II fejezet Közlekedés segédmotoros kerékpárral

BEVEZETŐ

A XX. század elején az autók és motorok mellett megjelentek a kis fogyasztású, forgalomban könnyen mozgó motorral hajtott járművek, gyűjtőnéven a Robogók. A kezdeti időszakban nehéz lett volna eldönteni, hogy mit lehet robogónak nevezni és melyik volt az első robogó. Hiszen volt közöttük olyan, amin állni kellett, mint a rolleren, ezt Autópednek nevezték, de volt olyan háromkerekű, amelyet kormánykerékkel lehetett irányítani és Motoped vagy Skootamota volt a neve.
A második világháborút követően a robogóláz Olaszországból indult a Vespa robogó megjelenésével. A robogót gyártó cégek járműveik kialakításánál számítottak a női vezetőkre, így nyitott vázzal készültek, ami azt jelenti, hogy az ülés és a kormány között a váz és a burkolat a láb alatt helyezkedett el.


1. ábra

Magyarországon a motorozás és a motorkerékpár-gyártás az ötvenes években lendületet vett. A Csepelen szerelt Panni robogó 1953-ban jelent meg, melyet 1958ban Belgiumba és Egyiptomba exportáltak.


2. ábra

A gyártásban ezt követte a Berva törperobogó és a Tünde.


3. ábra

Mint a Tünde ábrája is mutatja, sok kétszemélyes robogó is készült, 50-175 köbcentis motorral. De az egyre nagyobb teljesítményű robogóknál alapvető követelmény lett a kisebb fogyasztás is.
A technikai fejlődés, a járművek számának növekedése indokolttá tette, hogy a robogók műszaki felszereltségét, vezetését, terhelhetőségét és a közlekedésben való részvételét jogilag is szabályozzák.
A motorkerékpár fogalom mellett megszületett a segédmotoros kerékpár fogalma is.

1. SEGÉDMOTOROS KERÉKPÁR

A jelenleg hatályos KRESZ az alábbiak szerint határozza meg a segédmotoros kerékpár fogalmát:
"Segédmotoros kerékpár: olyan két- vagy háromkerekű jármű, illetőleg négykerekű betegszállító kocsi, amelynél a hajtó motor hengerűrtartalma az 50 köbcentit nem haladja meg, sík úton önerejéből 40 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes, és a vezetőn kívüli személy szállítására nem alkalmas."
A robogó és a segédmotoros kerékpár fogalmának meghatározása ugyanolyan nehéz, mint napjainkban a segédmotoros kerékpár és a motorkerékpár egyes típusainak elhatárolása. A robogó egyik legszembetűnőbb felismerési formája, hogy általában burkolt, lábdeszkás és kiskerekű együléses jármű.


4. ábra

A segédmotoros kerékpár fogalom meghatározásában korábban szerepelt olyan feltétel, hogy "kerékpár jellegét megőrzi". Ez ma már csak azoknál a típusoknál látható, ahol a gyártó cég hagyományt teremtett, mint pl. a Simson, Babetta stb.
E típusú járművek meghajtása belső égésű motorral történt, a sebességváltó a kormányra volt szerelve, így a váltás kézzel történt, vagy automatikusan gáz adásával egy belső szerkezet váltott sebességet. Azonban a motor működtetése nélkül, a pedált tekerve kerékpárként is üzemelt.
Ma már ismét elterjedt a kerékpár segédmotoros kerékpárként történő üzemeltetése is.


4/a ábra

A segédmotoros kerékpárok többféleképpen csoportosíthatók. Az indítás szerint kétféle van: berúgó karral indítható és önindítóval indítható. Lehet a meghajtómotor típusa szerint kétütemű, négyütemű robbanómotor vagy elektromos meghajtású, amely egyben környezetkímélő is. A kerékátmérő szerint, mely kiskerekű vagy a motorkerékpárhoz hasonló nagykerekű. A meghajtás szerint az erőátvitel történhet lánccal vagy fogazott szíjjal, ahol a váltó mechanikus vagy fokozat nélküli automatikus. Hűtés szempontjából általában léghűtéses, de egyes modernebb típusú segédmotoros kerékpárok vízhűtésesek.
Napjainkban a gyártók arra törekednek, hogy olyan segédmotoros kerékpárokat készítsenek, amelyek szervizelést nem igényelnek, karbantartásuk elsősorban a tisztántartás.

