V. A JÁRMŰKÖZLEKEDÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

V.1. A járművek közlekedésben való részvételének feltételei

a) A közlekedésben olyan járművel szabad részt venni:

• amely a (külön) jogszabályban meghatározott műszaki feltételeknek megfelel és
• amely az utat és tartozékait nem rongálja és nem szennyezi.

b) A vezető, mielőtt a járművel a telephelyről (garázsból stb.) elindul, köteles a kormányberendezés, a fékberendezés, a gumiabroncsok, valamint a kötelezően előírt világító- és fényjelző berendezések állapotát (működését) - az adott körülmények között indokolt módon - ellenőrizni.

c) Ha a jármű az a) pontban foglalt rendelkezéseknek nem felel meg, a vezető a járművel nem indulhat el.

V.2. A közlekedésben való részvétel külön feltételei

Lakott területen kívül és belül segédmotoros kerékpárral csak abban az esetben szabad közlekedni, ha a vezető becsatolt bukósisakot visel.

V.3. A járműközlekedés általános szabályai

V.3.1. Elindulás

1. Az úttest széléről elinduló, a várakozóhelyről az úttestre ráhajtó, az út más részéről vagy útnak nem minősülő területről az úttestre ráhajtó jármű vezetőjének, az úttesten haladó járművek és gyalogosok részére elsőbbséget kell adni.
Elindulás a járművel az úttesten lévő folyamatos forgalomba való bekapcsolódás. Az úttesten forgalmi okból történő megállás után az újraindulás nem "elindulás".
Elsőbbséget kell adni a folyamatos forgalomba bekapcsolódó minden járművel a forgalomban már részt vevő, az elindulóval akár azonos, akár ellenkező irányban haladó vagy az úttesten bármilyen közlekedési műveletet végrehajtó jármű és gyalogos részére.
Az úttest a járművek folyamatos haladását biztosító terület. Aki oda elsőbbségadás nélkül ráhajt, a folyamatosan haladó járművek mozgását akadályozza.
A házból, kapualjból, telekről, közforgalom elöl elzárt útról, stb. elinduló járművel - az úttesten haladó járműveken kívül - az úttesten haladó gyalogosok részére is elsőbbséget kell adni.

2. Az elindulást, illetőleg az úttestre való ráhajtást irányjelzéssel jelezni kell.

3. Lakott területen belül a járművek vezetői kötelesek az elindulási szándékot jelző, menetrend szerint közlekedő autóbusznak és trolibusznak a megállóhelyről való elindulását (a jobb szélső forgalmi sávba való besorolását) - ha ez hirtelen fékezés nélkül megtehető - lassítással, szükség esetén megállással is lehetővé tenni.
Az autóbusz, illetőleg a trolibusz vezetője azonban ilyen esetben is csak akkor indulhat el, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről.

V.3.2. Haladás az úton

Ha a járművel elindulunk, fel kell tudni ismerni, hogy milyen típusú úton haladunk. A közúti jelzések, az építés jellege, a környezet segít, hogy autópályán, autóúton, főútvonalon, szilárd burkolatú úton vagy esetleg földúton közlekedünk.

1. Járművel az úton úgy kell közlekedni, hogy az megfeleljen:

• a jármű és a rakomány sajátosságainak,
• az útviszonyoknak, beleértve az út vonalvezetését, az útburkolat minőségét és állapotát,
• a forgalmi viszonyoknak, valamint
• az időjárási és látási viszonyoknak.

2. A közúton a legáltalánosabb kötelezettség a jobbra tartás. Járművel az úttesten - az előzés és kikerülés esetét kivéve - annak menetirány szerinti jobb oldalán, az út- és forgalmi viszonyok szerint lehetséges mértékben jobbra tartva kell közlekedni:

• kerékpárral, segédmotoros kerékpárral,
• valamint lassan haladó járművel szorosan az úttest jobb szélén kell haladni.

72. ábra

Ez azt a minimális távolságot jelenti, amelynek megtartásával az úttest jobb szélén való közlekedés, sem másokat, sem a saját járművet, sem az út menti létesítményeket nem veszélyezteti.

3. Az autóbuszöblöt, az autóbusz-forgalmi sávot, a kapaszkodósávot, a gyorsító és lassítósávot, valamint a kerékpársávot a jobbra tartási, illetőleg az úttest jobb szélén való haladási kötelezettség szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. A kerékpársávon csak kerékpárral szabad közlekedni és csak az úttest menetirány szerinti jobb oldalának haladási irányával azonos irányban.

V.3.3. Sebesség

1. Az egyes járművekkel legfeljebb a kővetkező sebességgel szabad közlekedni:

Segédmotoros kerékpárral 40 km/óra, a kerékpárra jogszabály nem ír elő sebességet, kivéve a járdán való kerékpározás esetében, bár annak a kerékpáros által történő mérése nincs előírva és szabályozva.
A km/órában meghatározott legnagyobb sebességgel való haladás csak akkor megengedett, ha az megfelel az időjárási-, látási-, forgalmi-, és útviszonyoknak.

2. A jármű sebességét az engedélyezett sebességhatárokon belül, mindig úgy kell megválasztani, hogy a vezető járművét meg tudja állítani az általa belátott távolságon belül és minden olyan akadály előtt, amelyre az adott körülmények között számítani kell.

A sebesség megválasztásánál mindig figyelembe kell venni:

• a jármű és a rakomány sajátosságait,
• az útviszonyokat,
• a forgalmi viszonyokat,
• az időjárási és látási viszonyokat.

