III. fejezet Vezetéselméleti tanácsok a kerékpározáshoz és a segédmotoros kerékpározáshoz

BEVEZETŐ

Az egy nyomon haladó járművek vezetése látszatra egyszerű feladat. Sokan már
gyermekkorban megtanulják a két keréken való közlekedést, egyensúlyozást. Mindez azonban a biztonságos közlekedéshez nem elegendő. Szükséges ismerni a közlekedési jelzéseket és szabályokat.
Az úton számítani kell más közlekedőkre is, és a szabályok helyes alkalmazásával közösen kell vigyázni egymás biztonságára.
A váratlan helyzetekben a gyors reagálóképesség elengedhetetlen a balesetek elkerüléséhez.
A balesetek csak biztonságos és szabályos közlekedéssel előzhetők meg.
E könyvvel segíteni kívánok azoknak, akik az egy nyomon haladó járművel való közlekedést tudatosan és célirányosan tanítják és tanulják, hogy felkészült személyek kapcsolódjanak be a mindennapos közlekedésbe.

1. A KERÉKPÁRVEZETÉS ELSAJÁTÍTÁSA

A kerékpárosok elméleti és gyakorlati képzésére nincs kötelező előírás, így sem tananyag, sem vizsgáztatási követelmény nem került kidolgozásra.
E könyv segítségével lehetőség nyílik az oktatási intézmények számára, hogy mint kötelező tantárgyat oktassák az egy nyomon haladó járművel való közlekedést, és házi vizsgával mérjék fel az elsajátított tananyagot. Ehhez kapcsolódóan javasolt a gyakorlati oktatás szakkörök formájában való megszervezése, és annak eredményes befejezése után, a két felmérést követően a sikeresen vizsgázottaknak kerékpárvezetői igazolványt kiadása. Az igazolvány megszerzése ösztönző hatású lehet e tananyag elsajátításához.
Az elméleti tananyagot az első és a negyedik fejezet tartalmazza, ezért itt a gyakorlati képzéshez kívánok segítséget nyújtani a teljesség igénye nélkül.
A feladatok elsajátítását két csoportra kell osztani; az egyik csoportot a gyakorlópályán végrehajtandó feladatok, a másikat pedig a forgalmi feladatok alkotják.

1.1. Gyakorlópályán végrehajtandó feladatok

Gyakorlópályának olyan területet kell választani, mely a forgalom elől el van zárva, és sík, nem homokos terep. Lehet pl. futballpálya vagy más olyan terület, ahol a gyakorlási időszakban nincs egyéb gyalogos és járműközlekedés.
A gondosan kiválasztott kerékpárnál be kell állítani az ülést - a nyerget - és a kormányt a test magasságához. A vízszintesen álló ülés olyan magas legyen, hogy az éppen hajtó láb nyújtott állapotban legyen a pedál alsó helyzetében. A kormányt az ülésen történő kényelmes elhelyezkedés után kell beállítani enyhén hajlított könyökhöz, mely kényelmes testhelyzetet biztosít. Mindig a kerékpár bal oldalára álljunk.
Ezt követően a vezető a kerékpár bal oldalára állva döntse maga felé a kerékpárt, majd visszaállítva döntse ellentétes irányba a dőlés határáig. Ezt többször megismételve megismerhetjük a kerékpár dőlési sajátosságait, és azt, hogy hozzávetőlegesen hol van a borulás határa. Ez a kerékpár függőleges tengelyéhez viszonyítva jobbra is és balra is kb. 30 fokos dőlési szöget jelent.


1.; 1/a ábra

Meg kell tanulni tolni a kerékpárt először egyenesen, majd jobbra, illetve balra kanyarodva, miközben azt enyhén magunk felé döntjük. A kezdeti időszakban a kerékpár vagy el akar gurulni - távolodni - tőlünk, vagy ránk akar dőlni, ezért meg kell tanulni biztonságosan tolni. Ezt célszerű 8-as nyomvonalon gyakorolni úgy, hogy a nyolcas körei minél kisebbek legyenek. Ezzel a módszerrel megtanulhatjuk a kerékpár mindkét irányba történő biztonságos kormányzását, hiszen megfigyelések azt igazolják, hogy sokkal határozottabban kanyarodunk balra, mint jobbra.