1.1. A segédmotoros kerékpározás tárgyi feltételei

Azt, hogy ki, milyen segédmotoros kerékpáron tanul és ki, milyenen közlekedik, semmilyen rendelet nem szabályozza, így bármilyen kétkerekű segédmotoros kerékpár használható. Lehet kerékpár, robogó vagy akár motorkerékpár jellegű, a lényeges az, hogy meg kell felelnie a jogszabályban előírt műszaki feltételeknek.

1.2. A segédmotoros kerékpárra vonatkozó műszaki előírásokat miniszteri rendelet szabályozza

A segédmotoros kerékpárokat e rendelet szerint fel kell szerelni:

Fel szabad szerelni:

a) távolsági fényszóróval,
b) féklámpával,
c) irányjelző berendezéssel,
d) a kerekekre szerelhető és a kerékpárra előírt küllőprizmával,
e) a pedállal is hajtható segédmotoros kerékpárt fel szabad szerelni mindkét ol dali lábpedálon elöl és hátul borostyánsárga fényvisszaverővel,
f) kitámasztó berendezéssel.

1.2.1. A segédmotoros kerékpár szerkezete és felszerelései


5. ábra

a) váz,
f) kuplung, áttétel,
b) kerekek,
g) fék,
c) kormány,
h) világítás,
d) villa, futómű,
i) karosszéria,
e) motor,
j) egyebek.

A) Váz
Mint egyetlen jármű sem, így a segédmotoros kerékpár sem létezik váz nélkül. Ez a leglényegesebb alkatrész, amely döntően befolyásolja a gép tulajdonságait. A váz egy vastag főtartóból áll, amely lenyúlik a lábdeszka és az ülés alatti burkolat csatlakozási pontjáig, és hátra felfelé ível, amelynek első végén helyezkedik el a kormány, hátul pedig az ülést tartó szerkezet.


6. ábra

Az, hogy a segédmotoros kerékpár milyen kényelmes és milyen könnyen irányítható, elsősorban a vázon múlik. Fontos a váz anyaga, hiszen minden teher és igénybevétel a vázon van, ezért lényeges, hogy törés, görbülés és horpadás nélkül viselje el a használattal járó igénybevételt.
Alapvetően a váz kialakítása határozza meg a segédmotoros kerékpár formáját, mely sportos vagy retropraktikus. A sportos kivitel lehet gyorsasági vagy terepsportra készült, míg a retropraktikus hagyományőrző, de komfortos, a mindennapi használatra gyártott forma.

B) Kerekek
A segédmotoros kerékpár első kereke a kormányzott, hátsó kereke a meghajtott kerék. Felépítésének és szerkezetének olyannak kell lennie, hogy elbírja a rajta ülőt, és kibírja az igénybevétellel járó megpróbáltatásokat.
A kerekek mérete szerint van a 10 colos vagy az az alatti kisméretű kerék, és az ennél nagyobb nagyméretű kerék. A nagyméretű kerékkel felszerelt segédmotoros kerékpár kialakításában hasonlít a motorkerékpárra. Nagyméretű kerekeket általában a sportolás céljára gyártott segédmotoros kerékpárokon alkalmaznak. Minél nagyobb méretű a kerék, annál kevésbé érzékeny az út egyenetlenségére.
A modern segédmotoros kerékpároknál nem alkalmazzák a kerékpároknál bevált hagyományos küllős kereket, hanem felnis kerekek biztosítják a jármű könnyed mozgását. A felni könnyű fémből, általában alumíniumból készül.
A gumik mintázatának kiválasztása függ az igénybevételtől is (terep, hegyi út, országút stb.).

C) Kormány
A segédmotoros kerékpár irányító szerkezete a kormány, amely a kormányfejen keresztül a jármű első kerekével van összekötve.
A segédmotoros kerékpár kormányának jobb oldalára az első fékkar és a gázkar, bal oldalára a kuplungot működtető kar, a hátsó fékkar vagy egyes típusú járműveknél a sebességváltó, és mindkét oldalon a visszapillantó tükör van felszerelve.
Felszerelhető világító berendezés, irányjelző, kilométeróra, önindító és minden olyan egyéb más szerkezet, mely a jármű típusának megfelelő biztonságos és kényelmes vezetést biztosítja.