A meghatározott sebesség túllépését gyorshajtásnak nevezzük. A gyorshajtás kétféle lehet:

a) Abszolút gyorshajtás,

• amikor az egyes járműkategóriára jogszabályban engedélyezett sebességet, vagy
• a "Sebességkorlátozás" jelzőtáblával jelzett sebességet lépi túl a jármű vezetője.

b) Relatív gyorshajtás,

• a biztonságos közlekedésnek megfelelő sebesség túllépése.

Például havas, jeges úton a megengedett 40 km/óra sebességgel haladni balesetveszélyes, éppen ezért, ilyen úton a biztonságos megállás szem előtt tartásával kell közlekedni.
Mindig szabálytalan az a sebesség, amellyel a jármű vezetője mást veszélyeztet.

A sebességhez tartozó féktávolság nem lehet hosszabb, mint a belátható útszakasz hossza.

A féktávolság az akadály észlelésétől a megállásig megtett út. Két részből áll:

• a reakcióidő (észlelési és cselekvési idő) alatt megtett út: az akadály észlelésétől a fékezés kezdetéig megtett út és a
• fékút: a fékezés kezdetétől a megállásig megtett út.

V.3.4. Besorolás az útkereszteződés előtt

1. Útkereszteződéshez érve vagy egyenes irányban haladunk tovább vagy (ha jelzőtábla nem tiltja) akár jobbra, akár balra bekanyarodhatunk.
A besorolás rendjét az előjelző nyilak és a "Besorolás rendjét jelző tábla", esetleg a "Kötelező haladási irány"-t jelző táblák is jelezhetik.

73. ábra

A táblák és az útburkolati jelek azonban nem lehetnek ellentmondásosak. Az elő jelző nyilak szerinti besorolás az útkereszteződés előtt az egyenesen továbbhaladni szándékozó járművekre is ugyanúgy kötelező, mint a bekanyarodni szándékozókra. 2. Az útkereszteződésben másik útra bekanyarodni szándékozó vezető a járművel: a) az útburkolati jelek által meghatározott forgalmi sávba, b) útburkolati jelek hiányában:

• jobbra bekanyarodás esetében az úttest jobb szélére,
• balra bekanyarodás esetében az úttest felezővonala mellé,

74. ábra

• osztott pályás és egyirányú forgalmú úton az úttest bal szélére köteles az útkereszteződés előtt "kellő távolságban" besorolni.

75. ábra

A bekanyarodási szándékot irányjelzővel (irányjelzéssel) jelezni kell. Az egyenesen haladó nem köteles sávot változtatni.

3. A kerékpársávot a besorolás szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.

V.3.5. Bekanyarodás

1. A járművel másik útra - ha a közúti jelzésből más nem következik - jobbra kis ívben, balra nagy ívben kell bekanyarodni, úgy, hogy a jármű a bekanyarodás után a menetirány szerinti jobb oldalon maradjon.

77. ábra

2. Ha a járművel olyan útra kanyarodnak, amelyiken a jobb szélső forgalmi sáv "Autóbusz sáv", ezt a sávot figyelmen kívül hagyva kell a jobbra kanyarodást úgy végrehajtani, hogy a jármű a kanyarodás után az autóbusz forgalmi sáv melletti forgalmi sávon helyezkedjék el.
Ebben az esetben a kerékpár és a segédmotoros kerékpár vezető fokozott baleseti veszélynek van kitéve, hiszen két forgalmi sáv határán - két járműsor között - kell haladniuk.
Ha azonban a jobbra kanyarodó járművel a következő közeli útkereszteződésnél ismét jobbra akarnak kanyarodni, ilyen esetben a jobbra bekanyarodás a Busz" forgalmi sávra is végrehajtható (lásd 78. ábra).

Ha a két szemből érkező és egyaránt balra kanyarodó jármű közül az egyik villamos, a villamosnak van a továbbhaladásra elsőbbsége.

79. ábra

3. Elsőbbséget kell adni:

a) Jobbra vagy balra kanyarodó járművel:

• annak az útnak az úttestjén áthaladó gyalogos részére, amelyre a jármű bekanyarodik és

80. ábra

• az azonos irányból érkező villamos részére.

81. ábra

b) Jobbra kanyarodó járművel az úttest jobb szélén lévő kerékpársávon vagy az úttest mellett lévő, attól jobbra eső kerékpárúton érkező jármű részére, valamint az azonos irányból érkező, az úttest jobb szélén haladó villamos részére,

82. ábra

82/a ábra

és az úttest közepén haladó szintén jobbra kanyarodó - egymás útjait keresztező - villamos részére.

83. ábra

c) Balra kanyarodó járművel:

• az úttesten szemből érkező és egyenesen tovább haladó vagy jobbra bekanyarodó jármű részére,

84. ábra

• az úttest mellett lévő, attól balra eső kerékpárúton érkező jármű részére, valamint

85. ábra

• az úttest közepén azonos irányból érkező és egyenesen tovább haladó villamos részére.

86. ábra

d) A bekanyarodó járművel elsőbbséget kell adni az úttest mellett lévő kerékpárúton (gyalog- és kerékpárúton) érkezS jármű részére, amellyel a bekanyarodó jármű:

• a kanyarodás közben, tehát a bekanyarodás befejezése előtt,
  a kijelölt gyalogos-átkelőhely előtt, vagy közvetlen utána,
  az úttest szélétől számított legfeljebb 6 méter távolságon belül forgalmi kapcsolatba kerül.

87. ábra

4. Az útkereszteződésben kanyarodó főútvonal esetén

• elsőbbséget kell adni annak az útnak úttestjén áthaladó gyalogosnak, amelyre a jármű ténylegesen kanyarodik, továbbá azon az úton áthaladó gyalogosnak, amelyre a jármű elhagyja a főútvonalat.