2.; 2/a ábra

Tolás közben, hogy a bal oldali pedál ne ütközzön lábunkba, célszerű azt a felső holtponttól kissé előrébb, de nem egészen vízszintes helyzetbe állítani.


3. ábra

A kerékpárra többféleképpen lehet felszállni. Van, aki a kerékpárt lendületbe hozva száll fel, van, aki álló helyzetből indul.
Én a segédmotoros kerékpárok és motorkerékpárok elindulási módszeréhez igazodva helyesnek az alábbiakat javasolom.
A kerékpár álló helyzetében jobb lábunkat a váz fölött átemelve üljünk az ülésre - nyeregre - úgy, hogy a bal lábunk lábujjhegyen biztonságosan támaszkodjon a talajon. A jobb lábunkat helyezzük a kerékpár függőleges tengelyéhez kb. 30 fokos szögben beállított előre irányuló pedálra.


4. ábra

Elindulás, megállás
Indulás nélkül a kerékpáron ülő helyzetbál balra fordulva nézzünk hátra, és győződjünk meg arról, hogy elindulásunkkal nem zavarjuk-e az úton közlekedőket.


5. ábra

Ha meggyőződtünk az út jobb oldaláról történő elindulás zavartalanságáról, akkor bal kezünket nyújtsuk ki balra, ezzel jelezve elindulási szándékunkat. Tényleges induláskor a jelzést már nem kell adni.


6. ábra

A tényleges elindulás úgy történik, hogy jobb lábunkkal a pedált lenyomva a kerékpárt mozgásba hozzuk, a bal lábunkkal a talajtól való elrugaszkodással ezt elősegítjük.


7. ábra

A megállás fordított sorrendben történik. Haladás közben fejünkkel jobbra hátra tekintve győződjünk meg a megállás veszélytelenségéről - a megállásra kiszemelt hely előtt kellő időben -, jobb kezünket nyújtsuk ki jobbra, és ezután kerékpárunkat kormányozzuk a megállás helyére.


8.; 8/a; 8/b ábra

Kellő időben történik a jelzésadás akkor, ha a többi közlekedő időben értesül szándékunkról, és időben fel tud készülni a mellettünk való biztonságos elhaladásra. Az elindulás és a megállás szabályait a KRESZ írja elő (lásd 4. fejezet).

Fékezés
A biztonságos megálláshoz a járműre felszerelt fékberendezésekkel le kell fékezni. Fékezéskor célszerű először a hátsó fékkel fékezni. Azzal sem hirtelen, mert a kerékpár megcsúszhat, kifarolhat, felborulhat.
Az első fék használata csak fokozott óvatosság mellett történjen, hiszen hirtelen fékezés esetén a kerékpár azonnal megáll - mint mikor egy falba ütközik -, és vezetője a kormány felett átesik.
A megfontolt fékezés a biztonságos megállás feltétele.