7.; 7/a ábra

D) Villa
A segédmotoros kerékpár egyik fontos szerkezeti eleme, hiszen egyik végén a kormány, másik végén a kerék helyezkedik el. A villának kell a legerősebbnek lennie, hiszen sérülése tragédiához vezethet. Anyaga acél vagy alumínium. Csak a gyárilag rendszeresített villa használható, más típusúra cserélni nem szabad, mert balesetveszélyes.
A segédmotoros kerékpároknál is a jármű és út közötti jó kapcsolatot, a kerekek rugózását a lengéscsillapítók biztosítják. Ilyen a rövid lengőkaros első villa (8. ábra), vagy a teleszkóp villa (9. ábra).


8. ábra


9. ábra

A kerekek mozgását és rögzítését szolgáló szerkezetek együttesen alkotják a jármű futóművét.
Rövid lengőkaros első kerékfelfüggesztés esetén a jármű a karon fel-le mozog. A sima mozgást tekercsrugó vagy gumirugó biztosítja.
A hátsó kerékfelfüggesztés robogók esetében rendszerint magában foglalja az erőátviteli egység házát.

E) Motor
A segédmotoros kerékpár - robogó - gyártók arra törekszenek, hogy járműveiknél a legegyszerűbb szerkezeti megoldásokat alkalmazzák.
Mit is jelentenek az egyszerűsített szerkezeti megoldások? A korábbi években gyártott járműveknél az indítás úgy történik, hogy a vezető kinyitja a benzincsapot, és a berúgókar segítségével működésbe hozza a motort. Ma már ezt elektronika vezérli, megkönnyítve és egyszerűvé téve a vezető feladatát, hiszen az indítás gombnyomással történik.
Milyen is a motor, hol helyezkedik el?
Minden jármű mozgásához szükséges energiát energiaforrásként a motor biztosítja. A segédmotoros kerékpár motorja lehet belsőégésű robbanómotor, mely kétütemű vagy négyütemű. A hűtés szempontjából lehet léghűtéses, de ma már gyakori a vízhűtéses is. Indítás szempontjából lehet berúgókarral indítható vagy önindítós.
A motor a hátsó kerék előtt, a jármű hossztengelyével párhuzamos irányban helyezkedik el; a helykihasználás miatt ma már gyakori a fekvőhengeres megoldás.
Miből áll a motor és hogyan működik?
Egy motorblokkból, melyben beépítésre került a főtengely és az erőátvitelhez szükséges fokozatváltó a kapcsolódó szerkezeteivel. A blokkra van szerelve a henger, melyben a dugattyú mozog, és hajtókarja a főtengellyel van összekötve.


10. ábra

A henger dugattyúterébe - a lökettérbe - kerül beszívásra a karburátor segítségével elporlasztott és levegővel kevert üzemanyag. Az üzemanyag és a levegő tisztaságát a karburátorba jutás előtt szűrők biztosítják.


11. ábra

A lökettérbe beszívott üzemanyag-levegő keveréket a dugattyú összepréseli, és a gyújtógyertya egy elektromos szikra segítségével berobbantja. Az elektromos szikrát egy hagyományos, megszakítós lendkerékgyújtás biztosítja, de egyre gyakoribb az elektronikus gyújtás alkalmazása.


12.; 12/a ábra

A berobbant üzemanyag mozgásba hozza a dugattyút, mely a főtengely forgómozgása által biztosítja az erőátvitelt lánc, fogazott ékszíj vagy dörzskerék segítségével a hátsó kerékre.
Minél nagyobb a lökettérfogat, annál nagyobb a motor teljesítménye, bár ezzel az üzemanyag-fogyasztása is jelentősen növekszik.
A henger kipufogónyílásától kiindulva kell felszerelni a kipufogó berendezést. A kipufogó biztosítja a jármű által kibocsátott hangerősség csökkentését, tompítását.


13. ábra

Ma már akkumulátorról működtetett elektromos motorú, környezetkímélő segédmotoros kerékpárok is léteznek.


