1. Fogalommeghatározások

Könyvünk célja: az önálló közlekedésre való felkészítés. A közlekedésben sajátos rend, logika uralkodik, amelynek jogi alapját a KRESZ rögzíti. A közúti közlekedés szabályairól szóló rendelet a Magyar Köztársaság területén lévő közutakon és magánutakon (közforgalom elől el nem zárt utakon) folyó közlekedést szabályozza itt minden szónak külön jelentése, jelentősége van
Először ismertetjük a KRESZ-ben is meghatározott fogalmakat, amelyeket három csoportba soroltunk: 1. az úttal, 2. a közúti járművekkel, és 3. a közúti forgalommal kapcsolatos fogalmak.

1.1. Az úttal kapcsolatos fogalmak

Út: a gyalogosok és a közúti járművek közlekedésére szolgáló közterület (közút), ill. magánterület (közforgalom elől el nem zárt magánút).

Járda: az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló - az úttesttől szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel vagy más látható módon elhatárolt - része; a gyalogút azonban nem járda.

Úttest: az útnak a közúti járművek közlekedésére szolgáló része.

Jobb oldali közlekedés: Magyarországon a járművekkel az úton a menetirány szerinti jobb oldalon kell haladni.

Menetirány szerinti jobb oldal: az úttestnek az a része, amely - a menetirányt tekintve - az úttest útburkolati jellel megjelölt vagy képzeletbeli felezővonalától jobb oldalra esik. Egyirányú forgalmú úton és körforgalmú úton az úttest, továbbá osztott pályás úton a menetirányt tekintve jobb oldalra eső úttest teljes szélességében menetirány szerinti jobb oldalnak tekintendő. (1-1. ábra)

Forgalmi sáv: az úttestnek egy gépkocsisor biztonságos közlekedésére elegendő szélességű része, amelyet jelölhetnek útburkolati jellel.

Leállósáv: az útnak az úttesttel azonos szintben levő, attól útburkolati jellel elválasztott és útburkolattal ellátott része.

Útpadka: az útnak az úttest mellett levő útburkolattal el nem látott része.

Járdasziget: az útnak az útesten levő, attól kiemelt szegéllyel elválasztott és körülhatárolt - a járműforgalom elől elárt, a gyalogosok védelmére vagy a járműforgalom irányítására szolgáló - része.

Osztott pályás út: olyan út, amelynek a két forgalmi irány céljára - egymástól járdaszigettel, növényzettel, zárt villamospályával vagy más hasonló módon elválasztott - két külön úttestje van.

Kerékpársáv: az úttesten útburkolati jellel (esetenként táblával is (1-2. ábrai) kijelölt -kerékpárosok közlekedésére szolgáló - különleges forgalmi sáv.

Kerékpárút: jelzőtáblával kerékpárútként megjelölt út (1-3. ábra).

Gyalogút: jelzőtáblával gyalogútként megjelölt út, ill. olyan út, amely kizárólag a gyalogosok közlekedésére szolgál, és az úttesttől tartós fizikai akadály (árok, korlát, kerítés, sövény stb.) vagy két méternél nagyobb távolság választja el (1-4. ábra).

Autópálya: jelzőtáblával autópályaként megjelölt osztott pályás út (1-5. ábra). Autóút: jelzőtáblával autóútként megjelölt út (1-6. ábra).

Főútvonal: jelzőtáblával főútvonalként megjelölt út (1-7. ábra)

Útkereszteződés: két vagy több útnak azonos szintben való kereszteződése, egymásba torkollása, ill. elágazása.
Bíztosított vasúti átjáró: olyan szintbeni közúti-vasúti kereszteződés, amelyben a közúti járművek forgalmát teljes sorompó; teljes sorompó és piros fényt adó kiegészítő berendezés; hangjelző berendezés, fénysorompó; félsorompóval kiegészített fénysorompó; jelzőőr szabályozza.

Biztosítatlan vasúti átjáró: olyan szintbeni közúti-vasúti kereszteződés, ahol a közúti járművek forgalmát a vasúti átjáróban biztosító jelzőberendezés vagy jelzőőr nem szabályozza.

Útzár: a közútnak rendőrségi ellenőrzés céljából, a járművek továbbhaladását akadályozó eszközökkel történő lezárása.

Földút: járműközlekedésre szabadon tartott, eredeti termett talajú vagy ahhoz hasonló anyagú (pl. zúzott kő, kavics, murva, salak stb.) út, amelyen legfeljebb talajszerkezetet javító beavatkozás történt, ide értve azon földutat is, amely a szilárd burkolatú úthoz való csatlakozás, ill. a vasúti átjáró előtt legfeljebb 50 m hosszban szilárd burkolattal rendelkezik.

Szilárd burkolatú út: olyan út, amelynek úttestje szabályosan lerakott kő vagy műkő, továbbá beton vagy aszfaltburkolattal rendelkezik.

1.2. A közúti járművekkel kapcsolatos fogalmak

Az egyes járművek Qárműcsoportok) meghatározásának megismerését segíti a KRESZ fogalommeghatározásai alapján felépített "jármű családfa". (1-8. ábra)

Jármű: közúti szállító- vagy vontatóeszköz, ide értve az önjáró vagy vontatott munkagépet is.

Nem minősül járműnek azonban:

• a mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló, emberi erővel tolt vagy hajtott kerekes szék;
• a gépi meghajtású kerekes szék - ha sík úton önerejéből 10 km/h sebességnél gyorsabban haladni nem képes;
• a gyermekkocsi és a talicska.

Az ilyen eszközökkel közlekedő személyek gyalogosok.

Gépjármű: olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt. Nem minősül gépjárműnek azonban: D a segédmotoros kerékpár,

• a mezőgazdasági vontató,
• a lassú jármű,
• a villamos.

Gépkocsi: olyan gépjármű, amelynek négy vagy több kereke van. A négykerekű motorkerékpár azonban nem gépkocsi.

Személygépkocsi: személyszállítás céljára készült olyan gépkocsi, amelyben - a vezető ülését is beleértve - legfeljebb kilenc állandó ülőhely van.

Autóbusz: személyszállítás céljára készült, - elektromos felsővezetékhez nem kötött - olyan gépkocsi, amelyben - a vezető ülését is beleértve - kilencnél több állandó ülőhely van.

Trolibusz: elektromos felsővezetékhez "kötött" gépkocsi. Vontató: pótkocsi vontatására készült, rakfelület nélküli gépkocsi.

Nyerges vontató: olyan vontató, amely a rajta levő nyeregszerkezettel a vontatott félpótkocsi súlyának jelentős részét átveszi.

Tehergépkocsi: a személygépkocsit, az autóbuszt, a trolibuszt és a vontatót kivéve minden gépkocsi.

Motorkerékpár:

• olyan gépjármű, amelynek két kereke vagy három kereke van, és a tervezési legnagyobb sebessége 45 km/h-nál nagyobb, továbbá
• olyan négykerekű gépjármű, amelynek saját tömege legfeljebb 550 kg, és motorteljesítménye nem haladja meg a 15 kW-ot.

Motoros tricikli: olyan motorkerékpár, amelynek szimmetrikus elhelyezésű három kereke van.

Segédmotoros kerékpár: olyan két-, három- vagy négykerekű jármű, amelyet 50 cm3-t meg nem haladó lökettérfogatú, belsőégésű motor vagy legfeljebb 4 kW teljesítményű egyéb motor hajt, tervezési végsebessége 45 km/h-nál nem nagyobb, és saját tömege legfeljebb 350 kg.

Mezőgazdasági vontató: kerekes vagy lánctalpas kialakítású, legalább két tengellyel rendelkező, pótkocsi vontatására és/vagy mezőgazdasági erdészeti feladatú berendezések gépek vontatására, hordozására, tolására, működtetésére alkalmas. 25 km/h sebességnél gyorsabban haladni képes jármű, amely teher- és személyszállításra is alkalmas lehet.