88. ábra

A főútvonal elhagyása kanyarodásnak minősül - akkor is, ha az ténylegesen egyenesen halad tovább -, így azt irányjelzéssel jelezni kell.

• a főútvonalról letérő járművel elsőbbséget kell adni a főútvonalon továbbhaladó jármű részére.

Az a szabály, hogy az útkereszteződésben kanyarodó főútvonal vonalvezetését követő jármű nem tekinthető irányt változtatónak, a járművekre és a járművek egymás közti viszonyára vonatkozik. Ilyen helyen, a főútvonal úttestjén az útkereszteződésnél áthaladó gyalogosoknak a főútvonal vonalvezetését követő járművel is és az útkereszteződésnél a főútvonalba betorkolló utak úttestjén áthaladó gyalogosoknak pedig a főútvonal vonalvezetését elhagyó, akár jobbra, akár balra kanyarodó járművekkel is elsőbbséget kell adni. A főútvonalról letérő minden járművel elsőbbséget kell adni a főútvonalon továbbhaladó járművek részére, még a villamossal is.

89. ábra

89/a ábra

V.3.6. Elsőbbség az útkereszteződésben

Haladás közben fel kell ismerni az útkereszteződéshez közeledést. A felismerés történhet a kihelyezett jelzőtáblák alapján, ezek hiányában a keresztirányból érkező forgalomból vagy csak egyszerűen a helyismeret alapján.
Az, hogy az adott kereszteződésben kinek van elsőbbsége, függ a forgalmat irányító rendőrtől, ha nincs irányítás, akkor a forgalomirányító fényjelző készüléktől, ha ez sincs, akkor a kihelyezett jelzőtábláktól, ezek hiányában a fokozott óvatosság betartásával a jobbkéz-szabály betartása az irányadó.

1. Az útkereszteződésre vonatkozó elsőbbségi szabályokat kizárólag a külön utakról érkező olyan járművek között kell alkalmazni, amelyek egymás útját szükségszerűen keresztezve vagy egymás útjába fonódva haladnak tovább.

2. Az útkereszteződésben - ha jogszabályi rendelkezésből más nem következik

- a járművel elsőbbséget kell adni:

a) a jobbról érkező minden jármű és

b) a balról érkező villamos részére.

90. ábra

91. ábra

3. A másik jármű érkezési irányától függetlenül elsőbbséget kell adni az útkereszteződésben:

a) minden járművel a megkülönböztető fény- és hangjelzést együttesen használó gépjármű részére, továbbá minden ilyen gépjárművekkel kísért, közrefogott csoportban haladó, megkülönböztető fényjelzést használó gépjármű részére,

92. ábra

92/a ábra

b) az olyan útról érkező járművel, amelyen az útkereszteződés előtt "Elsőbbségadás kötelező",

• vagy "Állj! Elsőbbségadás kötelező!" jelzőtábla van.

93 ábra

• a keresztező útról érkező jármű részére, illetőleg a kiegészítő táblán vastag vonallal jelzett útról érkező jármű részére,

c) földútról érkező járművel a szilárd burkolatú útról érkező jármű részére és a d) körforgalmat keresztező villamos részére.

V.3.7. Irányváltoztatás, irányjelzés

1. Irányváltoztatás:

• a terelővonal átlépése (amely mellett a jármű az irányváltoztatás előtt hosszabb-rövidebb ideig párhuzamosan haladt). Nem irányváltoztatás tehát, ha a keresztező úttest felezővonalát jelző terelővonalon merőlegesen hajt keresztül,
• a forgalmi sáv változtatása (függetlenül attól, hogy a forgalmi sávot jelöli-e terelővonal vagy sem),
• egyéb eltérés a korábbi haladási iránytól, az egyenestől. Irányváltoztatás tehát, az úttest középvonalához, vagy jobb szélére húzódás is (besorolás balra vagy jobbra kanyarodás végett, nemkülönben a járdaszegély mellé állás), de nem az a kanyarodó úttest vonalvezetésének folyamatos követése.

Aki járművel irányt változtat:

• terelővonalat átlép, az úttest szélét vagy képzeletbéli felezővonalát átlépi, - forgalmi sávot változtat,
• másik útra bekanyarodik,
• főútvonalról vagy szilárd burkolatú útról letér stb.,

köteles az azonos irányban vagy szemben haladó, irányt nem változtató járműveknek elsőbbséget adni.
Az irányváltoztatás példálózó felsorolásából következik, hogy az út tényleges vagy jelzett vonalvezetésétől, illetve a forgalmi sáv vonalvezetésétől való eltérés: irányváltoztatás. Az úttest felezővonalával való párhuzamos haladás az egyenesen haladás.
Az irányváltoztatást - a művelet előtt kellő időben megkezdett és annak befejezéséig folyamatosan adott - irányjelzéssel kell jelezni. A jármű vezetője egyéb esetben (pl.: útkereszteződésben kanyarodó főútvonalon való továbbhaladása esetében) is adhat irányjelzést, ha ezzel a továbbhaladási irányáról a közlekedés más résztvevői számára többlettájékoztatást ad, az irányjelzés azonban megtévesztő nem lehet.
Az útkereszteződésben a kanyarodó főútvonal jelzett vonalvezetését követő jármű nem tekinthető irányváltoztatónak.
A kanyarodó főútvonalat és a körforgalmat elhagyó jármű is irányváltoztatónak minősül, tehát irányjelzővel jelezni kell.

