4. Közlekedés motorkerékpárral

4.1. Általános szabályok

4.1.1. Az egyenesen haladó forgalom védelme

Aki járművével irányt változtat (terelővonalat, az úttest szélét vagy képzeletbeli felezővonalát átlépi, forgalmi sávot változtat, másik útra bekanyarodik, főútvonalról vagy szilárd burkolatú útról letér stb.), köteles az azonos irányban vagy szemben haladó, irányt nem változtató járműveknek elsőbbséget adni.
Azonban az egyenesen haladónak is lehet elsőbbségadási kötelezettsége vagy bizonyos esetekben szabályszerű lehet, ha zavarják, akadályozzák.

4.1.2. A megkülönböztető fény- és hangjelzést együttesen használó gépjárművek elsőbbsége

A megkülönbözetett gépjármű - amely villogó kék fényjelzést és szirénát vagy váltakozó hangmagasságú más hangjelzést használ - (1-264. ábra) részére minden járművel minden helyzetben elsőbbséget kell adni, és akadálytalan továbbhaladását - félrehúzódással a szükséghez képest megállással - lehetővé kell tenni. Ha ez máshogy nem oldható meg, a többiek veszélyeztetése nélkül akár az egyébként szabálytalannak minősíthető manőverrel (záróvonalátlépés, járdára húzódás) Önnek is segítenie kell.
Előfordulhat, hogy villogó kék fényjelzést használó gépjárművek egész sorával találkozik, de megkülönböztető hangjelzést csak az oszlop elején, és a végén haladók adnak. Ilyen esetben a közrefogott gépkocsikkal szemben is úgy kell eljárnia, mintha szirénáznának.

4.1.3. Óvatosság a figyelmeztető jelzést használó járművekkel szemben

Az olyan járművet, amely felépítésére, mozgására, menettulajdonságára, működésére nézve eltér a többitől, figyelmeztető jelzéssel, villogó borostyánsárga fénnyel jelölik meg (1-265. ábra). Ezeknek a többi járművel szemben - az általános szabályoktól eltérő - elsőbbségük nincs. A figyelmeztető fényjelzést azért használják, mert méretük, munkájuk és tartózkodási helyük miatt veszélyt jelentenek mások részére. Ezért fokozott óvatossággal szabad e járműveket megközelíteni, és mellettük elhaladni.

4.2. Az ELINDULÁS

A forgalomba történő bekapcsolódás történhet

Az Ön kőtelezettsége elinduláskor:

4.3. HALADÁS AZ ÚTON

Motorkerékpárral az úttesten kell haladni. Általános szabály, hogy az úttesten - az előzés és a kikerülés esetét kivéve - annak menetirány szerinti jobb oldalán, az út- és forgalmi viszonyok szerint lehetséges mértékben jobbra tartva kell közlekedni, úgy, hogy az biztonságos legyen.

A jobbratartás lehetséges mértékét befolyásolja:

A jobbratartás szempontjából figyelmen kívül kell hagyni:

Szabálytalanul halad az a motorkerékpáros, aki a forgalmi okból álló járművek mellett az útkereszteződésig előrelopakodik (1-269. ábra). Ezt az úttest felezővonalához húzódva sem teheti meg (1-270. ábra).

Ha azonban az azonos irányú forgalom számára több forgalmi sáv áll rendelkezésre, nem feltétlenül kell a járműveknek egymás után egy sorban haladniuk. A párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten a jobbra tartásra külön szabályok az irányadók. (Lásd később)
Olyan úton, amelyen három, egymástól elkülönített úttest van (1-271. ábra), járművével a középső vagy a menetirány szerinti jobb szélső úttesten szabad közlekednie. Az ilyen út középső úttestjén kétirányú, a szélső úttestjén egyirányú forgalom van.
Az egyirányú forgalmú út és a körforgalmú út teljes úttestje, az osztott pályás út jobb oldali úttestje teljes szélességében menetirány szerinti jobb oldalnak számít. Azonban ezeken az utakon is találkozhat az ellenkező irányból érkező megkülönböztető jelzéseit használó gépjárművel, valamint 22.00 órától 06.00 óráig a figyelmeztető jelzést használó járművel.
Ha az "Egyirányú forgalmú út" jelzőtábla alatt a kiegészítő táblán kerékpárt és/vagy autóbuszt ábrázoló jelkép van (1-272. ábra), akkor az úttesten kijelölt kerékpársávon a kerékpáros vagy az autóbusz forgalmi sávon az autóbusz a táblán fehér nyíllal megjelölt iránnyal szemben is közlekedhet.

