IV. Fejezet A közúti közlekedés szabályai kerékpárosok és segédmotor kerékpárosok részére

I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

I.1. A közúti közlekedési szabályok alkalmazási területe

A közúti közlekedési szabályok az utakon folyó közlekedést szabályozzák, elsősorban a gyalogosközlekedést és a járműközlekedést, de rendelkezést tartalmaznak a járművek utasaira, valamint az állatok vezetésére és hajtására is.
Az ország területén lévő utak többségét az ezzel megbízott állami és önkormányzati szervek építik és tartják fenn. Kifejezetten azzal a céllal, hogy azt, a közlekedésben résztvevők szabadon használhassák. Ezek az utak a közutak. Vannak azonban olyan utak is, amelyeket egyes szervek saját céljaikra építenek, de megengedik, hogy azokat mások is használják. Ezek az utak a közforgalom számára megnyitott saját használatú utak.
A közúti közlekedés szabályai a közutakon és a közforgalom számára megnyitott saját használatú utakon egyaránt érvényesek. E tekintetben közömbös tehát, hogy az utat utcán, téren, közúti hídon, alagútban stb. alakították-e ki.

I.2. A közúti közlekedés szabályai és értelmezésük

A Magyar Köztársaság területén a közúti közlekedést az 1988. évi I. tv. szabályozza.

A tőrvény célja
1.§ A törvény célja, hogy a közúti közlekedés alapvető feltételeinek, az abban résztvevő személyek és szervezetek jogainak és kötelezettségeinek meghatározásával elősegítse a közúti személy- és áruszállítási szükségletek kielégítését, a közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi követelményeknek megfelelő korszerű járműállomány és közúthálózat kialakítását, a közutak védelmét.

A törvény hatálya
2.§ (1) A törvény hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság területén a közúti közlekedésben résztvevőkre, a közúti járművekre (a továbbiakban: jármű), az utakra, azok környezetére és a közúti közlekedést szolgáló létesítményekre.
(2) A Magyar Köztársaság területén kívül a magyar hatósági jelzéssel ellátott járművekre, azok üzemben tartójára, illetőleg vezetőjére a törvény rendelkezéseit annyiban kell alkalmazni, amennyiben a külföldi jogszabály vagy nemzetközi szerződés, egyezmény, megállapodás eltérően nem rendelkezik.
(3) A Magyar Köztársaság területén külföldi hatósági jelzéssel ellátott járművekre, azok üzemben tartójára, illetőleg vezetőjére a törvény rendelkezéseit annyiban kell alkalmazni, amennyiben jogszabály, nemzetközi szerződés, egyezmény vagy megállapodás másként nem rendelkezik.
(4) Fegyveres erők és fegyveres testületek tagjaira, járműveire és magánútjaira jogszabály eltérő rendelkezéseket állapíthat meg.
(5) A törvénynek az utakra vonatkozó rendelkezéseit az út műtárgyaira és tartozékaira, a közutakra vonatkozó rendelkezéseit - a 8. § (1) bekezdésének h) pontja, a 11. § (2) bekezdése, a 30. §, a 34. § (1) bekezdése, a 43. §, a 44. §, és a 46. § kivételével - a közforgalom elöl el nem zárt magánutakra is alkalmazni kell.

A közúti közlekedésben résztvevők alapvető jogai és kötelezettségei
3.§ (1) A közúti közlekedésben mindenkinek joga van részt venni, a közutat és a közforgalom elöl el nem zárt magánutat közlekedés céljából gyalogosként vagy - meghatározott feltételek teljesítése esetén - járművezetőként bárki igénybe veheti. Jogszabály gyalogosok és járművek közlekedését egyes közutakon korlátozhatja, vagy kizárhatja.
(2) A közút kezelője a közlekedés résztvevőit tájékoztatja a közlekedés biztonságát és zavartalanságát jelentősen befolyásoló körülményekről.
4. § (1) A közúti közforgalmú személyszállítást végző járművön bárki utazhat, ha a meghirdetett utazási feltételeket megtartja.
(2) A közúti közforgalmú személyszállítást végző jármű üzemben tartója az utazási feltételekről, menetrend alapján közlekedő jármű üzemben tartója ezen kívül a jármű közlekedésének időpontjáról, gyakoriságáról és az utazás egyéb körülményeiről köteles az utasokat tájékoztatni.
7.§ (1) A közutat, a közúti jelzést megrongálni, beszennyezni, a közútra a közlekedés biztonságát vagy zavartalanságát hátrányosan befolyásoló tárgyat kitenni, kidobni nem szabad.
(2) Aki a közutat vagy a közúti jelzést megrongálta, beszennyezte, vagy a közútra a közúti közlekedés biztonságát, zavartalanságát hátrányosan befolyásoló tárgyat juttatott, köteles a keletkezett veszély elhárításáról gondoskodni, illetőleg ameddig az nem lehetséges, a veszélyről a közlekedés többi résztvevőjét tájékoztatni.
(3) Az a járművezető, aki a közúti jelzés olyan rongálását, beszennyezését észleli, vagy a közútra került olyan akadályt lát, amely a közlekedés biztonságát súlyosan veszélyezteti, köteles erről a rendőrséget vagy a közút kezelőjét értesíteni, és - amennyiben erre lehetősége van - a veszélyt a közlekedés többi résztvevőjének jelezni, vagy azt elhárítani (mérsékelni).

A közúti közlekedéssel összefüggő állami feladatok:
8.§ (1) a) a közúti közlekedés tervezése, fejlesztése, szabályozása és ellenőrzése, b) a közúti közlekedés szervezeti és működési feltételeinek meghatározása, c) a közúti közlekedés hatósági feladatainak ellátása, d) a tömegközlekedés működtetésének biztosítása,
e) a közúti közlekedés biztonságát szolgáló nevelés, felvilágosítás és propaganda,
t) a közúti közlekedési szakemberek és a közúti járművezetők vizsgáztatása,
g) a járművek műszaki vizsgálata,
h) a közúthálózat fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése.
(2) A hazai járműállomány rendeltetésszerű, biztonságos és környezetvédelmi követelményeknek megfelelő működtetéséhez szükséges feltételeket (alkatrészellátás, javítás, karbantartás, tüzelő- és kenőanyag-ellátás stb.) jogi, közgazdasági és hatósági eszközökkel is biztosítani kell.

II. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

II.1. A közlekedésben részt vevőkre vonatkozó általános rendelkezések

A közúti közlekedés biztonsága és zavartalansága fontos társadalmi érdek. A biztonságos és zavartalan közlekedés alapvető feltétele, hogy a közlekedési szabályokat mindenki megtartsa és számíthasson arra, hogy azokat mások is megtartják. Emellett szükséges az is, hogy a közlekedés résztvevői előzékenyek és türelmesek legyenek egymással szemben.
Aki a közúti közlekedésben részt vesz, köteles:

a) a közúti forgalomra, valamint a közútnak és környezetének a védelmére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megtartani
b) a közúti jelzések rendelkezéseinek, továbbá a forgalom irányítására, ellenőrzésére jogosultak utasításainak eleget tenni
c) úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon, és ne zavarjon.

A forgalom irányítására, ellenőrzésére vagy más intézkedésre jogosult személy elsősorban a rendőr, a katonai jelzőőr, de (külön meghatározott körben, vagy helyen) ellenőrző, illetve utasítást adó jogkört gyakorolhat a tűzoltó, a vámőr, határőr, továbbá a közlekedési felügyelet ellenőre is.
Az úton alkalmazott jelzések célját, értelmét, hasznosságát vagy szükségességét a közlekedésben résztvevők nem mérlegelhetik: a jelzésekhez való alkalmazkodás kötelezettsége a jelzésekről alkotott véleményüktől függetlenül fennáll, még akkor is, ha a jelzések látszólag ellentmondanak a közlekedés más szabályainak vagy az ideiglenesen kihelyezett jelzések látszólag már nem időszerűek.
Az ún. bizalmi elvet" a jogszabály konkrétan nem fogalmazza meg, csak a bevezetőben utal rá. Nyilvánvaló azonban, hogy a bizalmi elv alkalmazása nélkül folyamatos, és biztonságos közlekedés nem képzelhető el: minden közlekedő joggal számíthat arra, hogy a közlekedés szabályait mások is megtartják.

A bizalmi elv alól azonban vannak lényeges kivételek:

Az, hogy az új szabályozás a "szükséges figyelemmel és óvatossággal" szövegrészt nem tartalmazza, nem jelent a korábbiakhoz képest tartalmi változást. A szükséges figyelem és óvatosság továbbra is követelmény. Egyebek között erre alapozva továbbra is érvényes, hogy a bizalmi elvvel való kapcsolata változatlan, vagyis a vezetőtől a biztonságos és fegyelmezett közlekedés érdekében elvárható, hogy a mások által előidézett veszélyhelyzetet is köteles a konkrét lehetőségéhez képest elhárítani, illetve csökkenteni.
A mások veszélyeztetésének tilalma a közlekedés során általánosan érvényesülő követelmény. Az akadályozás és a zavarás csak akkor tiltott, ha indokolatlan. Indokolt lehet akkor, ha a jogszabály kifejezetten megengedi, vagy ha baleseti veszélyhelyzet elhárítása érdekében történik.

Veszélyeztetés: ha valaki a közlekedés más résztvevőjét kár, baleset bekövetkezésének, a személy- és vagyonbiztonság sérelmének a lehetőségébe sodorja.
Akadályozás: ha valaki a közlekedés más résztvevőjét annak szándéka szerinti menetében, mozgásában, továbbjutásában gátolja, hátráltatja, a célzottól eltérő közlekedési magatartásra (pl. fékezésre vagy irányváltoztatásra) kényszeríti.
Zavarás: olyan magatartás, amellyel valaki más közlekedését nehezíti, a közlekedés más résztvevőjét megijeszti, neki kényelmetlenséget vagy kellemetlenséget okoz, magatartásával figyelmét elvonja vagy indokolatlanul leköti.

E fogalmak egybevetéséből kitűnik, hogy ahol a jogszabály "csak" a veszélyeztetést tiltja anélkül, hogy az akadályozás tilalmára közvetlenül utalna, ott a jelentős akadályozás már veszélyeztetés lehet (pl. kijelölt gyalogos-átkelőhely vagy útkereszteződés megtévesztő sebességgel való megközelítése, amely téves reakcióhoz vezethet). A jelentéktelen és indokolt akadályozás azonban megengedett (p1. nem hirtelen fékezésre kényszerítés).
A zavarás szélesebb kategória, mint az akadályozás. Aki zavar, nem szűkségképpen akadályoz: így pl.: zavar az a járművezető, aki forgalmi előny szerzése érdekében a távolsági, fényszórót indokolatlanul használja, vagy indokolatlan esetben hangjelzést ad.