14. ábra

F) Kuplung
A kuplung nem más, mint egy centrifugális tengelykapcsoló. Biztosítja a főtengely és a kerékre ható meghajtás közti kapcsolatot. A kuplungnál két tárcsa rugókkal biztosítja a forgómozgású erőátvitelt, mely lehet fokozat nélküli, illetve sebességváltóval ellátott különböző fokozatot biztosító erőátvitel.


15. ábra

A kuplungtárcsák közti fordulatszámot a gáz adásával fokozhatjuk. A kuplungot - más néven tengelykapcsolót - egyes esetekben a főtengelyhez szerelik, azonban egyre elterjedtebb az a megoldás, hogy ékszíjas, automatikus sebességváltók esetén a kuplungot a sebességváltó és a végáttétel közé szerelik.
Az áttétel módosulása a motor sebességének, gyorsulásának meghatározó része. A motorba, a gyújtási és kipufogórendszerbe fojtások vannak beépítve, melyek eltávolítása növelheti a jármű teljesítményét, azonban ez veszélyes, mivel a jármű fékrendszere és az elemek összekapcsolása e gyárilag beállított sebességhez van kialakítva.

G) Fékek
A robogók teljesítményének fokozása biztonságos fékek meglétét követeli meg. A korábbi években mind az első, mind a hátsó keréken dobfékek voltak. Ma már egyre gyakoribb az elöl-hátul tárcsafék, a dobféket már csak hátsó féknek alkalmazzák.


16. ábra

Az első féket a kormány jobb oldalán elhelyezett karral lehet működtetni.
A fékkarral egy dugattyús rendszert hozunk működésbe, ahol a fékbetétek egy kerékre rögzített tárcsához feszülnek. Minél erősebb a fékkar húzása, annál intenzívebb a fékezés. Első kerék hirtelen fékezése esetén ügyelni kell a járművön átesés veszélyére.
Dobfék esetében két fékpofa feszül egy forgó dobhoz.
A hátsó kerék fékezése a bal oldali kormányra szerelt karral, egyes járműveknél lábpedállal működtetve érhető el. Főleg a tárcsaféknél, de a dobféknél is előfordul, hogy külső szennyező anyag - sár, hó, homok stb. - csökkenti a fékhatást, ezért indokolt a gyakori tisztítás, karbantartás. A szennyezett, korrodált felületeket meg kell tisztítani - szakmai zsargonnal be kell vasalni - úgy, hogy lassan elindítjuk a járművet a fékek működtetésével.
Ügyeljünk arra, hogy a kerekek állóra fékezése sem biztosítja mindenkor a jármű megállását, hiszen a sebesség és a tömeg függvényében fennáll a csúszásveszély. Ekkor a jármű általában irányíthatatlan, és elkerülhetetlen a borulás.

H) Világítás
A segédmotoros kerékpár világítását, fény- és hangjelző berendezését, generátorát és akkumulátorát elektromos berendezéseknek nevezzük. A jármű elektromos berendezése ma már általában 12 voltos.
Fel kell szerelni a segédmotoros kerékpárt egy előre fehér vagy kadmiumsárga fényt vető, legalább 15 watt teljesítményű tompított fényszóróval, és hátra piros fényt adó helyzetjelző lámpával.
A tompított fényszóró előre, középre, a kormányra vagy a kormány alá, a kerékpár függőleges tengelyére merőlegesen, a burkolatra kerül felszerelésre.


17.; 17/a ábra

A segédmotoros kerékpár hátsó helyzetjelző lámpáját a hátsó kerék fölé, az ülés mögé kell felszerelni; együtt kell világítania a tompított fényszóróval.
A segédmotoros kerékpárt fel szabad szerelni borostyánsárga fényt adó irányjelző berendezéssel, mely helyettesítheti a karral történő irányjelzést. Villogása 60120/perc. Felszerelése elöl általában a kormányra vagy a burkolatra, hátul a jármű legszélső pontjaira - sárvédőre, burkolatra - történik.


18. ábra

A féklámpával felszerelt segédmotoros kerékpár féklámpájának mindig működőképes állapotban kell lennie.
Az elektromos berendezések működtetéséhez szükséges energiát - áramot - a motor által hajtott generátor biztosítja. Menetközben folyamatosan tölti, illetve feltöltve tartja az akkumulátort, mely savas vagy zselatin feltöltésű. Az akkumulátor biztosítja álló helyzetben a világító berendezések működtetését is.