4.4. SEBESSÉG

Motorkerékpárral - ha közúti jelzésből más nem következik - legfeljebb a következő sebességgel szabad haladni:

motorkerékpárból és pótkocsiból álló járműszerelvénnyel:

motoros triciklivel: 40 km/h.

A vasúti átjárón legalább 5 km/h átlagsebességgel, csak folyamatosan - megállás nélkül - szabad áthaladnia.
Ha a "Sebességkorlátozás" jelzőtábla 50 km/h-nál nagyobb sebességet jelez, a motorkerékpárral legfeljebb a táblán megjelölt sebességgel közlekedhet (1-273. ábra).
Olyan járművel, amelynek megengedett legnagyobb sebességét a műszaki megvizsgálás során az előbbiekben felsoroltaknál alacsonyabban állapították meg, és ezt a forgalmi engedélybe bejegyezték, legfeljebb a megállapított sebességgel szabad közlekedni.
Nemcsak a ,,felső sebességhatárt" jelölhetik meg táblával, hanem az "alsót" is. A ,,Kötelező legkisebb sebesség" tábla (1-274. ábra) azt jelzi, hogy az úton legalább a táblán megjelölt sebességgel kell haladnia - kivéve, ha ez a tempó az út, a forgalmi, az időjárási vagy a látási viszonyok miatt a személy- és vagyonbiztonságot veszélyeztetné, és persze akkor is, ha meg akar állni. Az utasítás a ,,Kötelező legkisebb sebesség vége" tábláig tart (1-275. ábra).
A ,,Kapaszkodósáv" tábla (1-276. ábra) is jelezheti azt a sebességértéket, amelynél kisebb tempóval haladó jármű a kiegészítő sávot köteles igénybe venni.
Ha a táblán nincs megjelölve sebességérték (1-277. ábra), akkor lakott területen az köteles a kapaszkodósávra hajtani, aki 40 km/h-nál lassabban halad.
Járművével a forgalmi, az időjárási és a látási viszonyoknak, továbbá az útviszonyoknak (az út vonalvezetésének, az útburkolat minőségének és állapotának) megfelelően kell közlekednie. Ezen felül figyelemmel kell lennie a jármű sajátosságaira, az utasra és a rakományra.
A biztonságos sebesség megválasztásának felelősségét nem veszi le válláról az elektronikus sebességkijelző tábla sem, amely az ajánlott sebességet mutatja (1-278. ábra).
A tábla azt a sebességet jelzi, amellyel haladva a következő forgalomirányító fényjelző készülékhez szabad jelzésre érkezik.

 