Kellő időben adott irányjelzés:
Az irányjelzést az irányváltoztatás megkezdése előtt, olyan időpontban kell adni, hogy a jármű irányváltoztató mozgása a közlekedés többi résztvevőjét ne érje váratlanul, és képesek legyenek ennek megfelelő magatartásra. Az irányjelzést általában a művelet befejezéséig kell adni. A kerékpáros és segédmotorkerékpáros karral adott irányjelzése azonban szabályos akkor is, ha a kellő időben megkezdett jelzés adását - a bekanyarodás biztonságos végrehajtása érdekében - a művelet tényleges megkezdésekor abbahagyja.
Az irányjelzést irányjelző készülékkel, ilyen készülékkel fel nem szerelt jármű esetében pedig karral vagy jelzőtárcsával kell adni, oly módon, hogy az elölről, hátulról és a megfelelő oldalról jól látható legyen.

2. Irányjelző lámpák:

Irányjelző lámpákkal fel szabad szerelni a kerékpárt és a segédmotoros kerékpárt. Felszerelt irányjelzők esetén a vezetőnek külön jelzést adni nem kell.
Az irányjelző lámpák fényének - anélkül, hogy a többi jármű vezetőjét zavarná - nappal legalább 50 méterről, sötétben, tiszta időben legalább 300 méterrel jól láthatónak kell lennie.

V.3.8. Kitérés a kerékpárúton

Az egymás mellett ellentétes irányba elhaladó járművek között, megfelelő oldaltávolságot kell tartani. Ennek érdekében - a lehetőségekhez képest - a járművekkel kölcsönösen jobbra kell húzódni.

V.3.9. Kikerülés

A közúti forgalomban nemcsak gyorsan mozgó járművek mellett kell elhaladnunk, hanem álló vagy egészen lassan haladók (pl. kézikocsik), akadályok, zárt csoportok, hajtott vagy vezetett állatok mellett is.

1. Az úttest menetirány szerinti jobb oldalán álló jármű vagy ott lévő egyéb akadály melletti elhaladás a kikerülés.
A kikerülés sokkal könnyebb, veszélytelenebb művelet, mint az előzés, hiszen álló (vagy nagyon lassan mozgó) akadály mellett kell elhaladnunk, tetszés szerint választott ütemben.

A kikerülés feltétele:

• a művelet a szembe jövő forgalmat ne zavarja,
• a jármű előzését más jármű nem kezdte meg és
• legyen megfelelő az oldaltávolság a kikerülés végrehajtásához.

2. A kikerülés tilalmai:

• A kijelölt gyalogos-átkelőhely előtt közvetlenül megálló jármű mellett meg kell állni és továbbhaladni csak akkor szabad, ha a vezető meggyőződött arról, hogy az a gyalogosok elsőbbségének megsértése nélkül történhet.
• Olyan megállóhely előtt, ahol villamos áll és az utasok fel- és leszállása az úttestről, illetve az úttestre történik, meg kell állni és továbbhaladni csak a villamos elindulása után szabad.

Az úttest menetirány szerinti jobb oldalán lévő akadályt - a jobbra tartási kötelezettségből adódóan - jobbról kell kikerülni, ha ez biztonságosan végrehajtható.
Ha a közúton lévő járdaszigeten vagy akadályon "Kikerülési irány" jelzőtábla van, az akadályt a nyíl által jelzett irányba kell kikerülni.
Be nem látható útszakaszon, a menetirány szerinti bal oldal kikerülés céljából történő igénybevétele tilos. Ha azonban a továbbhaladás csak így lehetséges, fokozott óvatosság mellett olyan sebességet kell választani, hogy az esetleg szembejövő sebességére is figyelemmel, szükség esetén kellő időben biztonságosan még lehessen állni. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, amikor a járművel záróvonalat kell átlépni az úttesten lévő és másképp ki nem kerülhető akadály miatt.

V.3.10. Megfordulás

A megfordulás olyan forgalmi művelet, amelynél - a művelet aránylag veszélyes volta miatt - minden esetben az ilyen műveletet végző vezetőnek kell figyelemmel lennie a többi járműre és a gyalogosokra.

1. Járművel megfordulni csak úgy szabad, hogy az a többi jármű és az úttesten haladó gyalogosok közlekedését ne akadályozza. Ilyen esetben, tehát nemcsak azokat a gyalogosokat nem szabad akadályozni, akiknek elsőbbségük van a járművel szemben, hanem az úttesten lévő gyalogost sem.

2. Tilos megfordulni:

• vasúti átjáróban,
• egyirányú úton,
• körforgalmú úton,
• azon az útszakaszon, ahol azt a "Megfordulni tilos" jelzőtábla tiltja és
• abban az útkereszteződésben, amely előtt a "Balra bekanyarodni tilos" jelzőtáblát kihelyezték.