1) Karosszéria

A karosszéria szerkezeti elemei:


19. ábra

A szerkezeti elemek csavarokkal, patentokkal vannak egymáshoz, illetve a vázhoz rögzítve. Anyaguk általában műanyag vagy könnyűfém, ügyelve a könnyedségre és a kivitelre. A műanyag borítás lehetővé teszi a modern kialakítást, és megkönnyíti a karbantartást.
A jármű fényezése ma már ugyanolyan előkészítést és munkát igényel, mint egy személygépkocsié, azonban a felület sokkal kisebb és időigényesebb. A segédmotoros kerékpároknak önálló színkódja nincs, ezért a festéket színtérkép alapján gépen lehet kikeverni. A javítás speciális technológiát kíván, bízzuk szakemberre, aki biztosítani tudja a gyári minőséget.

J) Egyebek
A segédmotoros kerékpár egyik fontos tartozéka a kitámasztó, mely a jármű stabil leállítását biztosítja.
Kétféle kitámasztó használatos, egyik a karosszéria alatt, a hátsó kerék előtt helyezkedik el, mellyel két lábra állítható a jármű úgy, hogy azt fizikai erővel lehet ráemelni. A másik általában a baloldalon a karosszéria alatt van, és oldalirányba kihajlítva oldalról támasztja meg a segédmotort, mely esetben plusz erőt nem kell kifejteni.
Fontos tartozék az üzemanyagtartály (robbanómotoros meghajtás esetén), amit úgy helyeznek el, hogy azt hő és mechanikai hatás ne érje, és abból az üzemanyag ki ne folyjon.
Az ülés megfelelően legyen rögzítve, és biztosítsa a mindenkori vezetéshez szükséges kényelmet.
A sárvédő a jármű kialakítási sajátosságának megfelelően védje a vezetőt és a járművet a kerék által felvert szennyeződéstől.

1.2.2. A segédmotoros kerékpár ellenőrzése, karbantartása .

A jármű elindulás előtti ellenőrzését rendelet írja elő. Az előírásból következik, hogy ellenőrizni kell a segédmotoros kerékpár kormány-, fék- és világító berendezéseit, valamint a gumik állapotát. Célszerű ellenőrizni, hogy van-e a tervezett úthoz elegendő üzemanyag.

A kormány ellenőrzése:
Az ellenőrzés terjedjen ki arra, hogy nem szorul-e vagy nem kotyog-e a kormány. A túlhúzott vagy meglazult rögzítő csavar előidézheti ezeket a jelenségeket, de a kormány szorosságát befolyásolhatja a csapágyhoz lerakódott szennyeződés is. Bármelyik meghibásodás hátrányosan befolyásolja a biztonságos kormányzást.


20. ábra

A fék ellenőrzése:
Külön kell ellenőrizni az első féket, és külön a hátsó féket. Behúzott első fékkel, majd behúzott hátsó fékkel próbáljuk eltolni járművünket. Ha ez sikerül (úgy, hogy a fékezett kerék elfordul), a fék rossz.
A hiba oka lehet a fékpofa vagy a fékbetét elkopása, ezáltal nem éri el a fékezendő felületet. A fékbovden megnyúlása esetén beállítás szükséges.
Gyakori a bovden beszorulása, rozsdásodás vagy közé került szennyeződés miatt, de előfordul a bovden kiszálkásodása is. Kiszálkásodott fékbovdent le kell cserélni.
Fékberendezés meghibásodása esetén célszerű azt szakemberrel megvitatni.

A világító berendezés ellenőrzése:
A segédmotoros kerékpár világító berendezéseit úgy ellenőrizzük, hogy álló helyzetbe azt bekapcsoljuk, és meggyőződünk arról, hogy világít-e a tompított fényszóró, a hátsó helyzetjelző lámpa, és - ha fel van szerelve - a féklámpa. Ezek meghibásodása esetén a hiba elhárításáig nem indulhatunk el a telephelyről.
Ha nem világít valamelyik, akkor cseréljünk izzót, illetve ellenőrizzük, hogy az összekötő vezeték mindenütt kellően csatlakozik-e. Hiba esetén nézzük meg akkumulátorunkat, hiszen gyakori a pólusokra lerakódó oxidréteg miatti áramkimaradás.
Komolyabb hiba esetén célszerű a javítást szakemberre bízni.