A vakvezetés tilalma
A járműve sebességét a megszabott sebességhatárokon belül úgy kell megválasztania, hogy meg tudja állítani az Ön által belátott útszakaszon belül és minden olyan akadály előtt, amelyre az adott körülmények között számítania kell.
Ahol valamilyen akadály előfordulására lehet számítani, ott a megfelelő veszélyt jelző tábla vagy más jelzés hívhatja fel a figyelmet az óvatosságra. Például a veszélyes helyre figyelmeztető vonal, amellyel együtt jelezhetik az útburkolaton a veszély jellegét is (1-279. ábra). A keresztirányú, egymást követő folytonos vonalak (1-280. ábra) pedig azt jelzik, hogy az úton sebességkorlátozásra vagy megállási kötelezettségre számíthat.
A veszélyes hely jelzésére szolgáló fényjelező készülék egy kör alakú sárga fényű lámpából áll, és villogó sárga fényjelzést ad (1-281. ábra). Veszélyt jelez a személyszállító jármű elején és hátulján elhelyezett ..Gyermekszállítás" tábla (1-282. ábra) is, amely arra figyelmezteti, hogy az álló jármű környezetében kísérő nélküli gyermekek kerülhetnek a motorkerékpárja elé.
Veszélyes kanyarban az út kanyarulatát nyíl alakú fekete fehér sávos tábla jelezheti (1-283. ábra).
Az úttestnek, ill. egy részének lezárását piros-fehér színű korlát, továbbá nyíl alakban vagy ferdén sávozott tábla, terelőfüzér vagy terelőbóják, éjszaka és korlátozott látási viszonyok esetében azon felül folyamatos piros vagy villogó sárga fényt adó lámpák is jelezhetik.
Jelzések hiányában is számítania kell olyan akadályra, amely az adott útvonalakon és
körülmények között várhatóan előfordul.
Meghatározott helyeken szabály is kötelezi fékezésre. Például lakott területen az elindulási szándékot jelző, menetrend szerint közlekedő autóbusznak és trolibusznak a megállóhelyről való elindulását (a jobb szélső forgalmi sávba történő besorolását) - ha ez hirtelen fékezés nélkül megtehető - lassítással, szükség esetén megállással lehetővé kell tenni.
A fentiekből következően tehát csak akkor szabad a megengedett legnagyobb sebességgel haladnia, ha a körülmények nem indokolnak csökkentett sebességet. Viszont nem szabad indokolatlanul olyan lassan sem haladnia, hogy ez a forgalmat akadályozza. Indokolatlanul lassan haladónak azt kell tekinteni, aki szubjektív okból, azaz kényszerítő körülmények nélkül (p1. mert gyönyörködik a kirakatokban) olyan lassan halad, hogy partnereinek egyenletes és folyamatos közlekedését akadályozza.

4.5. KÖVETÉSI TÁVOLSÁG

Járművel másik járművet csak olyan távolságban szabad követni, amely elegendő ahhoz, hogy az elöl haladó jármű mögött - ennek hirtelen fékezése esetében is - meg lehessen állni.
Aki csak kikerüléssel vagy a partnere mellé való besorolásával tudja elkerülni az ütközést, az nem tartott elegendő követési távolságot.
A jármű sebességét hirtelen fékezéssel csökkenteni csak abban az esetben szabad, ha ezt a személy- vagy vagyonbiztonság megóvása szükségessé teszi. Ez a szabály azonban senkit nem ment fel a helyes követési távolság tartása alól. A legkisebb követési távolság számos körülménytől függ, így pl. az egymást követő járművek sebességétől, az adott forgalmi és útviszonyoktól. Nagyságát meghatározhatják táblával is (1-285. ábra), amely méterben jelzi, hogy az elöl haladó jármű mögött legalább mekkora távolságot kell tartani. A tábla az előzést nem tiltja, e manőver közben megközelíthető a partner, de a művelet befejezése után ismét tartani kell ezt a távolságot. Ha a táblán tehergépkocsik jelképét látja (1-286. ábra), a jelzést figyelmen kívül hagyhatja, ha motorkerékpárt vezet.
A megkülönböztető jelzéseket használó gépjármű mögött a követési távolságot úgy kell megválasztania, hogy ne akadályozza azoknak a járműveknek a visszatérését, amelyek a szabad út lehetővé tétele érdekében húzódtak félre az eddig igénybe vett forgalmi sávból.
A veszélyes anyagot szállító járművet csak fokozott óvatossággal szabad megközelítenie.