Nem használhat mobil rádiótelefont sem menet közben, sem forgalmi okból történő megállásnál:

II.2. A járművezetés személyi feltételei

Járművet az vezethet, aki:

a) a jármű vezetésére jogszabályban meghatározott, érvényes engedéllyel rendelkezik, és a jármű vezetésétől eltiltva nincs,
b) a jármű biztonságos vezetésére képes állapotban van, továbbá
c) a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll, és szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol.

Kerékpár vezetéséhez vezetői engedély nincs előírva, azonban segédmotoros kerékpár vezetéséhez legalább járművezetői igazolvány szükséges, amely megszerzésének feltételeit a segédmotoros kerékpár fejezet tartalmazza.

Járművezetésnek tekintendő a jármű rendeltetésszerű használata közbeni irányítása, tehát pl. a lejtőn motor működtetése nélkül való gurulás is.
A jármű biztonságos vezetésére az képtelen, aki a forgalmi helyzetek felismerését és ennek megfelelő vezetési műveletet nem képes véghezvinni, illetve arra csak az átlagos járművezető számára szükséges időnél lényegesen hosszabb idő alatt képes. Közömbös az, hogy az ilyen állapotnak milyen okai vannak. így járművet nem vezethet; aki nagymértékben kifáradt, álmos, vagy aki lázzal járó, vagy egyébként a közérzetet jelentős mértékben hátrányosan befolyásoló betegségben szenved. Nem szabad vezetni rosszullét esetén akkor sem, ha a vezető ideg- vagy kedélyállapota koncentráló- és reakcióképességét nyilvánvalóan nagymértékben befolyásolja. A düh, a felháborodás, az ingerültség, az izgatottság, a mély bánat, a kedélybetegség, a teljes letörtség és gondokba merülés a járművezetési képességet hátrányosan befolyásolhatja.
Nincs a biztonságos vezetésre képes állapotban, és ezért tilos járművet vezetnie annak is, akit a vezetésben fizikai okok gátolnak (p1. felkötött kar, begipszelt láb, a szembe jutott idegen test, a vezetésben akadályozó más sérülés, sőt a biztonságos kormányzásra képtelenség, a vezető mellett helyet foglaló személyek meg nem engedhető száma miatt).
Az előírt feltételeknek a vezető akkor tesz eleget, ha a biztonságos vezetésre képtelen állapot fennállása, illetve észlelése esetén nem kezdi meg a vezetést. Ha pedig a vezetésképtelen állapot menet közben lép fel, illetve a járművezető azt menet közben észleli, a járművel meg kell állnia, és mindaddig, amíg újra nincs a biztonságos vezetésre képes állapotban, járművét nem vezetheti tovább.
A vezetési képességre hátrányosan ható szer fogalmán, elsősorban kábítószereket kell érteni. Ezek mellett azonban gyógyszerek is hathatnak hátrányosan. Így a jogszabályi tilalom alapján nem vezethet járművet, aki erős hatású, a vezetésképességet befolyásoló, vagy egyébként nagyobb mennyiségű gyógyszert vett be, altatás vagy fájdalomcsillapító injekció utáni kábult állapotban van, stb. Alapvető szabálynak kell tekinteni, hogy ismeretlen hatású gyógyszer szedése, altatás vagy injekció után csak akkor szabad járművet vezetni, ha az orvos ennek veszélytelenségéről megnyugtatja a vezetni szándékozót.

Azt, hogy a jogszabály a szeszes ital fogyasztását tiltja, tágan kell értelmezni: nem csak a szeszes italok, hanem a szesztartalmú ételek fogyasztása is tilos! Ilyen esetben a vezetőnek alapos gondossággal kell mérlegelnie, hogy az elfogyasztott ételben levő alkohol eltávozott-e a szervezetéből, és vezetnie csak akkor szabad, ha erről teljes bizonyossággal meggyőződött.
Hangsúlyozni kell, hogy a szeszfogyasztás tilalma valamennyi jármű (tehát nemcsak a gépjármű) vezetőjére vonatkozik.

III. FOGALMAK

III.1. Az úttal kapcsolatos fogalmak

Út: a gyalogosok és a közúti járművek közlekedésére szolgáló közterület (közút), illetőleg közforgalom elől el nem zárt magánterület (magánút).


1. ábra

Út a közforgalom céljára nyitva álló minden út, utca teljes területét jelenti.
A közforgalom elől elzárt utat sorompóval, kapuval vagy más fizikai eszközzel le kell zárni vagy a Mindkét irányból behajtani tilos" jelzőtáblával és a magánútra utaló kiegészítő táblával kell jelezni.

Az út részei

Úttest: Az útnak a közúti járművek közlekedésére szolgáló része.
Az úttest része a kerékpársáv, az autóbuszöböl, az autóbusz forgalmi sáv, a kapaszkodó sáv, a lassítósáv, a gyorsítósáv, a nyílt villamospálya és a kanyarodósáv is.

Járda: az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló - az úttesttől szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel vagy más látható módon elhatárolt - része; a gyalogút azonban nem járda.
A járda az út része; az út határán belül helyezkedik el, és az út területéhez tartozik. Az úttesttől kiemelt szegély, szintkülönbség, valamilyen fizikai tárgy (pl. korlát) vagy 2 m-nél nem szélesebb sáv határolja el.

Leállósáv: az útnak az úttesttel azonos szintben lévő, attól útburkolati jellel elválasztott és útburkolattal ellátott része.


2. ábra

A leállósáv szélessége 2 m-nél kevesebb nem lehet. A 2 m-nél keskenyebbre az útpadka szabályai az irányadók.

Útpadka: Az útnak az úttest mellett lévő, útburkolattal el nem látott része.
Ha az útnak az úttest szélét hosszirányú folytonos, útkereszteződésnél szaggatott vonallal jelzik, az azon túli, a leállósáv szélességénél keskenyebb burkolatrészre nem a leállósávra, hanem az útpadkára vonatkozó szabályok az irányadók.

Járdasziget: Az útnak az úttesten lévő, attól kiemelt szegéllyel elválasztott és körülhatárolt a járműforgalom elől elzárt a gyalogosok védelmére vagy a járműforgalom irányítására szolgáló része.

Kerékpárút: jelzőtáblával kerékpárútként megjelölt út.


3. ábra

A kerékpárutat az úttesttől mindig szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel, korláttal, növényzettel vagy más módon - amely azonban útburkolati jel nem lehet - választják el.

Gyalogút: jelzőtáblával gyalogútként megjelölt út, illetőleg olyan út, amely kizárólag a gyalogosok közlekedésére szolgál és az úttesttől tartós fizikai akadály (sövény, kerítés, árok, korlát, stb.) vagy 2 m-nél nagyobb távolság választja el.
A jelzőtáblával nem jelölt gyalogútra a járdán való közlekedés szabályai az irányadók. A kerékpárút és gyalogút együttesen is jelezhető.
A jelzőtáblával jelzett utak végét is jelzőtáblával kell jelezni. Ilyen az autópálya, autóút, főútvonal, kerékpárút és gyalogút.

Egyirányú forgalmú út: Elsősorban lakott területen belül, különleges forgalmi igények kielégítésére jelölik ki. Az egyirányú forgalmú utakat lehetőleg párban (körbejárást biztosító) kell kijelölni.
Az egyirányú forgalmú útnak annál a végénél, ahonnan a járművek behajthatnak, az "Egyirányú forgalmú út" jelzőtábláját, a másik végénél pedig a "Behajtani tilos" jelzőtáblát mindig el kell helyezni.

Az egyirányú forgalmú utat keresztező úton a kereszteződésben a tényleges helyzetnek megfelelő "Kötelező haladási irány" jelzőtáblát - adott esetben egy elsőbbséget szabályozó jelzőtáblával együtt - mindig el kell helyezni.

Körforgalmú út: Körforgalmú úton haladáskor, az út által körbezárt terület a jármű vezetőjétől balra kell, hogy legyen.
Ha körforgalmú utat villamosvágány keresztez, minden irányból a villamosnak van elsőbbsége.
A körforgalom jelzőtáblát, az elsőbbséget szabályozó jelzőtáblával együtt minden becsatlakozó úton el kell helyezni, mely jelzi a körforgalmú úton haladók elsőbbségét.


5. ábra

Az úttest részei

Kerékpársáv: Az úttest szélén, azzal azonos szintben lévő, attól burkolati jellel elválasztott, a kerékpárosok közlekedésére szolgáló különleges forgalmi sáv. Jelzőtáblával való jelölése a besorolás rendjét jelző táblával történik.


6. ábra

A kerékpársávot az úttest többi részétől folytonos - az útkereszteződésnél szaggatott - sárga vonal választja el. A kerékpársáv az autóbuszöböltől sárga szaggatott vonallal van elválasztva.
Kapaszkodósáv: Emelkedő útszakaszon a menetirány szerinti jobb oldalon a lassan haladó járművek közlekedésére szolgáló, útburkolati jellel és jelzőtáblával jelölt forgalmi sáv.


7. ábra

Kapaszkodósávot olyan emelkedőben lévő útszakaszon jelölnek ki, ahol a kapaszkodósáv mellett az úton legalább egy, a kapaszkodósáv irányával azonos irányú forgalmi sáv van.
A kapaszkodósávot a forgalmi sávtól terelővonal választja el.
Lassítósáv: Az úttesten egy másik úttal való kereszteződés előtt, a többi forgalmi sávtól útburkolati jellel elválasztott rész, amely az addig igénybe vett forgalmi sávból, az ott kialakult sebességgel történő kiválásra és a továbbiakban lassításra szolgál.


8. ábra

Gyorsítósáv: Az úttesten egy másik úttal való kereszteződés (becsatlakozás) előtt, a többi forgalmi sávtól útburkolati jellel elválasztott rész, amely a mellette lévő forgalmi sávba, a kialakult sebességgel történő sávváltás elősegítésére szolgál.
Kanyarodósáv: Útkereszteződések előtt, útburkolati jellel kijelölt olyan úttestrész, amelyre a bekanyarodó járművek kötelesek a bekanyarodás előtt besorolni és a meghatározott irányba bekanyarodni.