Gumik állapotának ellenőrzése:
Ránézéssel vagy súlyunk ráhelyezésével meggyőződhetünk arról, hogy a gumi elég kemény-e. Ha, puha, annak oka lehet a szeleptű meglazulása, szelepgumi elszakadása vagy defekt. Elindulás előtt az ilyen hibát el kell hárítani.
Ellenőrizni kell a gumiköpeny állapotát is. Ha az nagyon kopott vagy szakadozott, le kell cserélni, hiszen menetközben balesetet idézhet elő. A gumi bordázatának mélységét rendelet írja elő: 0,75 m átmérő alatt 1,6 mm, 0,75 m átmérő felett 3 mm a megengedett profilmélység.
Mindig a jármű típusához előírt gumiköpenyt használjunk, és ügyeljünk az előírt légnyomásra.

Karbantartás:
A csapágyakat - ha szükséges - célszerű szétszedni, benzines vagy petróleumos oldatban kimosni, és új csapágyzsírral összerakni. Kopott alkatrészeket ilyenkor cseréljünk.
Bovdenek, huzalok esetén a kábelhüvelyben való könnyed mozgást olajozással tudjuk biztosítani. Olajozást igényelnek a váltók, fékek és fékkarok forgáspontjai. Célszerű ellenőrizni az üzemanyag- és a levegőszűrőket.

2. A SEGÉDMOTOROS

E címszó alatt a segédmotoros vezető személyét és a személyhez kapcsolódó biztonsági, felszerelési és vezetési tanácsokat kívánom megfogalmazni.
A segédmotoros kerékpár vezetőjének legyen egyensúlyérzéke, tudjon biztonságosan a nyeregben megülni és eközben más tevékenységet is végezni. Az a személy, aki menetközben csak az egyensúlyozásra koncentrál, nem tudja figyelemmel kísérni az utat és a forgalmat, nem tudja biztonságosan kezelni a haladáshoz vagy a megálláshoz szükséges berendezéseket, és könnyen baleset okozója vagy részese lehet. Az egyensúlyozást célszerű kerékpáron megtanulni.
A segédmotoros kerékpár vezetése veszélyes üzem, ezért fontos a megfelelő elméleti és gyakorlati tudás, mivel nem elég a közlekedő partnerek fokozott bizalmára, figyelmére számítva közlekedni.
Tilos motorozni annak a vezetőnek, aki a jogszabály által előírt feltételeknek nem felel meg. Váratlan körülmény esetén biztonságos helyen meg kell állni, és csak a kiváltó ok elhárítása után lehet az utat folytatni. Ilyen, vezetést hátrányosan befolyásoló ok lehet pl. rovar szembe kerülése.

2.1. A vezetés személyi feltételei

"Vezető: az a személy, aki az úton járművet vezet vagy állatot hajt (vezet). A segédmotoros kerékpárt vagy kerékpárt toló személy nem minősül vezetőnek..." Segédmotoros kerékpárt az vezethet, aki:

Segédmotoros kerékpár vezetői igazolványt az kaphat, aki a jogszabályokban meghatározott képzési és vizsgáztatási, valamint az egyéb személyi feltételeknek megfelel, és a 14. életévét betöltötte.
A KRESZ írja elő, hogy segédmotoros kerékpárt az vezethet, aki biztonságos vezetésre képes állapotban van, nem fogyasztott alkoholt és szervezetében nincs más vezetési képességre hátrányosan ható szer.
Nincs biztonságos vezetésre képes állapotban az, akinek például be van gípszelve a lába vagy a keze.
Az alkoholfogyasztás minden járművezető számára tilos. A szervezetben történő felszívódás hatására átmeneti látászavarok következhetnek be, az egyensúlyérzék romlik, amelyek mind rontják a biztonságos motorozást.
Ugyanilyen hatást válthatnak ki meghatározott gyógyszerek, amelyek hatásait a használati útmutató tartalmazza.
Az egyre jobban terjedő kábítószer-fogyasztás hallucinogén hatása miatt óriási veszélyt jelent az emberi szervezetre és ezen keresztül a közlekedésre is.
Az előírást be nem tartók szabálysértést követnek el, és számíthatnak a hatósági felelősségre vonásra.
A közúton való közlekedés szabályait a KRESZ írja elő, és e szabályokat ismerni kell mindazoknak, akik részt vesznek a közlekedésben.