Lassú jármű: olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt, és sík úton önerejéből 25 km/h sebességnél gyorsabban haladni nem képes.

Villamos: olyan jármű, amely az úttestbe épített, vasúti pályaként meg nem jelölt sínpályán való közlekedésre szolgál.

Pótkocsi: olyan jármű, amely gépjárművel, mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel történő vontatásra készült. A legfeljebb 750 kg megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsi: könnyű pótkocsi, az ennél nagyobb össztömegű pótkocsi: nehéz pótkocsi.

Félpótkocsi: olyan pótkocsi, amely a vontató nyeregszerkezetére támaszkodik úgy, hogy tömegének jelentős részét a vontató veszi át.

Járműszerelvény: gépjárműből, mezőgazdasági vontatóból vagy lassú járműből és hozzákapcsolt pótkocsiból (egyéb vontatmányból) álló, a forgalomban egy vezetővel, egy egységként részt vevő járműkombináció.

Kerékpár: olyan két-vagy háromkerekű jármű, amelyet egy vagy két személy emberi ereje, ill. legfeljebb 300 W teljesítményű motor hajt. A kerékpáron egy 10 éven aluli gyermek szállítására alkalmas pótülés, ill. kerékpár-utánfutó vontatására alkalmas berendezés helyezhető el.

Veszélyes anyagot szállító jármű: olyan jármű, amelyet elején és hátulján narancssárga alapszínű, felirat nélküli vagy felirattal ellátott táblával jelöltek meg.

Saját tömeg: az üzemanyaggal feltöltött, és a szükséges tartozékokkal (szerszám, pótkerék, stb.) ellátott üres jármű tömege.

Össztőmeg: a jármű saját tömegének, valamint a rajta levő személyeknek, rakománynak és egyéb tárgyaknak az együttes tömege.

Megengedett legnagyobb őssztőmeg: az illetékes hatóság által meghatározott az a tömeg, amelyet a jármű össztömege nem haladhat meg.

Tengelyterhelés: a jármű egy-egy tengelyén levő kerekek által a vízszintes talajra átvitt súly.

1.3. A közúti forgalommal kapcsolatos fogalmak

Vezető: az a személy, aki az úton járművet vezet vagy állatot hajt (vezet). Nem minősül vezetőnek azonban: a motorkerékpárt, a segédmotoros kerékpárt és a kerékpárt toló személy.

Elsőbbség: továbbhaladási jog a közlekedés más résztvevőjével szemben. Azt a jármúvet, amelynek elsőbbsége van, az elsőbbségadásra kötelezett nem kényszerítheti haladási irányának vagy sebességének hirtelen megváltoztatására. Azt a gyalogost, akinek elsőbbsége van, az elsőbbségre kötelezett nem akadályozhatja, és nem zavarhatja áthaladásában.

Előzés: járművel az úttesten azonos irányban haladó jármű melletti elhaladás. Párhuzamos közlekedés esetében azonban a különböző forgalmi sávokban folyamatosan haladó járművek egymás melletti elhaladása nem minősül előzésnek.

Megállás: járművével a be- és a kiszálláshoz vagy a folyamatos fel- és lerakáshoz szükséges ideig, ill. - ha a vezető a járműnél marad - egyéb okból legfeljebb 5 percig történő egy helyben tartózkodás.

Várakozás: a járművel a megállásnál hosszabb ideig történő egy helyben tartózkodás.

Lakott terület: a lakott terület kezdetét és végét jelző táblák közé eső terület. (1-9. ábra).

Éjszaka: az esti szürkület kezdetétől a reggeli szürkület megszűnéséig terjedő időszak.

Korlátozott látási viszonyok: az átlagos látási viszonyoknak felhősödés, köd, eső, hóesés, porfelhő vagy más ok miatt előállt jelentősebb korlátozottsága.