9. ábra

Menekítősáv: Legalább 30 m hosszúságú és egy forgalmi sáv szélességű útfelület, vasúti átjárón keresztülvezető út, másik úthoz történő csatlakozásánál.


10. ábra

A menekítősáv olyan úttestrész, amelyen az előre nem látható forgalmi ok miatt, a vasúti pályatesten megállásra kényszerült jármű, oldalra biztonságosan elhaladhat.

Autóbusz forgalmi sáv: A menetrend szerint közlekedő közforgalmú autóbuszok és trolibuszok, valamint az autóbusz- és trolibuszforgalom zavarása nélkül a személytaxi közlekedésére szolgáló, útburkolati jellel és esetenként jelzőtáblával is kijelölt forgalmi sáv. Szélessége legalább 3 m.


11. ábra

Más jármű erre a forgalmi sávra, a sáv keresztezését és a bekanyarodásra való felkészülést kivéve, nem hajthat rá. Ahol autóbusz forgalmi sáv van, a menetrend szerint közlekedő autóbusz és trolibusz - a kikerülés esetét kivéve - csak ebben a forgalmi sávban haladhat. Autóbusz forgalmi sávot olyan főútvonalon jelölnek ki, ahol az úton az autóbusz forgalmi sáv mellett legalább egy, az autóbusz forgalmával egyező irányú forgalmi sáv van, vagy az ellentétes irányú forgalmi sáv(ok)tól az autóbusz forgalmi sáv kettős záróvonallal el van választva.
Az autóbusz forgalmi sávot az azonos irányú forgalmi sávoktól záróvonallal, kereszteződésnél, ráhajtásnál vagy kikerülés engedélyezésénél terelővonallal kell elválasztani.
Az Autóbusz forgalmi sáv" jelzőtáblát el kell helyezni a sáv kezdeténél, valamint olyan útkereszteződés után, ahol a kanyarodás mindenki részére engedélyezett.
Autóbuszöböl: A menetrend szerint közlekedő közforgalmú autóbuszok és trolibuszok megállóhelye, - ahol a személytaxi is megállhat - valamint a megállóhelyre történő ki- és beszállásra kialakított kiöblösödés, ahol a jármű megállóhelyét jelző táblát is elhelyeztek. Szélessége legalább 3 m.


12. ábra

Menetirány szerinti jobb oldal: Az úttestnek az a része, amely - a menetirányt tekintve - az úttest burkolati jellel megjelölt vagy képzeletbeli felezővonalától jobb oldalra esik. Egyirányú forgalmú úton és körforgalmú úton az úttest, továbbá osztott pályás úton a menetirányt tekintve jobb oldalra eső úttest teljes szélességében menetirány szerinti jobb oldalnak tekintendő (lásd 11. ábra).
Minden olyan esetben, ha a menetirány szerinti jobb oldal az általános szabályoktól eltér, azt jelzőtáblák vagy útburkolati jelek jelzik. Ilyen eset lehet pl.: útfelbontás, kapaszkodósáv kialakítás, illetve más, az általánostól eltérő forgalmi rend kialakítás.
Forgalmi sáv: Az úttestnek egy gépkocsisor biztonságos közlekedésére elegendő szélességű része (lásd 7. ábra).
Az útburkolati jellel jelölt forgalmi sáv szélessége legalább 2,75 m, az útburkolati jellel nem jelölt forgalmi sáv szélessége legalább 3 m kell, hogy legyen.

Az úttal kapcsolatos egyéb fogalmak

tkereszteződés: Két vagy több útnak azonos szintben való kereszteződése, egymásba torkollása, illetőleg egymásból való elágazása (lásd 3. ábra).
Zárt villamos pálya: Olyan villamospálya, amely nincs burkolattal ellátva, vagy amely az úttest más részeitől szegéllyel van elválasztva.


13. ábra

Nyílt villamospálya: Olyan villamospálya, amely az útburkolatba van beépítve, és amelyen a vonatkozó szabályok megtartásával más járművek is közlekedhetnek.


14. ábra

Vasúti átjáró: Az út és a vasúti pálya - "Vasúti átjáró kezdete" jelzőtáblával határolt - szintbeli kereszteződése (lásd 10. ábra). Vasúti átjárónak minősül a járda, a gyalogút, a kerékpárút, a gyalog- és kerékpárút keresztezése is a vasúti pályával.
Biztosított vasúti átjáró: A közúti járművek forgalmát teljes sorompó, teljes sorompó és piros fényt adó kiegészítő berendezés, hangjelző berendezés, fénysorompó, félsorompóval kiegészített fénysorompó vagy jelzőőr szabályozza.
Biztosítatlan vasúti átjáró: A közúti járművek forgalmát az előző pontban meghatározott berendezések vagy jelzőőr nem szabályozza.
Várakozóhely: Az úton útburkolati jellel, jelzőtáblával vagy mindkettővel kijelölt, a járművek várakozására kialakított terület.


15. ábra

III.2. A közúti járművekkel kapcsolatos fogalmak

Jármű: Közúti szállító vagy vontató eszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is.

Nem jármű:

A. Gépjármű: Minden olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt. Kivéve:

B. Gépjárműnek nem minősülő motoros jármű:
Olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt, azonban felépítménye, erőforrása és mozgása miatt mégsem gépjármű.

B. 1. Segédmotoros kerékpár: Olyan két- vagy háromkerekű jármű, illetőleg négykerekű betegszállító kocsi, amelynél a hajtómotor hengerűrtartalma az 50 cm3-t nem haladja meg, sík úton önerejéből 40 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes és a vezetőn kívül személy szállítására nem alkalmas.

B. 2. Kerekes szék: Olyan három- vagy négykerekű motoros eszköz, amely rendeltetésszerű használatakor mozgáskorlátozott vagy beteg ember szállítására szolgál, feltéve, hogy sík úton önerejéből 6 km/óra sebességnél gyorsabban haladni képes.
A mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló, emberi erővel tolt vagy hajtott kerekes szék nem minősül járműnek.

C. Beépített erőforrás nélküli jármű:
Olyan szállítóeszköz, amelyet vagy vontatnak, vagy emberi, illetve állati izomerő hoz mozgásba.

C. 1. Pótkocsi: Olyan jármű, amely gépjárművel, mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel történő vontatásra készült. Nem pótkocsi:

C. 2. Kerékpár: Olyan két- vagy háromkerekű jármű, amelyet egy vagy két személy emberi ereje vagy legfeljebb 300 W teljesítményű motor hajt. A kerékpáron egy 10 éven aluli gyermek szállítására alkalmas pótülés, illetve kerékpár-utánfutó vontatására alkalmas berendezés helyezhető el. A kerekes szék nem minősül kerékpárnak.

III.3. A közúti forgalommal kapcsolatos fogalmak

Vezető: Az a személy, aki az úton járművet vezet, állatot hajt vagy vezet.
Vezető az a személy, aki a közúti szállító vagy vontató eszközt rendeltetésszerű használata közben szerkezetének kezelésével működteti és irányítja.

Vezetőnek minősül:

A forgalomban történő tanulás során a tanuló a vezető.

Nem minősül vezetőnek:

Elsőbbség: Továbbhaladási jog a közlekedés más résztvevőjével szemben. Akinek elsőbbsége van, annak van joga továbbhaladni. E jognak más a tartalma a járművezető és gyalogos viszonylatában és más a járművek egymás közötti forgalmi kapcsolatában.
Az elsőbbséggel rendelkező gyalogost az elsőbbségadásra kötelezett nem akadályozhatja és nem zavarhatja áthaladásában. Az elsőbbséggel rendelkező járművet viszont az elsőbbségadásra kötelezett csak hirtelen sebességváltoztatásra vagy hirtelen irányváltoztatásra nem kényszerítheti.
Ebből adódóan az elsőbbséggel rendelkező jármű vezetőjének továbbhaladási jogát nem sérti az a járművezető, aki őt arra készteti, hogy enyhén fékezzen, vagy veszélyeztetés nélkül irányt változtasson. Tilos azonban az elsőbbség sebességnövelésével való kikényszerítése.
Az elsőbbséggel rendelkező elsőbbségéről lemondhat. Vannak olyan forgalmi helyzetek, amikor ez indokolt vagy elvárható magatartás.
Az elsőbbségről lemondás minden esetben csak két közlekedő között jöhet létre, az alábbi feltételekkel:

Az elsőbbségről való lemondás nem vonható vissza. Az elsőbbséggel rendelkező jármű vezetője és a gyalogos a lemondással alárendelt helyzetbe került, elsőbbségi jogával újból nem élhet.

Előzés: Járművel az úttesten azonos irányban haladó jármű melletti elhaladás. Párhuzamos közlekedés esetében a különböző forgalmi sávokban folyamatosan haladó járművek egymás melletti elhaladása nem minősül előzésnek.

AZ ELŐZÉS NEM KÖTELEZŐ, hanem CSAK LEHETŐSÉG!

Nem minősül előzésnek:

IV. KÖZÚTI JELZÉSEK

A közúti jelzéseket nemzetközi előírások és az ezekkel összhangban lévő országos jogszabályok határozzák meg. A közúti forgalom szabályozása részben általános érvényű szabályokkal, részben helyileg szabályozott utasításokkal történik, amelyet az úton elhelyezett jelzésekkel tesznek láthatóvá.
A közúti forgalom szabályozásánál a jelzések az alábbiak:

A forgalomirányító rendőr felülbírálhat minden közúti jelzést.

IV.1. Rendőrjelzései

Az útkereszteződésben forgalmat irányító rendőrnek két fő, két kiegészítő és két kisegítő karjelzése van.

Fő karjelzések:
Szabad jelzés: A rendőr mindkét karjának oldalirányú kinyújtása a karral párhuzamos irányból érkezők részére szabad utat jelez. Szabad jelzés a rendőr leengedett karja is, a vállával párhuzamos irányból érkezők részére.