2.2. A járművezetés emberi tényezői

Ahhoz, hogy valaki járművet vezessen, szükséges az egyén érzékszerveinek és alkalmazkodó képességeinek vizsgálata, vagyis vizsgálni kell, hogy a személy rendelkezik-e a vezetéshez szükséges észlelési, döntési és cselekvési képességgel.
Ezek vizsgálata nem az oktatási intézmények feladatai közé tartoznak, hanem egészségügyi kérdések, azonban alkalmasság esetén is szükséges e kérdésekben az oktatás, a figyelemfelhívás, vagyis az egyén felismerési, jártassági és készség szintjének fejlesztése.
A járművezetőket lehet csoportosítani viselkedésük szerint, alkalmazkodóképességük szerint, és műszaki érzékük, vezetési rátermettségük szerint. Viselkedésük szerint vannak:

Egy megtörtént esettel szeretném elmagyarázni. Egy segédmotoros kerékpár halad egy párhuzamos közlekedésű úttesten a jobb szélső sávban jobbra tartva. Előtte halad egy személygépkocsi, amely lassít, ezáltal a segédmotor jobb oldalról beéri, és mellé kerül. (E cselekmény megítélése a segédmotoros részéről: Szabálytalan előzés.) Ezt követően a személygépkocsi jelzi jobbra kanyarodási szándékát irányjelzővel, amit a segédmotoros kerékpár vezetője nem lát, hiszen a jármű mellett van, de Őt sem látja a személygépkocsi vezetője, mivel a tükör látóteréből kieső holttérben tartózkodik. A személygépkocsi megkezdi a kanyarodást, de a teljes bekanyarodás előtt ütköznek. A balesetet ebben a helyzetben csak a segédmotoros kerékpár vezetője tudta volna lassítással vagy megállással elkerülni, azonban Ő azzal védekezett, hogy azonos irányból érkezés esetén annak a járműnek van továbbhaladási elsőbbsége, amelyik irányt nem változtat, hiszen Ő szabályosan az úttest jobb szélén, a megengedett sebességhatáron belül közlekedett.

Az érzékszervek egybehangolt, egyidejű működését, a vezető alkalmazkodóképességét az alábbiak szerint szeretném érzékeltetni.
A segédmotoros kerékpár vezetője, aki ismeri járműve szerkezetét, működését és speciális sajátosságait, felkészül az elindulásra. A beindított járművön biztonságosan elhelyezkedik és körülnéz.