4.6. KITÉRÉS

Az egymás mellett ellentétes irányban (szemben) elhaladó járművek között biztonságos oldaltávolságot kell tartani.
A megfelelő oldaltávolság érdekében - ha ez szükséges - a járművekkel kölcsönösen az úttest széléhez kell húzódni 1-287. ábra.
Ha a kölcsönös jobbra húzódás nem elegendő, mert az úttest olyan keskeny, hogy a járművek egymás melletti elhaladása túl kockázatos vagy lehetetlen, akkor mindkettőnek meg kell állnia. Ilyen esetben annak a járműnek kell lehúzódnia az útpadkára vagy ha ez sem elég, akkor hátramenni, amelyik az adottságait és a körülményeket figyelembe véve azt könnyebben meg tudja tenni.
Az ésszerűség többnyire úgy kívánja, hogy a szóló jármű segítse a pótkocsist vagy a motorkerékpár az autóbuszt.
A mindkét irányból belátható útszűkület forgalmát szabályozhatják jelzőtáblával is. A "Szembejövő forgalom elsőbbsége" tábla (1-288. ábra) azt jelzi, hogy az útszűkületben elsőbbséget kell adni a szemből jövő jármű részére. Az "Elsőbbség a szembejövő forgalommal szemben" tábla (1-289. ábra) felől érkező járműnek elsőbbsége van a szemből jövő járművel szemben (1-290., 1-291. ábrák). A táblákat mindig egymásnak hátat fordítva, az útszűkület ellentétes oldalán állítják fel.
Ha a szemből jövő állati erővel vont jármű vagy hajtott állat vezetője karjának feltartásával jelzi, hogy az állat ijedős, akkor a motorkerékpárja sebességét csökkentenie kell. Külön jelzés nélkül is így kell eljárnia, ha felismeri az állat riadalmát, sőt adott esetben meg is kell állnia. A motort is le kell állítania, ha a veszélyhelyzet másként nem szüntethető meg.

4.7. ELŐZÉS

Az előzés fogalom meghatározásából értelemszerűen következik, hogy csak akkor lehet szó előzésről, ha a járművek azonos úttesten vannak és közben haladnak is.
A tapasztalatok szerint az előzés a közúti közlekedés egyik legnehezebb és legtöbb kockázattal járó manővere. Végrehajtását a szabályok is szigorú feltételekhez kötik. Az előzés megkezdése előtt meg kell győződni az előzés biztonságos végrehajtásának feltételeiről.

Előzni csak akkor szabad, ha:

Az előzés akkor tekinthető befejezettnek, ha a jármű teljes hosszában visszatért az úttest jobb szélére, a megelőzött jármű elé. Párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten nem minden esetben kötelező visszatérni a szélső sávba, de erről majd a 4.9-es. alfejezetben olvashat részletesen.
Az előzési szándékot - ha az előzés irányváltoztatással jár - irányjelzéssel jelezni kell. A jelzésadás a műveletet befejező visszatérés esetén is kötelező (1-294. ábra).
Az előzést általában balról kell végrehajtani. Azonban fokozott óvatossággal jobbról is, balról is szabad előzni a figyelmez tető jelzést használó járművet, ha meggyőződött arról, hogy ezzel a többi járművet és a gyalogosokat nem veszélyezteti.
Az úttest közepén munkát végző figyelmezető jelzést használó járművet célszerű jobbról előzni, ha ezt az úttest szélessége lehetővé teszi (1-295. ábra).
Csak jobbról szabad előzni azt a járművet, amely a balra bekanyarodási szándékát irányjelzéssel jelzi, és az úttest felezővonala mellé sorolt be (1-296. ábra). Különösen figyelnie kell erre, ha az útkereszteződés előtt egy egész kocsisort kíván megelőzni. Számítania lehet ugyanis arra, hogy a sor elején esetleg valamelyik jármű balra akar bekanyarodni. Ezt a járművet balról már nem előzheti meg.
Ha egy jármű a felezővonalhoz húzódott, de irányjelzést nem ad, vagy jelez balra, de nem sorolt be a felezővonalhoz, nem szabad jobbról megelőzni.
Az előzés végrehajtását balra húzódással, gyorsítással vagy bármilyen más módon akadályozni nem szabad. A jobbra tartás elmulasztása az előzésben levőket akadályozhatja vagy veszélyeztetheti, és balesethez vezethet.
A közlekedés biztonsága érdekében bizonyos helyeken megtiltják az előzést. Az "Előzni tilos" tábla (1-297. ábra) azt jelzi, hogy az úton előzni tilos. A tilalom nem vonatkozik kétkerekű motorkerékpárnak, segédmotoros kerékpárnak és kerékpárnak, valamint állati erővel vont járműnek és kézikocsinak gépjárművel való előzésére, továbbá az úttest közepén levő vágányon haladó villamos előzésére.
A tilalom alá eső útszakaszon az előzést nemcsak megkezdeni, hanem a már korábban - a jelzőtábla elérése előtt - megkezdett előzést tovább folytatni sem szabad.
Az előzés csak akkor szabályos, ha a jelzőtábla elérése előtt befejeződik. A tábla a jobbról történő előzést is tiltja.