16. ábra

A rendőr testével párhuzamos irányból érkező járművek (előtte és mögötte) áthaladását, valamint a gyalogosok (előtte lévő keresztező úton és mögötte lévő keresztező úton) áthaladását biztosítja.
A járművek e jelzésnél továbbhaladhatnak egyenesen, jobbra kis ívben és egyéb jelzés hiányában balra nagy ívben, a rendőrt megkerülve. Ilyen balra kanyarodásnál a járművezető figyel a szemből érkezők biztonságára is.
Ez a jelzés kétfázisú, mivel a rendőr testére merőleges irányból érkezők (mindenki) részére az áthaladás tilos!
Forgalom iránya változik: A rendőr függőlegesei feltartott jobb karja - tenyérrel a függőleges hossztengely irányába - a forgalom irányának megváltozását jelzi.
E jelzésnél a gyalogos már nem léphet az úttestre, az úttesten áthaladó köteles az áthaladást mielőbb befejezni.
A járművel e jelzésnél a kereszteződés előtt meg kell állni, ha azonban a megállást biztonságosan végrehajtani már nem lehet (féktávolságon belül kapott jelzés), az útkereszteződésen mielőbb át kell haladni.
Ugyanezt a jelzést alkalmazza akkor is, amikor megkülönböztető jelzéseit használó jármű közeledik, minden irányból mindenkit megállít és szabad jelzést ad abból az irányból érkezők számára, amerről a megkülönböztető jelzéseit használó jármű érkezik.
A forgalomirányító rendőr függőlegesen feltartott jobb karja az addig szabad irányból érkezők részére megegyezik a forgalomirányító fényjelző készülék sárga, majd piros fényével, az ellenkező irányból érkezőknek ez a jelzés azonban a forgalomirányító fényjelző készülék piros-sárga fényével lesz egyenértékű.


17. ábra

Kiegészítő karjélzések:
Balra kanyarodás jelzése: (balról érkező jármű részére)
A rendőr jobb karját vízszintesen előre kinyújtja, meggyőződik arról, hogy a kinyújtott karjára merőleges irányból (jobbról) megálltak-e a járművek és az előtte lévő úttesten áthaladó gyalogosok (jobbról és balról egyaránt). Ezt követően bal karjával maga elé int és ezzel a balról érkező és balra nagy ívben kanyarodni szándékozó jármű vezetőjének engedélyt ad a kanyarodásra. E jelzésnél a balról érkező járművek bármely irányba és a gyalogosok a mögötte lévő keresztező úttesten haladhatnak tovább. Mindenki más részére az úttestre lépés és a behajtás a kereszteződésbe tilos!


18. ábra

Balra kanyarodás jelzése: (Jobbról érkező jármű részére)
A rendőr bal karját vízszintesen oldalirányba kinyújtja, alkarját függőlegesen behajlítja nyitott tenyérrel a balról érkezők felé és meggyőződik arról, hogy a balról érkező járművek és a mögötte lévő úttesten áthaladó gyalogosok megálltak-e.
Ezt követően jobb karját oldalirányba vízszintesen kinyújtja, alkarját függőlegesen behajlítja, tenyérrel maga mögé int és ezzel a jobbról érkező és balra kanyarodni szándékozó jármű vezetőjének engedélyt ad a kanyarodásra.
E jelzésnél a jobbról érkező járművek bármely irányba és a gyalogosok az előtte lévő keresztező úttesten haladhatnak tovább. Mindenki más részére az úttestre lépés és a behajtás a kereszteződésbe tilos!


19. ábra

Kisegítő karjelzések:
Gyorsító jelzés: A járművek kereszteződésen, csomóponton való áthaladásának gyorsabbá tétele érdekében szükség van olyan jelzés adására, amely a járművek vezetőit a sebesség fokozására utasítja.
Az alapállásban álló rendőr jobb karját oldalra vízszintesen kinyújtja és gyors mozdulatokkal többször maga elStt könyökben behajlítja, ezáltal a jobbról jövő járműveket utasítja sebességük fokozására.
Az alapállásban álló rendőr bal karját oldalra vízszintesen kinyújtja tenyérrel felfelé, majd könyökben behajlítva gyors mozdulatokkal többször maga mögé int, ezáltal a balról jövő járműveket utasítja sebességük fokozására.


20. ábra

Lassító jelzés: Előfordul, főleg a kanyarodó járművek és a gyalogosok zavartalan elhaladásának biztosítása céljából, hogy a szabad irány felől közlekedő jármű sebességét csökkenteni kell. A rendőr az érkező jármű irányába vállmagasságban, vízszintesen az úttest felé fordított tenyérrel nyújtja ki karját és le-fel mozgatja. A jelzést mindaddig ismételni kell, amíg a közeledő jármű haladási ütemét a kívánt mértékig le nem csökkenti, szükség esetén meg nem áll.


21. ábra

IV.2. A jelzőőr jelzései

A jelzőőr éjszaka és korlátozott látási viszonyok között piros fényű lámpa feltartásával, egyébként jelzőtárcsával ad tilos jelzést. Vasúti átjáróban a lámpát illetve a tárcsát az átjáró egyik oldalán állványra helyezheti, a másik oldalon a lámpát feltartja mindaddig, míg az átjáró szabaddá nem válik.


22. ábra

IV.3. Forgalom irányítására szolgáló készülékek

IV.3.1. Gyalogosforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülékek

Azokban a csomópontokban, ahol a forgalom átengedése több fázisban történik, a gyalogosok részére külön fázist biztosítanak.
A gyalogosforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülékek két (felül álló gyalogost ábrázoló piros, alul haladó gyalogost ábrázoló zöld fényű) lámpából áll.
A gyalogosforgalom-irányító fényjelző készülékkel együtt, felfestett gyalogos-átkelőhely is van.

A fényjelző készülék működése:

A fényjelzések jelentése:

A gyalogosforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék kiegészíthető hangjelző berendezéssel, mely folyamatos zöld fényjelzésnél folyamatos, villogó zöld fényjelzésnél szaggatott kiegészítő hangjelzést ad. A kiegészítő hangjelző berendezés a vakokat és gyengén látókat segíti a biztonságos áthaladáskor.
Ha a gyalogosforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék lámpái a gyalogos mellett kerékpárt is mutatnak, akkor e jelzések az úttestet keresztező kerékpárúton haladó kerékpárosra is vonatkoznak.


24. ábra

A gyalogosforgalom-irányító fényjelző készülék jelzési képei változhatnak (időarányosan) a beépített automata működése által, valamint a gyalogosok által működtethető nyomógombbal.
Ha a gyalogos jelzőkészülék nem jelzi a kerékpárosok közlekedését, akkor a kerékpáros gyalogosként kell, hogy áttolja kerékpárját az úttesten. Ha azonban a fényjelző készülék jelzésében benne van a kerékpár, akkor a kerékpáros kerékpárján ülve haladhat át a kereszteződésen, de ekkor vezetőnek minősül.
A kerékpárosok forgalmát szabályozó fényjelző készülék mérete eltérhet az egyéb fényjelző készülékek méretétől, és olyan magasságban helyezhetik el, hogy a kerékpáros kellő időben észlelhesse, és jól látható legyen.
Ahol a fényjelző készülék jelzési képe csak kerékpárost ábrázol, ott a gyalogos átkelés tilos!

IV.3.2. A Járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülékek

Nagy forgalmú útkereszteződésekben a balesetmentes és folyamatos forgalom lebonyolítására a járműforgalmat fényjelző készülékekkel irányítják.

Fajtái:

a) Az úttest forgalmát irányító - háromlencsés - fényjelző készülék.


25. ábra

b) A kerékpárút vagy kerékpársáv forgalmát irányító - mindhárom jelzési képben kerékpárt ábrázoló - fényjelző készülék.


26. ábra

c) Veszélyes helyet jelző - egylencsés - fényjelző készülék.


27. abra

d) Az utat (vagy egyes forgalmi sávokat) keresztező villamos, illetve a megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművek át- illetve kihaladását biztosító - kétlencsés - fényjelző készülék.


28. ábra

e) A forgalmi sáv foglaltságát jelző vagy váltakozó irányú forgalmat szabályozó fényjelző készülék.


29. ábra

a) 1. Az úttest forgalmát irányító fényjelző készülék (lásd 25. ábra)

A háromlencsés fényjelző készülék jelzési képei:

Működése:

A különböző jelzési képek világítási ideje automatikus programozás alapján változtatható.

Magatartás a különböző jelzéseknél:

Ahol a menetirány szerinti jobb oldalon útburkolati jellel jelölve kettő vagy több forgalmi sáv van, ott a fényjelző készülékek a forgalmi sávok mellett és felett is elhelyezhetők:


30. ábra

a) 2. A forgalomirányító fényjelző készülék kiegészíthető:

Amennyiben a fényjelző készülék mellett elhelyezett nyíl alakú zöld fényjelzés világít,


31. ábra

a) 3. Továbbhaladás zöld fényjelzéseknél

Kör alakú zöld fény (tele zöld) esetében, a balra szabályosan bekanyarodni szándékozó jármű a kereszteződés közepéig behajthat, ott - szükség esetén - a szembejövő forgalomnak történő elsőbbségadás céljából megállhat és a bekanyarodást ezt követően - akár a fényjelző készülék sárga fénye alatt is - befejezheti.
A kör alakú zöld fényjelzésnél a bekanyarodó járművel elsőbbséget kell adni az útkereszteződésben a szemből érkező és egyenesen továbbhaladó, valamint a szemből érkező és jobbra kis ívben kanyarodó járműnek, továbbá ntele zöldnél" is és a nyíl alakban világító zöld fényjelzésnél is, annak az útnak az úttestjén áthaladó gyalogosnak, amelyre a jármű bekanyarodik.


32. ábra

Elsőbbséget kell adni az úttest mellett lévő kerékpárúton (gyalog- és kerékpárúton), kerékpársávon közlekedő járművek részére, a kanyarodó járművel.
Abban az esetben, amikor a forgalomirányító fényjelző készülék alatt vagy felett helyezik el a kötelező haladási irányt jelző táblát, a nyilakban világító zöld jelzésnél csak a tábla és a fényjelzés által meghatározott irányban szabad továbbhaladni (lásd 30. ábra).

a) 4. Tilalom a zöld fényjelzésnél

Szükség esetén meg kell állni, és elhaladást kell biztosítani a megkülönböztető jelzéseit együttesen használó járműveknek, bármely irányból érkeznek is.
Meg kell állni, és elhaladást kell biztosítani annak az úton áthaladó gyalogosnak, amely útra a jármű kanyarodik.

b) 1. Kerékpárút vagy kerékpársáv forgalmát irányító fényjelző készülék

Az útkereszteződéseken átvezetett kerékpárúton, kerékpársávon közlekedő kerékpárosok forgalmát az erre rendszeresített fényjelző készülékkel mindig irányítani kell, ha az útkereszteződésben a többi jármű forgalmát fényjelző készülék irányítja. A kerékpáros fényjelző készülékkel együtt szükség esetén a "Kötelező haladási irány" jelzőtábla is elhelyezhető. A háromlencsés fényjelző készülék mindhárom jelzési képében kerékpárt ábrázoló jelzés van. Működése megegyezik a forgalomirányító háromlencsés fényjelző készülék működésével. A fényjelző készülék jelzései a kerékpárosokra vonatkoznak (lásd 26. ábra).