V.3.11. Közlekedés villamospályával ellátott úttesten

A villamos - műszaki adottságai következtében - azonos sebességgel haladva csak sokkal nagyobb távolságon belül képes megállni, mint a gépjárművek, tehát a villamosnak nagyobb a fékútja. Ezt a tényt és a villamospályára ráhajtás ebből eredő szabályait a járművek vezetőinek figyelembe kell venniük.
Az elsőbbségi szabályokból következik, hogy a mellékútvonalon haladó villamos - az "Elsőbbségadás kötelező!" vagy az "Állj! Elsőbbségadás kötelező!" jelzőtábla értelmében - köteles elsőbbséget adni a főútvonalon (védett útvonalon) haladó minden járműnek.
Megismertük azt a szabályt is, hogy az irányt változtató jármű vezetője elsőbbséget köteles adni az egyenesen haladó járműveknek. E szabály alól a villamos sem kivétel. Ha a villamos változtat irányt, a villamos van hátrányban az egyenesen haladó járművel szemben.
Ha balra nagyívben kanyarodik, köteles elsőbbséget adni minden szemből érkező és egyenesen továbbhaladó vagy minden szemből érkező és jobbra kis ívben kanyarodó jármű részére.
A villamost a bekanyarodásnál egy további kötelezettség is terheli. Ha kötött pályán halad, az útkereszteződés előtt nem tud úgy besorolni, mint ahogy az a bekanyarodó járművektől általában elvárható lenne (jobbra kanyarodásnál az úttest jobb szélére, balra kanyarodásnál az úttest közepére). Előfordul, hogy az úttest közepéről kanyarodik a villamos jobbra vagy az úttest jobb széléről balra. A kanyarodó villamos ilyen esetekben keresztezi az addig vele párhuzamosan haladó járművek haladási irányát. Ebben a helyzetben a kanyarodó villamossal kell elsőbbséget adni a vele azonos irányból érkező és egyenesen tovább haladó járműnek.
Amikor azonos irányból érkezik a villamos és a jármű is, és mindkettő kanyarodik egymás útját keresztezve, elsőbbsége a villamosnak lesz.
A villamospályára más járművel ráhajtani, azon folyamatosan haladni vagy előzni csak abban az esetben szabad, ha a vezetőt a látási viszonyok nem akadályozzák a közeledő villamos kellő távolságból való észlelésében, és a jármű a villamosforgalmat nem zavarja.
A villamospályára való ráhajtás lényeges feltétele a szabad kilátás, hogy a közeledő villamost kellő időben észlelni lehessen. A síneken való megcsúszás veszélye
miatt a ráhajtást fokozott óvatossággal ajánlott végrehajtani.

Ahol a villamosvágányok az úttest közepén egymás mellett vannak,

• ha az úttest párhuzamos közlekedésre alkalmas és a forgalmi sávok útburkolati jellel jelölve vannak, a villamospályára,
• egyéb úttesten az ellentétes irányú villamosforgalom részére szolgáló villamosvágányra, a bekanyarodás és a megfordulás esetét kivéve, ráhajtani nem szabad.

Ha útburkolati jel (terelő- vagy záróvonal) a villamospályára vezeti az egyéb járművek forgalmát, akkor a villamospályára - a villamosforgalom zavarása nélkül - más jármű is ráhajthat. Az azon való folyamatos haladás közben a villamosforgalomnak forgalmi okból történő zavarása vagy akadályozása nem tiltott. Ilyen pályatestre ráhajtani csak a rávezetés elején, arról lehajtani bárhol szabad.

V.3.12. Párhuzamos közlekedés

A párhuzamos közlekedés azt jelenti, hogy egy adott úton azonos irányba kettő vagy több jármű halad egymás mellett. A KRESZ jogszabály azonban nem teszi lehetővé sem a kerékpárosoknak, sem a segédmotoros kerékpárosoknak, hogy - az előzést kivéve - egymás mellett folyamatosan haladjanak.

A párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten tilos:

• járművel az úttest felezővonalát
• a balra bekanyarodás, illetőleg a megfordulás esetét kivéve
• átlépni,
• két járműnek
• az egy nyomon haladó járművek melletti elhaladást kivéve
• ugyanabban a forgalmi sávban egymás mellett haladni,
• kijelölt gyalogos-átkelőhelyen és közvetlenül a kijelölt gyalogos-átkelőhely előtt másik jármű mellett elhaladni.

Tilos és nem biztonságos a több forgalmi sávú úton a mozgó járművek közötti szlalomozással végrehajtott előre jutás, hiszen ez balesetveszélyes. Az ilyen magatartást tanúsító jármű vezetője elköveti a szabálytalan előzés, a szabálytalan kikerülés és a jobbratartási kötelezettség figyelmen kívül hagyása szabálysértéseket.
Azonos forgalmi sávban az egy nyomon haladó jármű melletti elhaladás előzésnek minősül. Különös figyelmet kell fordítani a biztonságos oldaltávolság megtartására.
Útburkolati jellel ellátott több forgalmi sávú úttesten, egy forgalmi sávon belül az egy nyomon haladó járművek előzése csak gépjárművel történhet, ennek következtében akár kerékpárral, akár segédmotoros kerékpárral előzünk, azt csak a mellette lévő forgalmi sávban tehetjük. A gyakorlatban azonban ez az előzés egy forgalmi sávon belül történik, ami szabálytalan.
Az egy nyomon haladó jármű is előzhet egy nyomon haladó járművet, nem előzhet azonban azonos sávon belül gépkocsit, oldalkocsis motorkerékpárt vagy más, nem egy nyomon haladó járművet.

VI. EGYES JÁRMŰFAJTÁK KÖZLEKEDÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK

VI.1. Megkülönböztető és figyelmeztető jelzéseket használó gépjárművek

VI.1.1. Megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművek

Megkülönböztető jelzések:

• a villogó kék fényjelzés és
• a sziréna vagy a váltakozó hangmagasságú hangosító berendezés.

A megkülönböztető jelzések adására szolgáló berendezések még semmiféle előnyre nem jogosítanak, ehhez a jelzéseket használni, működtetni kell, azonban nem lehet tetszés szerint bármikor használni.