Tilos előzni
a be nem látható útszakaszon, mert a szemből érkező felismerése kellő távolságból nem lehetséges.
Ilyen hely a bukkanó, amelyre a tábla (1-298. ábra) is figyelmeztetheti. Hasonló a probléma a be nem látható útkanyarulatban, ahol nem a domborzat, hanem a kanyar íve miatt nem tekinthető át megfelelő távolságban az úttest.
A bukkanóban, ill. a be nem látható útkanyarulatban érvényes előzési tilalom alól kivétel az, ha az úttesten egyirányú forgalom van, vagy záróvonal van felfestve, és az előzés annak érintése nélkül végrehajtható (1-299. ábra).
Tilos megelőzni a megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművet. E tilalom alól nincs kivétel, így az aránylag
lassan haladó ilyen járművet sem szabad megelőznie. További előzési tilalmakat ismer meg majd a villamospályánál, a zebránál, a vasúti átjárónál és az útkereszteződés tárgyalásánál.

4.8. KIKERÜLÉS

A kikerülés alapesetben az úttest menetirány szerinti jobb oldalán álló jármű vagy ott levő egyéb közúti akadály (gyalogos, hajtott vagy vezetett állat, útfelbontás, ill. útelzárás stb.) melletti elhaladást jelenti. De van kikerülés jobbról is.

A kikerülést csak akkor szabad végrehajtani, ha:

A kikerülés irányát mutathatja az 1-300. ábrán látható tábla. A ,,Kikerülési irány" tábla azt jelzi, hogy a táblát -, ill. azt az akadályt, amelyen a táblát elhelyezték - a nyíl által jelzett irányban kell kikerülni. Ha jelzőtáblával nem jelölték a kikerülés irányát, akkor az úttest menetirány szerinti jobb és bal oldalát elválasztó járdasziget mellett csak jobbról, egyébként jobbról vagy balról el szabad haladni mellette (1-301. ábra).
Az úttest közepén levő, ill. a menetirány szerinti jobb oldal felezővonal felőli részét elzáró akadályt jobbról kell kikerülni. Ilyen p1. az a jármű, amely a balra bekanyarodási szándékát irányjelzéssel jelzi, és az úttest felezővonala mellé sorolt be.
Az úttest közepén álló, figyelmeztető jelzést használó járművet lehetőleg jobbról kerülje ki, ha viszont ott nem fér el, akkor balról is kikerülheti. Ha az úttest jobb szélén szabadon maradó rész elég széles a járműve biztonságos elhaladásához, akkor figyelemmel a jobbra tartási kötelezettségre is, inkább jobbról kerüljön. Az út szélén levő akadályokat pedig balról kell kikerülni.
Megkülönböztető fényjelzést használó álló járművet megközelíteni, ill. mellette elhaladni csak fokozott óvatossággal szabad.