A gyakorlatban alkalmazásra került egy olyan kerékpárút és kerékpársáv jelzőlámpa, amely méretében eltér a hagyományos fényjelző készülékektől. Ez lényegesen kisebb, kb. 1/4-e a korábbi méretűnek. Elhelyezése is megváltozott, hiszen a kerékpáros szemmagasságába került és az egyéb járművezetőknek e jelzést is figyelemmel kell kísérni kanyarodás esetén.
Számíthatunk arra, hogy a háromlencsés járműforgalom-irányításra szolgáló fényjelző készülék piros és sárga jelzési képében is megjelenhet a nyíl. E jelzésnél nem a nyelvtani értelmezést kell figyelembe venni - pl.: felfelé mutató piros nyílnál jobbra és balra mehetek -, hanem a jogalkotó szándékát, amelynek értelmében függetlenül attól, hogy a nyíl merre mutat, piros, sárga és piros-sárga jelzésnél tilos a kereszteződésbe való behaladás.

c) 1. A villamos és a megkülönböztető jelzésű járművek át- illetve kihaladását biztosító fényjelző készülék (lásd 28. ábra)

Kétlencsés fényjelző készülék

Amennyiben az ilyen fényjelző készülék nem működik ott, ahol a megkülönböztető jelzésű járművek kihajtanak, oda jelzőőrt kell állítani.

d) 1. Veszélyes helyet jelző egylencsés fényjelző készülék (lásd 27. ábra)

Egy (kör alakú, sárga fényű) lámpából áll, és villogó sárga fényjelzést ad. A veszély jellegére a kiegészítő jelzőtábla, vagy a lámpába rajzolt jelzési kép utalhat.
Veszélyes helyet jelöl a forgalomirányító fényjelző készülék villogó sárga fénye is. (Áthaladás az egyéb szabályok és jelzések szerint.)
Veszélyes helyet jelöl továbbá minden villogó sárga fényjelzés.

IV.4. Közúti jelzőtáblák

A közúti jelzőtáblák a járművezetők részére:

a) az útvonal típusát jelzik (33. ábra),


c) utasítást adnak (35. ábra),




e) veszélyt jeleznek (37. ábra),

Természetesen a közúti jelzőtáblák értelemszerűen minden közlekedésben résztvevő részére adnak információt.

IV.4.1. Az útvonal típusátjelző táblák

Autópálya: Az autópálya kezdetét és végét jelzőtáblával kell jelezni (lásd 33. ábra). Közlekedés autópályán:
Autópályán, valamint az arra való ráhajtásra szolgáló utakon, (az előjelző táblától kezdődően) csak olyan gépjárművel, illetőleg gépjárműből és pótkocsiból álló járműszerelvénnyel szabad közlekedni, amely sík úton legalább 60 km/óra sebességgel képes haladni. Ezeken az utakon más jármű közlekedése tilos.

Autóút:
Az autóút kezdetét és végét jelzőtáblával kell jelezni (lásd 33. ábra). Közlekedés autóúton:
Autóúton csak olyan gépjárművel, illetőleg gépjármű- és pótkocsiból álló járműszerelvénnyel szabad közlekedni, amely sík úton önerejéből legalább 60 km/óra sebességgel képes haladni.

Főútvonal:
A főútvonal kezdetét és végét jelzőtáblával kell jelezni (lásd 33. ábra).

Ha két főútvonal

A főútvonal vége jelzőtáblát elő kell jelezni:

IV4.2. Az elsőbbséget szabályozó jelzőtáblák

Elsőbbségadás kötelező: (lásd 34. ábra)
A tábla azt jelzi, hogy az útkereszteződésben elsőbbséget kell adni a keresztező (betorkolló) úton érkező jármű részére. "Elsőbbségadás kötelező" jelzőtáblát kell elhelyezni a főútvonalat keresztező minden szilárd burkolatú úton.
Állj! Elsőbbségadás kötelező: (lásd 34. ábra)
A tábla azt jelzi, hogy az útkereszteződésnél - a megállás helyét jelző útburkolati jel előtt, ilyen útburkolati jel hiányában az útkereszteződésbe való behaladás előtt - meg kell állni, és a védett úton érkező jármű részére elsőbbséget kell adni.
A vasúti átjáróra a megállás után - a "Közlekedés vasúti átjáróban" című fejezetben foglalt szabályok szerint - szabad ráhajtani.
Nem kell megállni, ha rendőr, jelzőőr vagy forgalomirányító fényjelző készülék szabad utat jelez.

IV.4.3. Utasítást adó jelzőtáblák (lásd 35. ábra)

Kötelező haladási irány (lásd 35. ábra)
A tábla azt jelzi, hogy az útkereszteződésben a táblán lévő nyíl (nyilak) által jelzett irányban (vagy irányok valamelyikében) kell továbbhaladni. Kikerülési irány: (lásd 35. ábra)
A tábla azt jelzi, hogy a táblát - illetőleg azt az akadályt vagy egyéb tárgyat, amelyen a táblát elhelyezték - a táblán lévő nyíl által jelzett irányban kell kikerülni.
Minden olyan helyen (járdaszigeten és egyéb akadályon), ahol a forgalom egyértelmű vezetése megkívánja, ezeket a táblákat (illetve az ezek közül szükségesnek ítélt jelzőtáblát) helyezik el.


39. ábra

Körforgalom:

A tábla olyan utat jelez, amelyen úgy kell haladni, hogy az út által körbezárt terület a vezetőtől balra esik.


40. ábra

Bár önálló jelzőtábla, csak az "Állj! Elsőbbségadás kötelező" vagy az "Elsőbbségadás kötelező" jelzőtáblával együttesen kerül kihelyezésre. A körforgalomban haladó járműveknek elsőbbségük van a körforgalomba bekapcsolódó járművekkel szemben.
A körforgalmat keresztező villamosnak a körforgalomban haladó járművekkel szemben akkor is elsőbbsége van, ha olyan útról érkezik a körforgalomhoz, amelyen (a körforgalom előtt, a "Körforgalom" jelzőtábla alatt) "Állj! Elsőbbségadás kötelező", vagy "Elsőbbségadás kötelező" jelzőtáblát helyeztek el.


41. ábra

Kerékpárút:
A "Kerékpárút" tábla azt jelzi, hogy a kétkerekű kerékpárok csak a kerékpárúton közlekedhetnek. A segédmotoros rokkant kocsi, a gépi meghajtású kerekes szék, illetőleg a kétkerekű segédmotoros kerékpár lakott területen kívül a kerékpárutat igénybe veheti, ha ezt jelzőtábla nem tiltja. A kétkerekű segédmotoros kerékpár és a segédmotoros rokkant kocsi a kerékpárúton legfeljebb 20 km/óra sebességgel közlekedhet. A kerékpárúton más jármű közlekedése TILOS (lásd 35. ábra).

Kerékpárút vége: (lásd 35. ábra)
A kerékpárút végét mindig jelzőtáblával kell jelölni. A segédmotoros kerékpárok lakott területen belül nem vehetik igénybe, lakott területen kívül csak akkor, ha ezt a "Segédmotoros kerékpárral behajtani tilos" jelzőtábla nem tiltja.

Gyalogút: (lásd 35. ábra)
A tábla önálló utat jelez, amely a gyalogosok közlekedésére szolgál. A jármű közlekedése á gyalogúton tilos.

Gyalogút vége: (lásd 35. ábra)
A gyalogút végét jelzőtáblával mindig jelölni kell.

Gyalog- és kerékpárút: (lásd 35. ábra)
Gyalog- és kerékpárútnak olyan gyalogutat lehet kijelölni, amelynek szélessége elegendő a gyalogosok és kerékpárosok egyidejű biztonságos közlekedésére. A gyalogosok és kerékpárosok ezzel a táblával jelzett úton úgy közlekedhetnek, hogy egymást nem akadályozhatják. Segédmotoros kerékpárral - a kerékpárútra vonatkozó szabályok megtartásával - a gyalog- és kerékpárúton is szabad közlekedni.

Ha a táblán megjelölt útburkolati jel (folytonos fehér vonal) kettéválasztja a gyalogosoknak és a kerékpárosoknak az ilyen úton való közlekedését, a gyalogosoknak és a kerékpárosoknak, az útnak a számukra a táblán megjelölt részén kell közlekedniük.
A gyalog- és kerékpárútra festett folytonos sárga vonal a gyalogos és kerékpáros forgalmat választja el egymástól. Lakott területen belül - a járdán létesített - kerékpárutat eltérő színű vagy anyagú burkolat esetleg folytonos sárga vonal választja el a gyalogos forgalomtól. Járdán kialakított kerékpárúton haladó kerékpáros fokozottan ügyeljen a - kapu alól, házból vagy ingatlanról kilépő - gyalogosokra.
Az ilyen táblával jelzett úton felfestett folytonos fehér vonal - az út másik felén közlekedők veszélyeztetése és akadályozása nélkül - bekanyarodáskor, előzéskor vagy kikerüléskor átléphető. A jelzőtáblák alatt kiegészítő táblán azt is jelezhetik, hogy a jelzett időszakon túl - a gyalogosok és a kerékpárosok veszélyeztetése nélkül - célforgalom esetén más járművek is behajthatnak.
Ha "sétálóutcának" ezekkel a jelzőtáblákkal olyan utat jelölnek ki, ahol járda is van, ott a gyalogosok nem kötelesek a járdán közlekedni, még abban az időszakban sem, amikor más jármű célforgalma megengedett. A járművek, azonban ilyen esetben is csak az úttesten közlekedhetnek.

Gyalog- és kerékpárút vége: (lásd 35. ábra)
A gyalog- és kerékpárút végét táblával mindig jelölni kell.
Ha a gyalogút és a gyalog- és kerékpárút jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla időszakot jelöl, ezen az időszakon kívül - legfeljebb 20 km/óra sebességgel, a gyalogosok, illetőleg a gyalogosok- és kerékpárosok veszélyeztetése nélkül - célforgalomban járművek (más járművek) is közlekedhetnek a gyalogúton, illetőleg a gyalog- és kerékpárúton.

