- és leszállás közvetlenül az úttestről, ill. az úttestre történik, akkor szabad a járdáról az úttestre lépni, ha a jármű a megállóhelyen megállt.