4.9. Haladás PÁRHUZAMOS KÖZLEKEDÉSre alkalmas úttesten

A járművekkel az úton általában egy sorban kell haladni. Ha azonban az úttest elég széles, akkor a következő szabályok szerint két vagy több járműsor egymás mellett párhuzamosan is haladhat.
Az úttest akkor alkalmas párhuzamos közlekedésre, ha az azonos irányú forgalom számára hosszabb útszakaszon legalább két forgalmi sáv áll rendelkezésre.
Az úttest párhuzamos közlekedésre való alkalmasságának a megítélésekor az autóbuszöblöt, az autóbusz forgalmi sávot, a kapaszkodósávot, a gyorsító- és lassítósávot, a kerékpársávot, a kanyarodó járművek részére útburkolati jellel kijelölt kanyarodósávot, valamint a villamospálya által elfoglalt területet figyelmen kívül kell hagyni.
Az olyan párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten, ahol az útburkolati jelek lekoptak, hó, sár vagy más útszennyeződés miatt nem láthatók, ott járművével a jobb szélső (külső) sávon köteles közlekedni. Ha Önnél lassabban haladó járművet ér utol, az előzésre vonatkozó szabályok megtartásával a belső forgalmi sávban haladhat el mellette.
Több jármű előzésének idejére megmaradhat a belső sávban, feltéve, hogy az Ön mögött, a gyorsabban - de szabályos sebességgel - haladó más járművek közlekedését nem akadályozza. Sűrű forgalomban, ha a külső forgalmi sávba - annak telítettsége miatt - visszatérni nem lehet, motorkerékpárjával a belső forgalmi sávban folyamatosan is haladhat. Ebben az esetben jön létre itt a párhuzamos közlekedés (1-302. ábra).
Lakott területen a párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten, ha a forgalmi sávok útburkolati jelekkel meg vannak jelölve, akkor motorkerékpárral a sávok közül bármelyikben haladhat, még akkor is, ha az Öntől jobbra eső másik sáv üres. El kell hagynia viszont a belső forgalmi sávot akkor, ha az Ön mögött gyorsabban haladó jármű közlekedését akadályozná. Ha a jobb szélső forgalmi sávban haladva ér utol valakit, aki a belső sávban közlekedik, nem kell lassítania, hanem fokozott figyelemmel elhaladhat mellette (1-303. ábra). Ez nem minősül szabálytalan jobbról előzésnek, mert az útburkolati jellel elválasztott azonos irányban
haladó sávokban akár egy-egy jármű esetében is párhuzamos közlekedésről beszélünk.
Párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten két jármű ugyanabban a forgalmi sávban egymás mellett nem haladhat! Kivétel a kétkerekű motorkerékpár, a segédmotoros kerékpár és a kerékpár, amelyeket egy forgalmi sávon belől is meg szabad előzni (1-304. ábra).
Ha forgalmi sávot kíván változtatni, az igénybe venni kívánt forgalmi sávban közlekedő részére elsőbbséget kell adnia. Az irányváltoztatási szándékot irányjelzéssel jelezni kell!
A szóló motorkerékpáros karral adott irányjelzése szabályszerű akkor is, ha a kellő időben megkezdett jelzés adását - az irányváltoztatás biztonságos végrehajtása érdekében - a művelet tényleges megkezdésekor abbahagyja.
Általában számíthat arra, hogy a másik jármű vezetője az Ön jelzését látva az eddig tartott követési távolságát nem fogja csökkenteni. Az irányjelzést a sávváltoztatás befejezéséig folyamatosan kell adnia. Azonnal szüntesse viszont meg a jelzés adását, ha motorkerékpárjával teljes terjedelemben elfoglalta a helyét a kiválasztott forgalmi sávban.
Ha a forgalom sűrűsége folytán a sávokban összefüggő járműoszlopok alakultak ki, forgalmi sávot csak abban az esetben szabad változtatnia, ha bekanyarodásra vagy megállásra kíván felkészülni.
A forgalmi sávokat a gyorsabb előrehaladás érdekében kis távolságon belül ismételten változtatni tilos (1-305. ábra).
A piros jelzésnél a továbbhaladásra váró járművek között a motorkerékpárral nem szabad előre menni (1-306. ábra).
A párhuzamos közlekedésre alkalmas úton a menetirány szerinti bal oldalon történő haladás még akkor is tilos, ha ez a szemből jövő járműveket egyébként nem zavarná.
Ahol valamelyik forgalmi sáv megszűnik, (1-307. ábra), annak a járműnek van elsőbbsége, amelyik terelővonal átlépése nélkül a megmaradó fogalmi sávban halad tovább (1-308. ábra). Terelőnyíl (1-309. ábra) is jelezheti, hogy a megjelölt forgalmi sávot a sávváltoztatásra vonatkozó szabályok megtartásával a - sáv megszűnése miatt - a jelzett irányban el kell hagyni.
Ha a forgalmi sávok nincsenek útburkolati jellel jelölve, akkor annak a járműnek van elsőbbsége, amelyik irányváltoztatás nélkül tud továbbhaladni.