Sebesség
Az elindulást követő pillanatban már van sebesség. A haladás közbeni sebességet a pedál hajtásával tudom növelni, illetve csökkenteni. A sebességváltóval felszerelt kerékpárok üzemi működtetését külön gyakorolni kell.
Akár sebességváltóval, akár a hajtókar intenzív mozgatásával választjuk meg a haladási sebességet, mindig tartsuk szem előtt, hogy adott hely vagy veszély előtt meg tudjunk állni, vagy az irányváltoztatást biztonságosan végre tudjuk hajtani. Negatív példa erre a lejtőn lefelé történő száguldás, melynek következményeként a kerékpár irányíthatatlanná, megállíthatatlanná válhat, és ez tragédiához vezethet.
Tanpályán gyakoroljuk be az egymás melletti és az egymás mögötti haladást, amikor többen kerékpározunk egyszerre. Egymás melletti vagy más közlekedő melletti elhaladás alkalmával ügyelni kell a biztonságos kikerülésre - hátratekintés, irányjelzés - és a megfelelő oldaltávolságra. Fontos itt is a követési távolság betartása, hogy az előttünk megálló mögött mi is biztonságosan meg tudjunk állni.
A gyakorlópályán elsajátítandó feladatok közé tartozik a gyorsítás és a lassítás gyakorlása, a bóják közötti ún. szlalomozás, a pallón való áthaladás, egy tárgy menet közbeni felvétele és letétele, valamint támaszték nélküli megállás.
Mindezek begyakorlása után - felügyelettel - vegyünk részt a közúti forgalomban.
Külön lehet gyakorolni a személyszállítást, a csomagszállítást, valamint a kerékpár utánfutó vontatását.

1.2. Közlekedés a forgalomban

A rutinpályán szerzett gyakorlat a forgalomban való közlekedéshez nem elegendő, mivel a többi közlekedő a pályán nem volt jelen. Ennek figyelembevételével célszerű első utunkat oktatóval - kísérővel - megtenni.
Kisebb forgalmú úton lassan haladva fokozatosan szokjunk hozzá a mellettünk el
haladó járművek által okozott zaj, közelség és levegőváltozás hatásaihoz.
Menet közben ügyeljünk a biztonságos, egyenes - nem imbolygó - haladásra. Kerékpárosok menet közben csak egymás mögött, egy sorban haladhatnak.

2. SEGÉDMOTOROS KERÉKPÁR VEZETÉSÉNEK ELSAJÁTÍTÁSA

A segédmotoros kerékpár vezetőinek képzését a közúti járművezetők képzéséről, vizsgáztatásáról és szakképesítéséről szóló rendelet szabályozza. Ennek megfelelően a segédmotoros kerékpár vezetőket tanfolyamon kell kiképezni.
Rendelet írja elő azt is, hogy tanfolyamra az vehető fel, aki rendelkezik nyolc általános iskolai végzettséggel, közlekedésbiztonsági szempontból megfelel, nem áll járművezetés eltiltása alatt, és 14. életévét betöltötte vagy egy éven belül betölti.
A gyakorlati oktatás és vizsgáztatás alkalmával bármely kétkerekű segédmotoros kerékpár használható.
Segédmotoros kerékpár gyakorlati oktatása során az oktató legfeljebb két vagy három tanulóval foglalkozhat egyszerre. Azonban feltétel a tanulók és az oktatók között a menet közbeni kommunikációs kapcsolat.