VI.1.2. Magatartás a megkülönböztető vagy figyelmeztető jelzéseket használó járművekkel szemben

A megkülönböztető jelzéseket használó gépjármű, illetőleg minden ilyen gépjárművekkel kísért (közrefogott) zárt csoportban haladó, megkülönböztető fényjelzést használó gépjármű részére minden járművel, minden helyzetben elsőbbséget kell adni és akadálytalan továbbhaladását - félrehúzódással, esetleg megállással - lehetővé kell tenni.
A megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművekkel szemben az elsőbbségadási kötelezettség a közlekedés valamennyi résztvevőjét - a járművezetőket és a gyalogosokat egyaránt - terheli. A gyalogos kötelezettsége fennáll akkor is, ha Iakó-pihenő övezet területén közlekedik. Az is közömbös, hogy a jármű vagy a gyalogos hol halad, a megkülönböztető jelzéseket használó gépjármű előtt vagy azzal szemben.

VI.2. Kerékpárok és segédmotoros kerékpárok

1. Kerékpárral a kerékpárúton vagy a kerékpársávon - ahol nincs - a leállósávon vagy a kerékpározásra alkalmas útpadkán kell közlekedni.
Ahol kerékpárút vagy gyalog- és kerékpárút, esetleg az úton kerékpársáv van, a kerékpáros mindig ott köteles közlekedni. A más járművek közlekedésére szolgáló úton akkor sem közlekedhet, ha azt külön jelzőtábla nem tiltja.
Ahol az úton nincs kerékpársáv és nincs leállósáv sem, és az útpadka kerékpározásra alkalmatlan - feltéve, hogy közúti jelzés nem tiltja -, kerékpárral az úttesten szabad közlekedni.
Alkalmatlan a kerékpáros közlekedésre a földes vagy füves padka. Az ilyen padkán lévő kitaposott ösvény azonban már alkalmas a kerékpárral való közlekedésre. Ha a padka csak szakaszosan járható, akkor azt kerékpáros nem köteles igénybe venni.
Gyalogúton kerékpárral közlekedni nem szabad. Ha a "Gyalogút" jelzőtábla alatt időszakot megjelölő kiegészítő tábla van, ezen időszakon kívül a kerékpárral való közlekedés nem tilos.

2. Lakott területen lévő olyan úton, amelyen az úttest kerékpár-közlekedésre alkalmatlan, kerékpárral a gyalogosforgalom zavarása nélkül és legfeljebb 10 km/óra sebességgel a járdán is szabad közlekedni. Kerékpár-közlekedésre alkalmatlan a földút úttestje, ha azon fizikailag lehetetlen kerékpározni. Nem alkalmatlan az úttest, ha azon nagy a forgalom és emiatt ott veszélyes kerékpárral közlekedni vagy az úttesten jelzőtábla, illetve szabály tiltja a kerékpárral való közlekedést, tehát ezekben az esetekben a járdán tilos a, kerékpározás. A kerékpárt toló gyalogosnak, ha az úttesten közlekedik, az úttest menetirány szerinti jobb szélén kell közlekednie. A kerékpárt és segédmotoros kerékpárt a járdán és gyalogúton a gyalogosforgalom zavarása nélkül tolni is szabad.

3. Kerékpárral az útpadkán, az úttesten és a járdán csak egy sorban szabad haladni.
Kerékpárral az egy sorban való haladási kötelezettség csak az úttesten, az útpadkán és a járdán áll fenn. A kerékpárúton, a gyalog és kerékpárúton, a kerékpársávon és a leállósávon több sorban is szabad haladni, ha ez a többi kerékpáros és a gyalogosok közlekedését nem akadályozza.

4. Kerékpárral

a) a kerékpársávról vagy
b) lakott területen kívül a főútvonalról balra bekanyarodni vagy megfordulni, továbbá
c) a kerékpárútról a vele párhuzamos útra, balra bekanyarodni nem szabad. A kerékpárosnak a kerékpárról le kell szállnia és azt tolva - a gyalogosok közlekedésére vonatkozó szabályok szerint - kell az úttesten áthaladnia.

Az útkereszteződésben balra kanyarodó főútvonal mellett kijelölt kerékpársávról kerékpárral balra be szabad kanyarodni. Megfordulni azonban ebben az esetben sem szabad.
Kerékpársávról a járműforgalom részére szolgáló úttestre balra bekanyarodni nem szabad. Ilyen esetben a kerékpárról leszállva, tolva kell az úttesten áthaladni.

94. ábra

Tilos lakott területen kívül főútvonalon is a balra bekanyarodás. Ebben az esetben is le kell szállni a kerékpárról, és azt tolva kell az úttesten áthaladni. Ez a szabály nem tiltja a főútvonalra való ráhajtást vagy annak keresztezését.

95. ábra

Kerékpárútról a vele párhuzamos útra bekanyarodni és azon folyamatosan haladni nem szabad. Nem tilosa kerékpárutat keresztező útra balra bekanyarodni, és a párhuzamos utat keresztezni.

96. ábra

Lakott területen kívül főútvonalon a kerékpáros a forgalomirányító fényjelző készülékkel irányított útkereszteződésben balra bekanyarodhat, ha a fényjelző készülék a részére szabad jelzést mutat.

5. Kerékpár pótülésen a 18. életévét betöltött vezető egy tíz éven aluli gyermeket szállíthat. Egyébként kerékpáron személyt szállítani nem szabad. Ez a tilalom nem vonatkozik az úgynevezett "tandem" kerékpárra, amin kettő vágy több hajtó ül.

A kerékpárral történő személyszállítás esetén a szállított gyermeket úgy kell elhelyezni a pótülésen, hogy a vezetőt ne akadályozza a vezetésben, és korlátozott látási viszonyok esetén ne takarja el a kerékpár lámpáit. A kerékpárra gyermekülés oly módon szerelhető fel, hogy az ülés és a rajta ülő gyermek a vezetőt a kilátásban és a vezetésben ne akadályozza, a kerékpár világító- és jelzőberendezéseit ne takarja. Az üléshez kapaszkodót és lábtartót is fel kell szerelni. Az ülés, a kapaszkodó és a lábtartó nem lehet összefüggésben a kormányzott kerékkel, illetőleg az azzal együtt elforduló szerkezettel.

6. A kerékpárt éjszaka és korlátozott látási viszonyok között a külön jogszabályban meghatározott lámpákkal kell kivilágítani.

Fel kell szerelni:

• egy előre fehér vagy kadmiumsárga fényt adó lámpával,
• egy hátra piros fényt adó, sötétben, tiszta időben legalább 150 méter távolságról látható helyzetjelző lámpával,
• hátul egy vagy két, szimmetrikusan elhelyezett, nem háromszög alakú, piros színű fényvisszaverővel,
• legalább az első keréken min. 1 db borostyánsárga színű, mindkét oldal felé látható oldalsó fényvisszaverővel (küllőprizmával).

A kerékpárt fel szabad szerelni:

• elöl fehér,
• oldalán borostyánsárga,
• mindkét oldali lábpedálon elöl és hátul borostyánsárga fényvisszaverővel, továbbá a kerékpár bal oldalán elhelyezett szélességjelzővel, amely előre fehér, hátra piros színű fényvisszaverőt tartalmaz.

A kerékpár kivilágításán túl a megfelelő fényvisszaverő anyagok alkalmazása tovább növeli a biztonságot, de ezek nem helyettesítik a kivilágítást.

7. Tilos:

a) főútvonalon 12. életévét be nem töltött személynek kerékpározni, b) elengedett kormánnyal kerékpározni,
c) kerékpárhoz oldalkocsit, valamint - kerékpár-utánfutót kivéve - egyéb vontatmányt kapcsolni,
d) kerékpárt más járművel, illetőleg állattal vontatni,
e) kerékpáron oldalra kinyúló, előre vagy hátra egy méternél hosszabban kinyúló, a vezetőt a vezetésben akadályozó, vagy a személy- és vagyonbiztonságot egyébként veszélyeztető tárgyat szállítani,

1) kerékpárral állatot vezetni.
A főútvonal melletti kerékpárúton, a 12 éven aluli gyermek is közlekedhet kerékpárral.
A vezetőt a kerékpáron szállított tárgy akkor akadályozza a vezetésben, ha a kormányzást, a hajtást vagy az egyenes haladást bizonytalanná teszi. Ekkor a vezetőnek le kell szállni a kerékpárról, és azt csak tolni szabad. így már a kerékpáros gyalogosnak minősül és a gyalogosokra vonatkozó szabályok rá az irányadóak. Személyés vagyonbiztonságot veszélyeztető tárgyat szállítani azonban ilyen módon is tilos.
A kerékpárhoz kapcsolható legfeljebb 0,70 méter széles és legfeljebb 70 kg össztömegű, egytengelyű, két nyomon futó vontatmány (kerékpár utánfutó), amit fel kell szerelni:

• hátul piros színű, háromszög alakú
• pótkocsira előírt
• fényvisszaverővel és a
• kerékpárra előírt hátsó helyzetjelző lámpával.

8. Az (1) és a (3) bekezdésben, a (4) bekezdés a) és c) pontjában, valamint a (7) bekezdés b)-f) pontjában foglalt rendelkezést a segédmotoros kerékpárok közlekedésére is alkalmazni kell azzal, hogy

a) kerékpársávon segédmotoros kerékpárral közlekedni, valamint
b) segédmotoros kerékpáron utast szállítani,
c) segédmotoros kerékpárhoz utánfutót kapcsolni nem szabad.

Segédmotoros kerékpárral lakott területen kívül a kerékpárúton legfeljebb 20 km/óra sebességgel szabad közlekedni. Segédmotoros kerékpár gyorsabb haladása esetén az úttestet kell igénybe venni. Ugyanez vonatkozik a gyalog- és kerékpárúton való közlekedésre is.
Járdán és gyalogúton segédmotoros kerékpárral közlekedni tilos.

VII. JÁRMŰVEK KIVILÁGITÁSA

A járművek kivilágításának szabályai a következő két alapeset szerint csoportosíthatóak:

• a forgalomban résztvevő járművekre és
• az álló járművekre vonatkozó szabályok szerint.

Ebből a szempontból a forgalomban résztvevőnek tekintjük azt a járművet, amely az adott időpontban ténylegesen részt vesz a forgalomban, tehát általában mozgásban van.

VII.1. A forgalomban részt vevő járművek kivilágítása

A forgalomban részt vevő járművet éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ki kell világítani. A forgalomban részt vevőnek kell tekinteni a forgalmi okokból álló járművet is.
Lakott területen kívüli úton a forgalomban részt vevő segédmotoros kerékpárt tompított fényszóróval nappal és jó látási viszonyok között is ki kell világítani.
Nem kell tompított fényszóróval kivilágítani a tompított fényszóróval fel nem szerelt segédmotoros kerékpárt.

Helyzetjelző lámpára vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek
A helyzetjelző lámpák fényének - anélkül, hogy a többi jármű vezetőjét zavarná - sötétben, tiszta időben 300 méter távolságról észlelhetőnek kell lennie. Az első helyzetjelző lámpa csak színtelen (fehér) vagy kadmiumsárga, a hátsó helyzetjelző lámpa csak piros fényt bocsáthat ki.

Tompított fényszóróra vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek
A tompított fényszórónak európai rendszerűnek (ernyőzöttnek) és aszimmetrikusnak kell lennie, a segédmotoros kerékpár tompított fényszórója azonban szimmetrikus kivitelű is lehet.
A tompított fényszórónak - anélkül, hogy a szembejövő jármű vezetőjét vakítaná - az út felületét a segédmotoros kerékpár előtt sötétben, tiszta időben legalább 30 méter távolságon meg kell világítania. A megvilágítás a tompított fényszóró középpontján átmenő vízszintes síkban és e felett a járműtől 25 méter távolságban aszimmetrikus tompított fényszóró esetében 0,7 luxnál, szimmetrikus tompított fényszóró esetében 1 luxnál több nem lehet. A tompított fényszóró csak színtelen (fehér) vagy kadmiumsárga fényt bocsáthat ki.

VIII. KÖZÚTI BALESET

A balesettel érintett jármű vezetője köteles a járművel azonnal megállni, a baleset folytán megsérült vagy veszélybe került személy részére segítséget nyújtani és a további balesetek elkerülése érdekében minden, tőle telhetőt megtenni.
A ,,balesettel érintett" járművezető kötelezettsége három részből áll: a megállás, a segítségnyújtás és a további baleset elhárításának a kötelezettségéből. A rendelet alkalmazása szempontjából "balesettel érintettnek" azokat kell tekinteni, akik a balesetnek részesei, akiknek magatartása közrejátszott az esemény létrejöttében, valamint azokat a járművezetőket is, akik a baleset folytán veszélyhelyzetbe kerültek.
Ha a baleset halált vagy személyi sérülést okozott, a balesetről a rendőrhatóságot (a legközelebbi rendőrt) haladéktalanul értesíteni kell, és a lehetőségekhez képest gondoskodni kell a nyomok megőrzéséről. A helyszínt csak az intézkedő rendőr engedélyével szabad elhagyni.
Ha a baleset veszélyes anyagot szállító járművel következett be, a balesettel nem érintett járművek vezetőinek is haladéktalanul értesíteni kell a rendőrhatóságot (a legközelebbi rendőrt) a balesetről, közölni kell a jármű narancssárga alapszínű tábláján feltüntetett számokat.
A veszélyes anyag jelzésére szolgáló narancssárga színű táblán a számok a veszélyes anyagra és veszélyességi fokára utalnak. A mentésre érkező egységeknek fontos a számsor, hogy tudják, milyen semlegesítő anyaggal kell dolgozniuk és az elhárításhoz milyen felszerelés szükséges.
A nyomok megőrzéséről való gondoskodás nem azt jelenti, hogy a járműveket nem szabad elmozdítani a helyükről. Ellenkezőleg, adott esetben, pl.: csak anyagi káros balesetnél a forgalom zavartalanságának biztosítása érdekében a járművek helyzetének megjelölése, a nyomok biztosítása után haladéktalanul el kell mozdítani azokat.
A személyi sérülés bekövetkezésének megítélése nem a baleset részeseinek a feladata. A személyi sérülés felismerésének nem feltétele a látható külső sérülés. Személyi sérülésnek minősül, ha a balesettel érintettek közül valaki pl. fájdalomra, mozgási nehézségre panaszkodik.
Ha a rendőrhatóság értesítése a (2) bekezdésben foglalt rendelkezés értelmében nem kötelező, de valamelyik érdekelt a baleset miatt rendőri intézkedést kíván és a rendőrhatóságot (a legközelebbi rendőrt) haladéktalanul értesíti, a balesettel érintett járművek vezetőinek a rendőri intézkedést meg kell várniuk.
A rendőrhatóság értesítése, illetőleg rendőri intézkedés hiányában az érdekeltek kötelesek személyazonosságukat és a kötelező felelősségbiztosításuk fennállását, hitelt érdemlő módon kölcsönösen igazolni. Ha a baleset folytán megrongálódott jármű vezetője nincs jelen, a károkozó köteles személyi adatait a helyszínen hátrahagyni, és az esetet a felelősségbiztosítási jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően a biztosítónak bejelenteni.
Ha valamelyik fél rendőri intézkedést kért, azoknak kell a helyszínen maradni, akiknek személyazonosságuk igazolásához érdekük fűződik, akik a baleset folytán anyagi kárt okoztak vagy anyagi kár érte őket.
Ha - akár a (2), akár a (3) bekezdés alapján - rendőri intézkedés válik szükségessé, a rendőri intézkedés megtörténtéig a vezetőnek szeszes italt fogyasztania tilos.
A rendelet a szeszesital-fogyasztás tilalmát a rendőri intézkedés megtörténtéig írja elő, ez tehát a rendőri intézkedés befejezését jelenti. A rendőri intézkedés akkor befejezett, ha a rendőr közli az érintettekkel, hogy a helyszínről eltávozhatnak.
Személysérülést okozó baleset, illetőleg jármű kigyulladása esetében a balesettel nem érintett járművek vezetői is kötelesek a tőlük elvárható segítséget nyújtani. Tűzoltó készülékkel ellátott jármű vezetője a készüléket a kigyulladt jármű oltásához köteles rendelkezésre bocsátani. Személyi sérülést okozó baleset vagy jármű kigyulladása esetén a megállási és segítségnyújtási kötelezettség minden járművezetőt terhel, még akkor is, ha egyébként a baleset nem érintette.
A forgalom zavartalanságát - a lehetőséghez képest - a baleset bekövetkezése esetén is biztosítani kell. Az erre vonatkozó szabály mindenkire nézve kötelező, akár érintett a balesetben, akár nem. Forgalmat zavaró, a bámészkodó csoportosulás, a járművek indokolatlan megállása, hirtelen fékezése is.
A "lehetőséghez képest" kifejezést tágan kell értelmezni. Csak anyagi kárral járó balesetnél első teendő a felelősség megállapítása után a forgalom zavartalanságának biztosítása.