Az olyan helyen, ahol mindkét jármű csak irányváltoztatással tud továbbhaladni, vagy ahol mindkét járműnek terelővonalat kell átlépni, ott annak a járműnek van elsőbbsége, amelyik addig a jobbra eső forgalmi sávban haladt (1-310. ábra).
A forgalmi sávokat elválasztó kettős terelővonal váltakozó irányú forgalmú utat jelez (1-311. ábra).

A váltakozó irányú forgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék minden sáv felett elhelyezett jelzőlámpájának három lencséje van:

A zöld nyíl fényjelzés a továbbhaladás lehetőségét, a villogó sárga fény a sáv elhagyásának a kötelezettségét, a piros X fényjelzés a továbbhaladás tilalmát jelzi. A piros X fényjelzés alatti sávra még átmenetileg sem szabad ráhajtani.

4.10. Közlekedés VILLAMOS-pályával ellátott úttesten

A zárt pályán közlekedő villamossal általában nem lesz gondja, mert ezek a sínpárok nem tatoznak az úttesthez. Ha az ilyen villamospálya az úttest közepén fekszik, osztott pályássá teszi az utat, s ezzel fokozza a forgalom biztonságát.
Vannak olyan helyek is, ahol a zárt pálya megszűnik, és a villamos az úttestbe beépített nyílt pályán halad tovább. Ilyenkor az elsőbbségadási és az irányváltoztatási szabályok szerint kell eljárni (1-312. ábra).
Nem ritka az olyan út, ahol a villamosvágány az úttest része. Ott alapelvként azt kell megjegyezni, ha a villamospályára ráhajt, azon haladnia akkor szabad, ha a villamosforgalmat nem zavarja. Ne hajtson a sínekre, ha az út vonalvezetése és a látási viszonyok akadályozzák a villamos kellő távolságból való észlelését.
Az úttest közepén levő pályán haladó villamost csak jobbról szabad megelőzni. Előzését még az "Előzni tilos" tábla sem tiltja, azaz a villamos is előzhet és megelőzhető.
Ha az úttesten a forgalmi sávok nincsenek útburkolati jelekkel elkülönítve vagy az úttest párhuzamos közlekedésre nem alkalmas, a középre helyezett azonos irányú villamosvágányon - a sínpályán való haladásra vonatkozó szabályokat megtartva - szabad előzni. Külön jelzés hiányában a villamospálya által elfoglalt területet az úttest párhuzamos közlekedésre való alkalmasságának megítélésekor nem szabad beszámítani, ezért fokozottan ügyeljen arra, hogy az előzést időben be is lehessen fejezni.
Az ellentétes irányú villamosforgalom részére szolgáló villamosvágányra csak bekanyarodás és megfordulás esetében szabad ráhajtani.
Az olyan párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten, ahol a forgalmi sávokat útburkolati jellel jelölték, és a villamosvágányok az úttest közepén egymás mellett helyezkednek el, a villamospályára - a bekanyarodás és a megfordulás esetét kivéve - nem szabad ráhajtani.

Ha viszont az útburkolati jelek a villamospályára vezetik a sáv forgalmát, akkor a villamosvágányra más jármű is ráhajthat (1-313. ábra).
A mindkét irányból belátható útszűkületbe a villamos akkor is elsőként haladhat be, ha belépéskor irányt kell változtatnia. A szemből érkező többi jármű vezetője lassítással - szükség esetén megállással - köteles a villamos áthaladását segíteni.
Ha az úttest közepén levő villamospálya megállójában járdaszigetet építettek ki, számíthat az úttestet keresztező gyalogosokra. Ezért ezen a helyen fokozott figyelemmel kell közlekednie.
A gyalogosok átkelése a járdasziget teljes hosszában még akkor is várható, ha a közelben kijelölt gyalogos-átkelőhely van.
Az olyan helyen, ahol az utasok fel- és leszállása az úttestről, ill. az úttestre történik, a villamos megelőzése, kikerülése közvetlenül a megállóhely előtt, vagy a megállóban tilos (1-314. ábra). A megállóhely felé közeledve engedje maga előtt haladni a villamost, majd vele egyidejűleg álljon meg a végének vonalában (1-315. ábra). Továbbhaladni csak a villamos ajtóinak becsukása és elindulása után szabad.