2.1. A vezetés alapjainak elsajátítása

A közlekedési ismeretek elsajátítása után az érvényes hatósági vizsgát követően nyílik lehetőség hivatalosan a vezetés, a járműkezelés gyakorlati elsajátítására. Az egyik zárt helyen - rutinpályán -, a másik a forgalomban történik.
Rutinpályán - amely egyébként egy forgalom elől elzárt terület, pl. egy iskolai kézilabdapálya - megtanulja a tanuló a jármű kezelését, megtanulja uralni a járművet.
Forgalomban viszont a helyi közlekedési sajátosságok figyelembevételével tanulja meg a biztonságos és szabályos közlekedést.
Azt, hogy a vezetőnek mit kell tennie elindulás előtt, hogy hogyan indul el, az megegyezik a kerékpárosokra leírtakkal, azzal a kiegészítéssel, hogy több műszaki feladatot kell végrehajtani és ellenőrizni.
A rutinpályán végrehajtandó feladatokat az oktató határozza meg a Közlekedési Főfelügyelet által jóváhagyott tanterv és útmutató alapján, hiszen gyakorlati képzés is csak tanfolyam keretében oktatható, sajátítható el.
Ellenőrizni kell, hogy üzemanyagcsappal ellátott járműnél az nyitva van-e, biztosított-e az üzemanyag-ellátás. Hideg időben célszerű a motort alapjáraton felmelegíteni, ami pár percet vesz igénybe, és az elindulást csak ezt követően végezzük el.
Sáros, nyálkás, jeges úton célszerű mindkét lábunkat készenlétbe helyezni arra az esetre, hogy fel ne boruljunk, biztonságosan tudjunk megállni.
Emelkedőn történő megállás esetén törekedni kell arra, hogy a járművet sebességi fokozatban a kuplung működtetésével a motor alapjáraton való üzemeltetésével álljunk meg, ezáltal az elindulás hátragurulás nélkül, biztonságosabban végezhető el.
Lejtőn lefelé azonban célszerű a hátsó féket működtetni, a sebességváltót üresbe tenni, hiszen az elindulást a jármű tehetetlensége biztosítja.
A motor kanyarba döntésénél fokozottan számolni kell az útfelület minőségével és állapotával, hiszen havas, jeges úton célszerű a járművet egyenesen tartva lassan, biztonságosan végrehajtani a kanyarodást.
Fontos, hogy a visszapillantó tükrök biztosítsák a vezető számára a hátralátást, hiszen megállásnál, irányváltásnál a mögöttes forgalom befolyásoló tényező.
Megállás után állítsuk le a motort, és csak ezt követően szálljunk le róla, és helyezzük oldal- vagy középtámasztékra. Itt is fontos, hogy biztosítsuk azt, hogy illetéktelen személy járművünket el ne indíthassa. Vegyük ki a gyújtáskapcsoló kulcsát, és mint a kerékpárt, rögzítsük valamilyen tárgyhoz.
A segédmotoros kerékpár vezetőjének járműkezelés vizsgát kell tennie, és technikai kezelési és manőverezési feladatokat kell végrehajtania az alábbiak szerint:

Járműkezelési vizsga feladatai

A járműkezelési vizsga során a vizsgázónak fel kell tudni sorolnia a jármű biztonsági berendezéseit. Meg kell tudni állapítaniuk azok működő képességét, illetve működés képtelenség esetén a hiba okát.
El kell végezni a jármű biztonsági berendezéseinek elindulás előtti ellenőrzését a KRESZ-ben meghatározottak szerint.

Ellenőrizni kell a:

A technikai kezelési és manőverezési feladatok során a vizsgázónak két gyakorlati feladatot kell végrehajtania.

Első feladat: Kis sebességű manőverezés és iránytartás.
Sikertelen a vizsga, ha a vizsgázó:

Kétszer vaqy többször:

Második feladat: Gyors manőverezés és intenzív fékezés.
Sikertelen a vizsga, ha a vizsgázó:

Mozgáskorlátozott személyeknek csak az első számú vizsgafeladatot kell végrehajtani.
A vizsgafeladatokat kétféle pályán lehet kijelölni és végrehajtani.

A változat: A pálya egy egyéb forgalomtól mentes útszakaszon kerül kijelölésre Kis sebességű manőverezés és iránytartás:


9. ábra

Gyors manőverezés és intenzív fékezés:


9/a ábra

B változat: Az állami oktatási intézményeknél lehetőség van arra, hogy a vizsgapálya kézilabda pályán kerüljön kijelölésre.

Kis sebességű manőverezés és iránytartás:


10. ábra

Gyors manőverezés és intenzív fékezés:


10/a ábra

A biztonsági berendezések ellenőrzését, valamint a technikai berendezések kezelését gyakorlati oktató tanítja az alapoktatás során. Az oktatás azon a járművön végezhető amelyen a "Járműkezelési" vizsga történik.
Járműkezelés vizsga alól felmentés nem adható!
A rutin és a forgalmi képzést egyaránt a KFF által jóváhagyott Tanterv és útmutató alapján oktató végezheti.