Ha a gyalog- és kerékpárúton a gyalogosok forgalma a kerékpárosok továbbhaladását akadályozná, a kerékpárosok az úttesten is közlekedhetnek.

IV.4.4. Tilalmi jelzőtáblák

A járművek forgalmát tiltó vagy korlátozó jelzőtáblák: A tilalom hatálya a jelzőtáblánál kezdődik és tart:

Jobbra bekanyarodni tilos:
A tábla azt jelzi, hogy az útkereszteződésben jobbra bekanyarodni tilos.

Balra bekanyarodni tilos:
A tábla azt jelzi, hogy az útkereszteződésben balra kanyarodni és megfordulni tilos.


43. ábra

Megfordulni tilos:
A tábla azt jelzi, hogy az úton megfordulni tilos. E jelzés nem tiltja a balra bekanyarodást, valamint a kereszteződésben vagy azon túl a megfordulást. Ha a kiegészítő tábla méterben határozza meg a tiltást, akkor megfordulni csak a jelzett távolság után szabad.


44. ábra

Legkisebb követési távolság: (lásd 36. ábra)
A jelzőtáblával megjelölt követési távolságon túlmenően, a "Követési távolság" jogszabály által is szabályozva van az alábbiak szerint:
Járművel másik járművet csak olyan távolságban szabad követni, amely elegendó ahhoz, hogy az elöl haladó jármű mögött - annak hirtelen fékezése esetén is - meg lehessen állni.
A féktávolság és a követési távolság nem azonos fogalmak.
Féktávolság: az észleléstől a megállásig megtett út hossza. Ennek első része az észleléstől a fék működtetéséig (a cselekvésig), másik része a cselekvéstől a megállásig megtett utat jelenti.
A helyes követési távolság: az egymás mögött azonos sebességgel haladó jár művek között olyan távolságot jelent, amely elegendő ahhoz, hogy a jármű hirtelen
fékezése, megállása esetén is, a mögötte haladó biztonságosan meg tudjon állni. Előzni tilos: (lásd 36. ábra)

A tábla azt jelzi, hogy az úton előzni tilos. E jelzőtábla hatálya alatt meg szabad előzni az úttest közepén lévő vágányon haladó villamost:

A tábla azt jelzi, hogy egyrészt mezőgazdasági vontatóval, lassú járművel, kerékpárral, segédmotoros kerékpárral és állati erővel vont járművel nem szabad előzni, másrészt ezek a járművek egymást sem előzhetik.

Az előzés szabályozása

1. Előzni abban az esetben szabad, ha
a) az előzés céljából igénybe venni kívánt forgalmi sáv olyan távolságban szabad, hogy - figyelemmel az elázni kívánó és a megelőzendő jármű sebessége közötti különbségre - az előzés a szembejövő forgalmat nem zavarja,


45. ábra

b) az elázni kívánó jármű előzését más jármű nem kezdte meg,


46. ábra

c) az előzni kívánó jármű előtt ugyanabban a forgalmi sávban haladó másik jármű előzési szándékot nem jelzett,


47. ábra

d) az előzés során a megelőzendő jármű mellett megfelelő oldaltávolságot lehet tartani,


48. ábra

e) a vezető az előzés befejezése után a járművel a megelőzött jármű elé, annak zavarása nélkül vissza tud térni.


49. ábra

2. Az előzési szándékot - ha az előzés irányváltoztatással jár - irányjelzővel, kar- ral jelezni kell.


50. ábra

3. Az előzést általában balról kell végrehajtani.

4. Tilos elózni kerékpárral és segédmotoros kerékpárral:

a) kijelölt gyalogos-átkelőhelyen és közvetlenül a kijelölt gyalogos-átkelőhely előtt,


51. ábra

b) villamost közvetlenül olyan megállóhely előtt, ahol az utasok fel- és leszállása az úttestről, illetőleg az úttestre történik,


52. ábra

c) vasúti átjáróban és közvetlenül vasúti átjáró előtt, 53. ábra

d) útkereszteződésben és közvetlenül útkereszteződés előtt, 54. ábra

e) be nem látható útkanyarulatban, bukkanóban, kivéve, ha az úton egyirányú forgalom van vagy záróvonal van felfestve, és az előzés a menetirány szerinti jobb oldalon végrehajtható.

AZ ELŐZÉS NEM KÖTELEZŐ, CSAK LEHETŐSÉG!

Tilos előzni: a megkülönböztető jelzéseit együttesen használó járművet.

Mindkét irányból behajtani tilos: (lásd 36. ábra)
A tábla azt jelzi, hogy az útra mindkét irányból tilos behajtani.
A jelzőtábla nem tiltja az útszakaszra a kétkerekű motorkerékpár és a kétkerekű segédmotoros kerékpár betolását.

Segédmotoros kerékpárral behajtani tilos:


SEGÉDMOTOROS KERÉKPÁRRAL BEHAJTANI TILOS
55. ábra

Nem tiltja a segédmotoros kerékpár betolását. Kerékpárral behajtani tilos:


KERÉKPÁRRAL BEHAJTANI TILOS
56. ábra

Nem tiltja a kerékpárok betolását.

Behajtani tilos: (lásd 36. ábra)
A tábla azt jelzi, hogy az egyirányú forgalmú útra ebből az irányból behajtani tilos.
A jelzőtábla az útszakaszra a kerékpár, kétkerekű segédmotoros kerékpár és a kétkerekű motorkerékpár betolását nem tiltja. Az egyirányú forgalmú úton az ilyen járműveknek az egyébként tilos irányból történő betolása esetén szemben a forgalommal, de a tolás irányát tekintve az úttest jobb szélén szabad e járművet tolni.

A tilalmi jelzőtáblák hatálya:
A tilalom hatálya a jelzőtáblánál kezdődik és tart:

Megállás szabályozása jelzőtábla és a KRESZ szabályok szerint

Megállni tilos: (lásd 36. ábra)
A tábla azt jelzi, hogy - a forgalmi vagy műszaki okból szükséges megállást kivéve - megállni, valamint várakozni tilos.
A "Megállni tilos" jelzőtáblától a megállási tilalmat jelző sárga folytonos vonal kiegészítő jelzésként felfesthető az úttest szélén vagy a járda szegélyén, mely - jogszabály rendelkezéséből vagy a jelzőtábla jelzéséből adódóan - megállási tilalomra hívja fel a figyelmet.
Járművel megállni - ha a közúti jelzésből más nem következik - csak az úttest menetirány szerinti jobb szélén, azzal párhuzamosan, egy sorban szabad. A megállást irányjelzéssel jelezni kell.
Kétkerekű motorkerékpárral, segédmotoros kerékpárral és kerékpárral egymás mellett két sorban vagy az úttest széléhez viszonyítva 45 fokos szögben is meg szabad állni, ha a járművek az úttestből egy személygépkocsi szélességénél többet nem foglalnak el.


57. ábra

Tilos megállni:

Ha a kijelölt gyalogos-átkelőhely útburkolati jele nem látható (pl. hó takarja), a megállás a tábla után 5 méteren belül is tilos.


58. ábra


59. ábra


60. ábra

E rendelkezések nem vonatkoznak a forgalmi okból szükséges megállásra, valamint
arra az esetre, ha e rendelkezések a jármű műszaki hibája miatt nem tarthatók meg. Gyalogos-átkelőhelyeknél, autóbusz, trolibusz és taxi megállójánál a megállási tilalom és szabályozás a járdára is vonatkozik.
A járdasziget és a hozzá közelebb eső járda közötti megállási tilalom több forgalmi sávos úttestre is vonatkozik, kivéve, ha ott a várakozást az úttest jobb szélén kijelölték.
A kapaszkodó-, a gyorsító-, a lassító-, az autóbusz forgalmi sávok, a kerékpársáv és az autóbuszöböl az úttest részei, ezért a mellettük lévő forgalmi sávon is tilos a megállás (mivel nem teljesülne a szabály, hogy az úttest szélén kell megállni).
A kerékpársáv mellett megállni abban az esetben szabad, ha a kerékpársáv és a mellette lévő forgalmi sáv között útburkolati jellel jelölt, forgalom elől elzárt terület van.


61. ábra

Várakozás tiltása és szabályozása jelzőtáblával és jogszabály által

Várakozni tilos:
A tábla azt jelzi, hogy az úton várakozni tilos.
A "Várakozni tilos" jelzőtáblától a várakozási tilalmat jelző sárga szaggatott vonal kiegészítő jelzésként felfesthető az úttest szélén vagy a járda szegélyén, mely -jogszabály rendelkezéséből vagy jelzőtábla jelzéséből adódóan - várakozási tilalomra hívja fel a figyelmet.


62. ábra

A ,,Várakozni tilos" jelzőtábla hatálya a táblánál kezdődik és a következő útkereszteződésig tart, kivéve:

Szabad várakozni:

Tilos várakozni:


63. ábra

Lakott területen kívül főútvonal úttestjén akkor is tilos a várakozás, ha az úttesten kívüli terület erre a célra alkalmatlan.


64. ábra

Várakozóhely:
A tábla a járművek kijelölt várakozóhelyét jelzi. A tábla alatt elhelyezett kiegészítő táblák jelezhetik a várakozóhelyen a kötelező elhelyezkedés módját is.
Az útburkolati jel egy gépkocsi várakozására szolgáló helyet jelöl, ahol egymás mellett két egy nyomon haladó jármű is várakozhat, azonban együttes szélességük nem haladhatja meg egy gépkocsi szélességét (lásd 57. ábra).

IV.4.5. Veszélyt jelző táblák

Valamennyi veszélyt jelző táblát- a "Vasúti átjáró kezdetét" kivéve, - előjelző táblának kell tekinteni.
A veszélyt jelző tábla és a veszély helye (a veszélyes útszakasz kezdete) között a távolság:

A rövidebb távolságot a jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő táblával kell jelölni. A jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő táblán - két felfelé mutató nyíl között - lévő felirat jelzi, hogy a veszély milyen hosszú útszakaszon áll fenn.

Veszélyes helyek jelölése
A veszélyt jelző táblákat az úton - vagy annak közvetlen környezetében - fennálló, illetve lehetséges olyan veszélyekre való figyelemfelhívás céljából alkalmazzák, amelyeket a járművezető az adottságokból - a szükséges figyelemmel és elővigyázatossággal haladva is - csak nehezen vagy egyáltalán nem tudja kellő időben felismerni. A veszélyt jelző táblák elhelyezése földutakon általában mellőzhető.
A veszélyes hely útburkolati jellel is jelölhető. Ilyen útburkolati jel a "Veszélyes helyre figyelmeztető vonal" amellyel együtt a veszély jellege is ábrázolható.
A veszélyes helyre figyelmeztető vonalat és útburkolati jelet a kihelyezett veszélyt jelző tábla után festik fel.

Veszélyes útkanyarulatok: (lásd 37. ábra)

Veszélyes útkanyarulat balra

Veszélyes útkanyarulat jobbra

Egymás utáni veszélyes útkanyarulatok:
A tábla az úton egymás után két vagy több veszélyes útkanyarulatot és annak irányát is jelzi.
Veszélyes lejtő: (lásd 37. ábra)
A tábla azt jelzi, hogy az úton nagyobb lejtő van, a táblán lévő szám a veszélyes útszakasz legnagyobb lejtésének százalékos mértékét jelzi. Veszélyes emelkedő: (lásd 37. ábra)
A tábla azt jelzi, hogy az úton jelentősebb emelkedő van, a táblán lévő szám a veszélyes útszakasz legnagyobb emelkedésének százalékos mértékét jelzi.
A jelzőtábla jelzési képéből eldönthető, hogy lejtő vagy emelkedő következik-e. A balról jobbra lefelé mutató: lejtő és a balról jobbra felfelé mutató: emelkedő, melyet a fekete háromszög jelzése mutat.
Útszűkület, útszűkület jobbról: (lásd 37. ábra)
A táblák azt jelzik, hogy az úttest szélessége a megelőző útszakaszhoz képest számottevően csökken.
Szembejövő forgalom: (lásd 37. ábra)
A tábla azt jelzi, hogy az úton - a korábbi forgalmi rendtől vagy a megelőző útszakasz forgalmától eltérően - kétirányú forgalom van.
Bukkanó: (lásd 37. ábra)
A tábla azt jelzi, hogy az úton a domborzati viszonyok miatt a kilátás korlátozott. Egyenetlen úttest: (lásd 37. ábra)
A tábla azt jelzi, hogy az úttest a megelőző útszakaszhoz képest lényegesen rosszabb állapotban van vagy az úttesten sebességcsökkentő bordákat (küszöböt) alakítottak ki.
Csúszós úttest: (lásd 37. ábra)
A tábla azt jelzi, hogy az úttest erősen csúszóssá válhat. Forgalomirányító fényjelző készülék: (lásd 37. ábra)
A tábla azt jelzi, hogy az úton a járművek forgalmát irányító fényjelző készülék van. Egyenrangú utak kereszteződése: (lásd 37. ábra)
A tábla azt jelzi, hogy az úton olyan útkereszteződés van, amelyben a jobbról érkező járműnek és a balról érkező villamosnak elsőbbsége van. Útkereszteződés alárendelt úttal: (lásd 37. ábra)
A tábla azt jelzi, hogy az úton olyan útkereszteződés van, amelyben a járműnek elsőbbsége van az alárendelt keresztező úton érkező járművel szemben. A jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla mutatja az útkereszteződés alaprajzi vázlatát, vastag vonallal jelezve az elsőbbséggel rendelkező út vonalvezetését.
Alagút: (lásd 37. ábra)
A jelzőtábla azt jelzi, hogy az úton a továbbhaladás alagúton keresztül történik.
(A jármű vezetőjének számítania kell arra, hogy a látótávolság nagymértékben
csökkenhet, esetleg a tompított fényszóró használata szükségessé válhat.)
E jelzőtábla a nemzetközi szabályozás által ismert, de hazánkban ritkán alkalmazott. Oldalszél: (lásd 37. ábra)
A tábla azt jelzi, hogy az úton gyakori az erős oldalirányú szél.
Az "Oldalszél" jelzőtáblával együtt a szél irányát jelző szélzsákot is el kell helyezni. Kompátkelés vagy nyitható híd: (lásd 37. ábra)
Rakpart vagy meredek part: (lásd 37. ábra)
A tábla azt jelzi, hogy az út közvetlenül vízparton vagy szakadék mellett vezet. Kőomlás: (lásd 37. ábra)
A tábla azt jelzi, hogy az úttestre - kőomlás következtében - nagyobb kövek kerülhetnek.
Kavicsfelverődés: (lásd 37. ábra)
A tábla azt jelzi, hogy az úton a járművek kerekei - az úttest laza szerkezete miatt - kavicsfelverődést idézhetnek elő.
Úton folyó munkák: (lásd 37. ábra)
A tábla azt jelzi, hogy az úttesten vagy annak közvetlen közelében útjavítási, karban tartási vagy egyéb hasonló munkálat folyik.
Mélyrepülés: (lásd 37. ábra)
A tábla azt jelzi, hogy az út felett alacsonyan repülő légijármű közlekedhet. Egyéb veszély: (lásd 37. ábra)
A tábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla utal a veszély jellegére. Gyalogosok: (lásd 37. ábra)
A tábla azt jelzi, hogy fokozottan számolni kell az úttesten a gyalogosok közlekedésével.
A jelzőtábla hosszirányú és keresztirányú - fokozott mértékű - gyalogos forgalmat jelent.
A "Gyalogosok" veszélyt jelző táblát el kell helyezni, ha a főútvonal lakott területi szakaszán egyik oldalon sincs járda.
Gyalogosátkelés: (lásd 37. ábra)
A tábla azt jelzi, hogy az úttesten útburkolati jellel kijelölt gyalogos-átkelőhely van. Lakott területen kívül ez a tábla a kijelölt gyalogos-átkelőhely előtt mindig szükséges.
Gyermekek: (lásd 37. ábra)
A "Gyermekek" jelzőtáblát olyan helyen helyezik el, ahol a gyermekek úttestre lépésével fokozottan számolni kell, vagy ahol az út környezetében gyermekek rendszeresen tartózkodnak. A jelzőtáblát általános iskola, óvoda és olyan gyermek intézmények közelében, ahol gyermekek rendszeresen felügyelet nélkül, csoportosan tartózkodnak, mindig el kell helyezni.
Állatok: (lásd 37. ábra)
A tábla azt jelzi, hogy az úttesten háziállatok vagy szabadon élő állatok megjelenésével fokozottan számolni kell. Az "Állatok" jelzőtáblát olyan útszakaszon lehet elhelyezni, ahol rendszeres állathajtás van, vagy ahol az utat rendszeresen használt vadcsapás keresztezi.
Vadon élő állatok: (lásd 37. ábra)
A "Vadon élő állatok" veszélyt jelző tábla alatt a kiegészítő tábla több kilométeren át is jelölheti a veszélyt.
Lovasok: (lásd 37. ábra)
A tábla azt jelzi, hogy az út mellett vagy azt keresztezve lovasokra lehet számítani.
Kerékpárosok: (lásd 37. ábra)
A tábla azt jelzi, hogy fokozottan számolni kell az úttesten kerékpárosok közlekedésével. A jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla azt jelzi, hogy az úton olyan kereszteződés van, ahol fokozottan számítani kell kerékpárosok keresztirányú közlekedésére. E táblát úgy kell elhelyezni, hogy az egyéb járművek vezetői kellő időben észlelhessék a keresztező kerékpáros forgalmat.
Útzár: (lásd 37. ábra)
A tábla azt jelzi, hogy az utat a rendőrség útzár telepítésével lezárta. Villamos: (lásd 37. ábra)
A tábla azt jelzi, hogy az utat villamospálya keresztezi.
Sorompó nélküli vasúti átjáró: (lásd 37. ábra)
A tábla azt jelzi, hogy az úton olyan sorompó nélküli vasúti átjáró van, amelynél teljes vagy félsorompó felszerelve nincs.
Ha az átjárót fénysorompó biztosítja, azt a jelzőtábla alatt kiegészítő tábla jelzi (lásd 37. ábra)
Sorompóval biztosított vasúti átjáró: (lásd 37. ábra)
A tábla azt jelzi, hogy az úton teljes vagy félsorompóval biztosított vasúti átjáró van. A jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla jelzi (lásd 37. ábra), ha az átjárót fénysorompó is biztosítja.
Sorompó nélküli vasúti átjáró fénysorompóval biztosítva: (lásd 37. ábra)
A jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla jelzi, hogy az átjáró fénysorompóval van biztosítva.
Jelzőőrrel biztosított vasúti átjáró: (lásd 37. ábra)
Az "Egyéb veszély" jelzőtábla alatt elhelyezett jelzőtárcsát ábrázoló kiegészítő tábla utal a veszélyre.
Fénysorompó:
A fénysorompó a vasúti jármű közeledését és áthaladását két egymás mellett lévő, felváltva villogó piros fénnyel jelzi, egyébként a készülék villogó fehér fényt ad. Fél- és fénysorompó:
A félsorompó a vasúti jármű közeledésekor és áthaladásának ideje alatt az úttest menetirány szerinti jobb oldalát - piros-fehér színű - sorompórúddal lezárja. A félsorompóval együtti fénysorompó is működik.
Teljes sorompó:
A teljes sorompó a vasúti jármű közeledésekor és áthaladásának ideje alatt az utat, illetőleg az úttestet teljes szélességében - piros-fehér színű sorompórúddal - lezárja. Vasúti átjáró kezdete: (lásd 37. ábra)
Két- vagy többvágányú vasúti átjáró kezdete.
Vasúti átjárót előjelző táblák: (lásd 37. ábra)
A három előjelző tábla azt jelzi, hogy a jármű vezetője vasúti átjáróhoz közeledik. Először a háromsávos tábla látható.

Közlekedés vasúti átjáróban
A vasúti átjárót megközelíteni csak fokozott óvatossággal és mérsékelt sebességgel (lakott területen kívül 40 km/óra, lakott területen belül 30 km/óra) szabad. A vasúti átjáróban tilos:

Tehát a vasúti átjáróban kerékpárral, segédmotoros kerékpárral előzni TILOS!
A vasúti átjárón áthaladni folyamatosan, megállás nélkül szabad.


65. ábra

A továbbhaladás tilalmát jelzi:

A továbbhaladást engedélyezi:

A kerékpáros vasúti átjárót a vele párhuzamosan haladó úttal együtt kell biztosítani.

IV.4.6. Tájékoztatást adó jelzőtáblák

Kijelölt gyalogos-átkelőhely: (lásd 38. ábra)
A tábla azt jelzi, hogy az úttestet a táblánál útburkolati jellel kijelölt gyalogos-átkelőhély keresztezi. E jelzőtábla felfestett útburkolati jellel együtt van elhelyezve.
A gyalogosnak az úttesten a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen (zebrán) az útburkolati jel adja meg az elsőbbségi jogát. Ezért az útburkolati jellel kijelölt gyalogos-átkelőhelyet a tábla akkor is jelzi, ha az úttesten az útburkolati jel valamilyen oknál fogva nem látható (kopott, sár vagy hó fedi).


66. ábra

Ez az egyetlen kivétel az alól a szabály alól, hogy az útburkolati jel csak akkor irányadó, ha látható, felismerhető, tehát nincs sem lekopott, sem lefedett állapotban.
Gyalogos alul- vagy felüljáró: (lásd 38. ábra)

Egyirányú forgalmú út:
Az "Egyirányú forgalmú út" vízszintes fekvésű jelzőtáblát az útkereszteződésben az egyirányú forgalmú út tengelyével párhuzamosan, az oldalirányból-érkező forgalom számára jól láthatóan kell elhelyezni.


66/a ábra

Tilos:

kivéve: a megkülönböztetett jelzéseit használó járművel, az út- vagy közmű építésére, fenntartására, illetőleg tisztítására szolgáló, figyelmeztető jelzést használó járművel 22 és 06 óra között.
Besorolás rendjét jelző tábla: (lásd 38. ábra)
A tábla azt jelzi, hogy az adott útkereszteződés előtt - a továbbhaladási iránytól függően - melyik forgalmi sávba kell besorolni, a nyilak szárában - pajzs alakban - az út számozása is feltüntethető.
Autóbusz forgalmi sáv: (lásd 38. ábra)
A menetrend szerint közlekedő közforgalmú autóbuszok és trolibuszok közlekedésére szolgáló, útburkolati jellel és esetenként jelzőtáblával is kijelölt forgalmi sáv. Kerékpársáv: (lásd 38. ábra)
A kerékpársávot csak a kerékpárosok vehetik igénybe. Kapaszkodósáv: (lásd 38. ábra)
A tábla az emelkedő úton a lassabban haladó járművek közlekedésére szolgáló kiegészítő sáv (kapaszkodósáv) kezdetét jelzi.
Ha a tábla sebességértéket is jelez, a jelzettnél kisebb sebességgel haladó minden jármű - függetlenül a jármű fajtájától - ezen a sávon köteles közlekedni. A különböző járművekre megállapított - alacsonyabb - sebesség betartása e jelzésnél is kötelező, nem ad felmentést a sebesség túllépésére.
Kapaszkodósáv vége: (lásd 38. ábra)
Ha a kapaszkodósáv kezdeténél kötelező legkisebb sebességet is jelöltek, akkor a kapaszkodósáv végét és a kötelező legkisebb sebesség végét is jelölni kell.

Lakó-pihenő övezet: (lásd 38. ábra)
A táblát minden, erre a területre bevezető útnál el kell helyezni. Lakó-pihenő övezet vége: (lásd 38. ábra)
E jelzőtáblát a lakó-pihenő övezetről kivezető minden útra el kell helyezni.

Közlekedés lakó-pihenő övezetben kerékpárral és segédmotoros kerékpárral

Lakó-pihenő övezetben közlekedő járművek sebessége legfeljebb 20 km/óra lehet. A kerékpáros és segédmotoros kerékpáros lassan, az ott közlekedők biztonságára ügyelve közlekedhetnek.
Nem lehet sebességük megtévesztő, sem a gyalogosok, sem az egyéb járművek vezetői számára. Lakó-pihenő övezetben fokozottan kell számolni az úttesten közlekedő gyalogosokkal. Járda nélküli lakó-pihenő övezetben az elsőbbség azonos a gyalogos és a járművezető között.

IV.5. Útburkolati jelek és egyéb közúti jelzések

IV.5.1. Útburkolati jelek

Az útburkolati jelek általában kiegészítő jellegűek, segítik a forgalomban részt vevők haladását.
Az útburkolati jelek színe:

a) Fehér vagy sárga: úttest szélét jelző vonal, terelővonal, záróvonal, előjelző nyíl, megállás helyét jelző vonal, kötelező megállás helyét jelző vonal, járműforgalom elől elzárt terület.

b) Sárga: a megállóhely, a megállási tilalmat jelző vonal, a várakozási tilalmat jelző vonal, a veszélyes hely előjelzése, a különösen veszélyes hely jelzése és a kerékpársáv.

c) A többi útburkolati jel fehér.

Úttest szélét jelző vonal:
Hosszirányú folytonos - az útkereszteződésnél szaggatott vonal. Általában 7 méter vagy annál szélesebb burkolatú utakon kell felfesteni. Terelővonal:
Hosszirányú, az úttest szélével párhuzamos szaggatott vonal. Jelentése:

A szaggatott vonalak közötti térközök csökkenése azt jelzi, hogy a terelővonal záróvonalban fog folytatódni. A terelővonalon folyamatosan haladni nem szabad. Záróvonal:
Hosszirányú folytonos vonal, amely az úttest felezővonalát jelzi, illetőleg a két forgalmi irányt, a forgalmi sávokat egymástól vagy a nyílt villamospályát a forgalmi sávtól választja el. A záróvonalat járművel sem átlépni, sem érinteni nem szabad. Ha a záróvonal az úttest felezővonalát jelzi, illetve a menetirány szerinti jobb- és bal oldalt választja el egymástól, a járművezetőnek úgy kell közlekednie, hogy a záróvonal a vezető bal keze felé eső oldalon legyen.
Záróvonal és terelővonal:
Együttes alkalmazása esetén, a záróvonal a terelővonal felől - az előzésre, a kikerülésre és a bekanyarodásra vonatkozó szabályok megtartásával - átléphető. Előjelző nyíl:
Azt jelzi, hogy a forgalmi sávból a következő útkereszteződésnél melyik irányban (irányokban) szabad továbbhaladni. Az előjelző nyilakat 'a járműosztályozók azon részén is el lehet helyezni, ahol a forgalmi sávok között a sávváltás még lehetséges.
Terelő nyíl:
Azt jelzi, hogy a forgalmi sávot - a sávváltoztatásra vonatkozó szabályok megtartásával - a jelzett irányba el kell hagyni.

Járműforgalom elől elzárt terület:


67. ábra

Az útburkolati jellel jelzett területre ráhajtani tilos. Az útburkolati jel széleit jelző határvonalak a záróvonalak. Ezeket átlépni, az ilyen területen áthajtani, valamint ebből fakadóan megállni és várakozni tilos.

Különösen veszélyes hely:


68. ábra

A különösen veszélyes helyekre - elsősorban a vasúti átjáró és az útkereszteződés területére - szaggatott vonallal körülhatárolt sárga színű útburkolati jel hívhatja fel a járművezetők figyelmét.
Ilyen útburkolati jel kerülhet alkalmazásra az úttesten lévő tűzcsapok felett is. Az ilyen útburkolati jellel jelölt területen megállni nem szabad, áthaladni azonban igen.

Veszélyes hely előjelzésére szolgáló vonalak:


69. ábra

Keresztirányú, egymást követő folytonos vonalak, amelyek azt jelzik, hogy az úton sebességkorlátozásra vagy megállási kötelezettségre kell számítani. Ezt az útburkolati jelet egymást követően a térközök csökkentésével festik fel.

IV.6. Gyalogosok közlekedése

A közúti közlekedésben gyalogosnak kell tekinteni:

A gyalogosnak a járdán, ahol pedig járda nincs, a leállósávon, az útpadkán vagy a kerékpárúton kell közlekednie.
Ha az úton sem járda, sem leállósáv, sem útpadka, sem kerékpárút nincs - vagy az a gyalogos közlekedésre, illetve a kerekes székkel való közlekedésre alkalmatlan -, a gyalogosok az úttesten közlekedhetnek. (Kerékpársávon gyalogosan nem szabad közlekedni, mert az úttestnek ez a része kizárólag a kerékpárosok közlekedésére szolgál.)

Ha a gyalogosok az úttesten közlekednek, az úttest szélén egy sorban:

A gyalogos az úttesten a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen, ha pedig a közelben ilyen nincs:


70. ábra


71. ábra

A "közelben" kifejezésen olyan távolságot kell érteni, amelyen belül a gyalogos észlelheti (vagy okkal feltételezheti) a biztonságos áthaladást szolgáló létesítményt, "zebrát" alul-, illetve felüljárót.
Úttestre a gyalogos csak fokozott óvatossággal és körültekintéssel léphet és köteles azon késedelem nélkül átmenni. Vasúti átjáróban a tilos jelzés a gyalogos áthaladását is tiltja. Csak kiépített átkelőhelyen vagy vasúti átjárón haladhat át.

IV 6.1. Magatartás a gyalogosokkal szemben

  1. Kijelölt gyalogos-átkelőhelyen a járművel a gyalogosnak elsőbbséget kell adni. Útkereszteződésnél a bekanyarodó járművel - kijelölt gyalogos-átkelőhely hiányában is - elsőbbséget kell adni a gyalogosnak, ha azon az úttesten halad át, amelyre a jármű be kíván kanyarodni.
  2. Azt a helyet, ahol a gyalogosnak elsőbbsége van, járművel csak fokozott óvatossággal és mérsékelt sebességgel szabad megközelíteni, úgy, hogy a vezető elsőbbségadási kötelezettségének - a szükséghez képest megállással is - eleget tudjon tenni, és a jármű sebességével ne tévessze meg a gyalogosokat.
  3. A kijelölt gyalogos-átkelőhely előtt megálló vagy forgalmi okból álló jármű mellett meg kell állni és továbbhaladni csak akkor szabad, ha a vezető meggyőződött arról, hogy azt a gyalogosok elsőbbségének megsértése nélkül megteheti.
  4. A vezetőnek fokozottan ügyelnie kell az úttesten:
    a) villamos-megállóhelynél lévő járdasziget és az ahhoz közelebb eső járda között áthaladó gyalogosok, továbbá
    b) egyedül vagy csoportosan áthaladó gyermekek, illetőleg (koruk, testi fogyatékosságuk vagy más ok miatt) saját biztonságukra ügyelni nem képes személyek biztonságának a megóvására.