Mit néz? Elsősorban az előtte, mögötte és mellette haladókat, valamint az utat, annak állapotát, azért, hogy az elindulást szabályosan és biztonságosan végre tudja hajtani. Fontos, hogy meggyőződjön arról, hogy nincs-e előtte egy álló jármű, amely esetleg szintén indulásra készül, vagy azt kikerülve el lehet indulni. A mögöttes forgalomról való meggyőződés azért fontos, mert nem lehet akadályozni a már közlekedőket, nem lehet megállásra vagy hírtelen irányváltoztatásra kényszeríteni azokat. Ugyanez a helyzet a mellettünk haladókkal is, kiegészítve azzal, hogy járművünkkel biztonságosan el is kell férnünk mellettük.
Látni kell a forgalmat, de látni kell az utat is, hiszen az utak állapota és minősége meghatározza elindulásunkat. Száraz, aszfaltborítású úton biztonságosabb az elindulás, mint például egy havas, jeges úton. Más-más a sebesség megválasztása, a kormány mozgatása, a lábak lábtartóra történő feltétele.
Már az elindulást, de különösen a folyamatos haladást nagymértékben befolyásolja a vezető érzelmi és pillanatnyi szervezeti állapota.
Erősen felindult állapotban lévő személy figyelme nem terjed ki teljes mértékben a körülötte zajló eseményekre, gondolata inkább a felindultságát kiváltó ok körül forog. Hasonló a helyzet rossz egészségi állapot esetén is, amikor a figyelem a fájdalomra vagy annak leküzdésére irányul, illetve a reakcióidő növekszik. Fáradtan szintén ne vezessünk, hiszen vezetés közben az elalvás tragédiához vezethet.
Ugyanolyan negatív befolyásoló tényező az alkoholos állapot, illetőleg kábítószer vagy egyes gyógyszerek fogyasztása. Ma már a közúti ellenőrzés alkalmával az alkoholfogyasztáson túlmenően a kábítószer-fogyasztás is kimutatható.
Ezeken túlmenően még sok más érzelmi hatás is befolyásolhatja az elindulást és folyamatos haladást, például bánat, öröm, túlzott jókedv stb.
A negatív érzelmek és állapotok hatására a járművel indulhatunk sportosan, bizonytalanul vagy figyelmetlenül, nagy sebességgel, vagy a közlekedő partnereinkre tekintet nélkül, másokat veszélyeztetve. Reakcióidejük megnőhet, ami károsan befolyásolja a biztonságos vezetést.
Az ilyen vezetők általában nem érzékelik a közlekedéssel összefüggő külső információkat, nem mérlegelik azokat, és így döntéseik egy-egy manővernél hibásak. Nem hallják, vagy ha igen, akkor sem tudatosul bennük például a balesetveszély elkerülésére adott hangjelzés, vagy közömbös számukra a különböző fényjelzés, például egy előttük felvillanó féklámpa.
Egy vezetőnek fontos tulajdonsága kell, hogy legyen a távolság megközelítően pontos becslése, mind a saját, mind a közlekedési partner sebességének becslése, hiszen mindkettőnek haladás során kiemelten fontos szerepe van p1. egy előzés végrehajtásánál, ahol figyelni kell a szembejövő forgalmat is az előzés befejezéséig, vagy a biztonságos kővetési távolság megtartásánál.
Negatívan befolyásolja a vezetést a rosszul megválasztott öltözék, mert ha például nagyon fázunk vagy nagyon melegünk van, akkor egy bizonyos idő után csak
ennek elkerülésére gondolunk, nem beszélve arról, hogy a mozgásunkat és a járművünk kezelőszerveinek mozgatását is akadályozhatja.
Egyre gyakoribb, hogy a segédmotoros kerékpár vezetője menet közben zenét hallgat fülhallgató segítségével, de olyan hangerővel, hogy a külső zajokat elnyomja, aminek következtében nem hallja a közlekedéssel összefüggő szabályos egyéb zajokat sem, például egy balesetveszélyre figyelmeztető hangjelzést, vagy épp egy megkülönböztetett jelzéseit használó jármű hangjelzését.
A közlekedés veszélyes üzem, és ennek megfelelően az üzemeltető, tehát a mindenkori vezető felel a közlekedés biztonságáért. Ahogy minket befolyásol szellemi, fizikai és pszichikai állapotunk, ugyanúgy Másokat is befolyásol, ezért különösen figyelemmel kell lennünk viselkedésünkre, és együttműködést kell tanúsítani más közlekedőkkel szemben.
Két alapvető dolog határozza meg a vezetéshez való alkalmazkodásunkat az írott szabályok betartásán túlmenően:

2.3. A segédmotoros öltözéke és felszerelése

Általában nincs előírva, hogy milyen öltözékben vezethetnek, illetve mi a kötelező felszerelés, így a segédmotoros is maga választhatja meg ruházatát, illetve felszerelését.
A segédmotoros kerékpár gyakorlati oktatásához azonban elő van írva az öltözék és a felszerelés, amit a tanuláson túlmenően a mindennapi motorozásnál is célszerű lenne viselni, a vezető testi épségének védelme érdekében.
Egyetlen kötelező viselet a mindennapi motorozásban a lakott területen kívül és belül egyaránt viselendő
bukósisak.
Az ember egyik legérzékenyebb és legsebezhetőbb testrésze a fej. Azt a segédmotoros kerékpár vezetője a magyar szabványban bukósisakként elfogadott fejvédővel védheti, és köteles azt menet közben a fejéhez rögzíteni.


21. ábra

A gyakorlati oktatáson kőtelező és a közúti közlekedésben ajánlott öltözék: