1. KERÉKPÁR

A jelenleg hatályos többször módosított 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet - a KRESZ - az alábbiak szerint határozza meg a kerékpár fogalmát: "a kerékpár: Olyan két- vagy háromkerekű jármű, amelyet egy vagy két személy emberi ereje, illetőleg legfeljebb 300 W teljesítményű motor hajt...".
A technikai fejlődés hatással volt a kerékpárokra is, melynek következtében ma már többféle szempont szerint lehet csoportosítani azokat.

Ilyen csoportosítás lehet:

a) Egy- vagy többszemélyes kerékpár.
Lényege az egyszemélyesnél, hogy egy személy működteti a haladáshoz, irányításhoz és a megálláshoz szükséges szerkezeteket. A gyermek pótüléssel felszerelt kerékpár is egyszemélyes kerékpár.


1. ábra

A "tandem" kerékpár több személy szállítására alkalmas, meghajtására és a megállítására szolgáló szerkezetet a rajta ülők működtethetik, azonban irányítását csak az elöl ülő személy végzi.


2. ábra

b) Sportolási célra gyártott kerékpárok: terepsportra, versenysportra és túrára.

c) Mindennapi használatra gyártott kerékpárok.

A gyártott kerékpárok különböző méretekben készülnek, így a használó könnyen ki tudja választani a testmagasságához legmegfelelőbbet.
300 Watt teljesítménynél nagyobb meghajtómotorral felszerelt kerékpár segédmotoros kerékpárnak minősül, melynek vezetése engedélyhez kötött.

1.1 A vezetés személyi feltételei

"Vezető: az a személy, aki az úton járművet vezet, vagy állatot hajt (vezet). A segédmotoros kerékpárt és a kerékpárt toló személy nem minősül vezetőnek. A gépkocsi vezetés oktatása és az azt követő gyakorlati vizsga során vezetőnek az oktató minősül."
Az érvényben lévő jogszabály a kerékpárt járműnek minősíti, annak hajtója, irányítója vezetőnek minősül, korára, nemére, állapotára való tekintet nélkül. A jogszabály előírja azt is, hogy járművet - esetünkben kerékpárt - az vezethet, aki biztonságos vezetésre képes állapotba van, nem fogyasztott alkoholt vagy más, hátrányosan ható szert.
Nincs biztonságos vezetésre képes állapotban az, akinek például be van gipszelve a lába vagy a keze. De nem biztonságos az sem, ha valaki nem a magasságának megfelelő méretű kerékpárt vezeti.
Az alkoholfogyasztás minden járművezető számára tilos. A szervezetben történő felszívódás hatására átmeneti látászavarok következhetnek be, az egyensúlyérzék romlik, amelyek mind rontják a biztonságos kerékpározás körülményeit.
Ugyanilyen hatást válthatnak ki meghatározott gyógyszerek, amelynek hatásait a használati útmutató tartalmazza.
Az egyre jobban terjedő kábítószerfogyasztás hallucinogén hatása miatt óriási veszélyt jelent az emberi szervezetre, és ezen keresztül a közlekedésre is.
Az előírást be nem tartók szabálysértést követnek el, és számíthatnak a hatósági felelősségre vonásra.

Személyi feltétel továbbá az életkor. A rendelet a kerékpárt vezető személynél két korcsoportot határoz meg, az egyik a 12 éven aluli, a másik a 12 éven felüli korosztály.
A 12 éven aluli korosztálynak tilos főútvonalon kerékpározni.
A gyermekeknél még elvárható, hogy felnőtt felügyelete mellett és a méretüknek megfelelő gyermekkerékpárral közlekedjenek. Az, hogy melyik kerékpár a gyermekkerékpár az a minősítő bizonyítványból is kiderül.
A közúton való közlekedés szabályait a KRESZ írja elő, és e szabályokat ismernie kell mindazoknak, akik részt vesznek a közlekedésben.

1.2. A kerékpározás tárgyi feltételei

Azt, hogy ki milyen kerékpáron tanul és ki milyenen közlekedik, rendelet nem szabályozza. Ezért a kerékpár méretét és típusát elsősorban az anyagi keret és a használat célja határozza meg. A már meglévő kerékpár felszerelését, műszaki előírásait rendelet írja elő.

1.2.1. A kerékpárra vonatkozó műszaki előírásokat miniszteri rendelet szabályozza

A kerékpárokat fel kell szerelni:

a) Könnyen kezelhető, megbízható kormányberendezéssel. Fajtái: országúti kormány, egyenes kormány és skorpió kormány.
Országúti kormány: lefelé hajló és három különböző fogású kormány.


3. ábra

Egyenes kormány: oldalirányban vízszintes és csak egyetlen fogási lehetőségű kormány.


4. ábra

Skorpió kormány: ugyanolyan széles, mint az egyenes kormány, azonban több fogási lehetősége van.


5. ábra

b) Két, egymástól függetlenül működtethető fékszerkezettel, amelyek közül az egyik az első, a másik a hátsó kerékre hat.
Egyes típusú kerékpároknál a hátsó kerékre ható fék működtethető lábbal a meghajtó szerkezeten keresztül, ezt "kontrafék"-nek is nevezzük. Ilyenkor a hátsó "agyba" szerelt szerkezet fékezi le a kereket. Működésbe hozható a hátsó fékszerkezet a kormányra szerelt karral - fogantyúval - is, ekkor egy bovden segítségével a kerék két oldalára szerelt fékpofák összehúzásával érjük el a kívánt fékező hatást. Ezeket abroncsfékeknek nevezzük. Az első kerékre ható fékhatás is a kormányra szerelt szerkezettel, kézzel működtetve érhető el. A kormányra szerelt fékberendezést működtető szerkezeteknél ügyeljünk arra, hogy az első kerék fékezése mindig jobb kézzel történjen, hiszen a segédmotoros kerékpár és a motorkerékpár is gyárilag így készül.

c) Hangjelző berendezéssel.
A műszaki előírás csengő meglétét írja elő, azonban ezt más járművezetők nem hallják. A gyalogosok számára adhatunk vele jelzést, bár ahol gyalogosok között lehet kerékpározni, ott a fokozott óvatosság a kerékpárosoknak van előírva.

d) Előre fehér vagy kadmiumsárga színű lámpával.
A látni és látszani elvből fakadóan kettős funkciója van a világító berendezéseknek. Megvilágítja az utat, és láthatóvá válik a szemből közlekedők számára is.
Hátra piros fényt adó helyzetjelző lámpával és egy nem háromszög alakú piros fényvisszaverő prizmával. Előírás szerint a kibocsátott fénynek 150 m-ről is jól láthatónak kell lennie.

E) Küllőprizmával, mely borostyánsárga és fényvisszaverős.
Az oldalirányból érkező járművek vezetői nehezen észlelik a kerékpár első és hátsó fényeit. A baleseti helyzetet csökkenti főleg az első kerék küllői közé szerelt mindkét oldalról jól észlelhető küllőprizma, mely a rávetődő fényt legalább 150 m-ről láthatóan veri vissza.

1.2.2. A kerékpár szerkezete és felszerelései


6. ábra

a) váz,
b) kerék,
c) kormány,
d) villa,
e) nyereg,
f) hajtókar,
g) meghajtás,
h) fék,
i) világítás,
j) egyebek...

A) Váz

Váz nélkül kerékpár nem létezik, ezért alapvető alkatrész, mely döntően befolyásolja a gép tulajdonságait. A vázhossz és a vázmagasság határozza meg a kerékpár méretét, így léteznek különböző méretű, - p1. gyermek, felnőtt - és különböző típusú - pl. női, féri - kerékpárok.


7.; 7/a ábra

Az, hogy a kerékpár milyen kényelmes és milyen könnyen irányítható elsősorban a vázon múlik. Lényeges az anyaga, hiszen minden teher és igénybevétel a vázon van, ezért fontos, hogy törés, görbülés és horpadás nélkül viselje el a használattal járó igénybevételt.


8. ábra

ialakítása és méretezése a felhasználási területhez és a kerék méretéhez igazodik. A váz anyaga lehet a ma még olcsónak számító acél, de lehet alumínium, karbon vagy a legdrágább titán is.

B) A kerekek

A kerékpár első kereke a kormányzott, hátsó kereke a meghajtott kerék. Felépítésének és szerkezetének olyannak kell lennie, hogy elbírja a rajta ülőt, és elviselje az igénybevétellel járó megpróbáltatásokat.

A kerék felépítése:


9. ábra


Háromféle kerék létezik:


10. ábra


11. ábra


12. ábra

A kerékagy kétféle lehet: első és hátsó. Az első kerékagy egy tengely, melynek két vége csapágyon vagy azt helyettesítő szerkezeten forog. Felfogatása hatlapfejű anyával, szárnyas anyával vagy excenterre) történik.


13. ábra

A hátsó kerékagy szerkezetét, formáját és méretét meghatározza a fék és a váltó rendszere. A hátsó kerékagy fajtája a küllők méretét határozza meg, felfogatása ugyanúgy történhet, mint az első kerékagyé.


14. ábra

A gumik rászerelve az abroncsra biztosítják a jármű könnyed haladását. Az aboncsra szerelés szempontjából két típusú gumit különböztetünk meg:

a) Drótperemes:
az abroncs pereménél valamivel szűkebb drótkarika akadályozza meg a gumi abroncsról való lefordulását.

b) Szingós:
a vékony belsőt a külsőbe varrják, és felragasztják az abroncs felületre. Mindkét típusú gumi egy belsővel van ellátva, amely szelepes.


15. ábra

A kerékpáros számára az egyik legnagyobb tragédia a defekt, mivel a levegő hirtelen távozása menet közben balesetveszélyes, nem beszélve az útközben kellemetlen javításról. Defektmentes gumi nincs, ezért hosszabb úton mindig legyen kéznél pumpa, ragasztó és szerszám. A gumik mintázatának kiválasztása függ az igénybevételtől is (terep, hegyi út, országút stb.).


16. ábra

C) Kormány

A kerékpár irányító szerkezete, mely összeköti a kormányfejen keresztül a villán át a kerékpár első kerekét. A kormány fogása háromféle lehet:

A fogási helyzetet meghatározza a kormány fajtája, kialakítása. A kormány kéz alatti része fáslival vagy szivaccsal bevonható.
A kormány alatt helyezkedik el a kormányfej, mely összeköttetést biztosít a villával. A kormányfej hossza és szögállása befolyásolja a kerékpáros ülésének pozícióját, valamint a kerékpár menettulajdonságát és biztonságát. A kormányfej anyaga acél vagy alumínium, de létezik króm-molibdén ötvözetből készült kormány is.


20. ábra

A kormány fajtáit az előzőekben már leírtam. A kormány szélessége 56-58 cm. Az egyenes kormányszár végére különböző méretű és anyagú kormányszarv szerelhető. Anyaga acél, könnyűfém ötvözet vagy karbonszálas műanyag cső, de létezik tömör műanyag szarv is.


21. ábra

A kormányszár hosszú ideig való fogása védőbevonat nélkül kellemetlen és kényelmetlen érzést vált ki. Ennek elkerülése érdekében a kormányszárat be kell vonni fáslival vagy e speciális célra gyártott védőfogantyúval. Mindkét esetben a védőbevonat vastagsága igazodjon a tenyér méretéhez, hiszen a kényelmes fogás segíti a biztonságos közlekedést.


22. abra

D) Villa

A kerékpár egyik fontos szerkezeti eleme, hiszen egyik végén a kormány, másik végén a kerék helyezkedik el. A villának kell lennie a legerősebbnek, hiszen sérülése tragédiához vezethet. Anyaga acél vagy alumínium, de az utóbbi külön nem kapható. Csak a gyárilag rendszeresített villa használható, más típusúra cserélni nem szabad.
A merev villa esetében a rugózást a gumi biztosítja, míg a teleszkópos villa kényelmes, aránylag rezgésmentes utazást biztosít.


23.; 23/a ábra

Mindkét kerék felfogatása történhet merev vagy teleszkópos villához.

E) Nyereg

A nyereg formáját és minőségét alapvetően az igénybevétel célja határozza meg, azonban alapető szempont, hogy igénybevételtől függetlenül kényelmes legyen.
A nyereg merev vagy teleszkópos vázzal készül, és csavarkötéssel rögzíthető a nyeregcsőhöz. A nyeregcső a váz ülőcsövébe csúszik; beállításakor ügyeljünk a testmagasságra és a nyeregcsövön feltüntetett állíthatósági magasságra.


24. ábra


25. ábra

F) Hajtókar

A hajtókar három részből áll:


26. ábra


27. ábra


28. ábra

Ma már általában a fogaskerék és az összekötő kar egybe van építve:, öntve.


29. ábra

A pedál felszerelhető kadmiumsárga fényvisszaverő prizmával, hogy a szemből és a hátulról érkező járművek vezetője is kellő távolságból észlelhesse a kerékpárt.


30. ábra

A hajtókar segítségével lép működésbe a hajtómű, mely egyrészes egyszenű (Z) típusú,


31. ábra

illetve háromrészes ékrögzítéses vagy szögletes tengelyű.


32. ábra

Anyaguk többnyire acél vagy alumínium-ötvözet, de készülhet öntött vagy Kovácsolt kivitelben is.

G) Meghajtás

A hajtómű lánckerekét és a hátsó tengelyen lévő lánckereket vagy váltót köti össze a lánc.
A kerékpár láncszélességét, a patentszemmel rögzített görgős tengelyek vastagságát és a köztük lévő távolságot a lánckerék fogazata határozza meg.
A lánc hosszúságát láncszemek kivételével vagy betoldásával, feszességét pedig láncfeszítővel tudjuk változtatni.
A hagyományos kerékpároknál a lánc a hajtómű lánckereke és a hátsó agy lánckereke közti összeköttetést biztosítja.
A modern kerékpárok sebességváltó rendszerrel vannak felszerelve. A sebességváltó több különböző méretű lánckerék segítségével biztosítja egyenletes tempójú hajtás esetén a gyorsabb haladást, vagy emelkedőre a könnyed feljutást. Két típus ismert:
Egyik az ún. agyváltó, a váltási lehetőség csak a hátsó keréknél lehetséges, a meghajtó fogaskerék állandó.
A másik váltótípus a láncváltó, itt a meghajtásnál is és a hátsó keréknél is áttehető a lánc menet közben más méretű lánckerekekre. A hajtóművön általában három, a hátsó tengelyen általában nyolc különböző méretű lánckerék található.


33. ábra

A váltót a kerékpáros a kormányra vagy a vázra szerelt, egy ujjal mozgatható szerkezettel - bovdenen keresztül - tudja az igénybevételnek megfelelő fokozatba állítani.


34. ábra

H) Fék
Minden járműnél biztosítva van a meghajtás, különböző sebességek - ma már egyre nagyobbak - érhetőek el, de biztosítani kell a megállást is. A megállást szolgálják a különböző típusú fékrendszerek.
Az agyfékek családjába tartozik:


35. ábra


36. ábra


37. ábra

Létezik még a gumira ható első fék, ahol általában egy állítható rudazat végére erősített gumi rányomódik a külső gumira, és így fékezi a kerékpárt (37/a ábra). Főleg gyermekkerékpárokon alkalmazzák. Minden első fék esetében veszélyes a hirtelen fékezés, hiszen könnyen áteshetünk az első keréken, ezért célszerű a fékezést a hátsó fék működtetésével kezdeni.


37/a ábra

Ma már egyik leginkább elterjedt féktípus az abroncsfék, amit főleg láncváltós kerékpárokra szerelnek. Lényege, hogy a kengyelek végére erősített gumi fékpofák a bovden meghúzására az abroncsnak feszülnek, és lefékezik a járművet.


38. ábra

A bovdennel működtetett fékrendszereknél a fékkar a kormányra van szerelve úgy, hogy a kerékpáros azt a kormány elengedése nélkül tudja működésbe hozni.
A segédmotoros kerékpárhoz és a motorkerékpárhoz hasonlóan célszerű lenne az első féket jobb kézzel, a hátsót bal kézzel működtetni, hogy az így megszokott fékezés bármely egy nyomon haladó jármű vezetése esetén alkalmazható legyen, a kerékpárok esetében azonban a jobb kézzel működtetett hátsófék az elterjedtebb.
A kellő fékhatás eléréséhez figyelembe kell venni az időjárási - száraz, esős stb. idő - és útviszonyokat, valamint a kerékpár sebességét is.

1) Világítás

Egy nagyon régi, de még ma is érvényes alapszabály a látni és látszani elve. Erre alapozva van előírva az első és hátsó világítás megléte.
Az első világítás előre fehér vagy kadmiumsárga folyamatos fényt bocsáthat ki. A lámpa működhet dinamóról vagy a lámpával egybeépített telepről. A dinamó egyik hátránya, hogy igen lassú haladásnál, vagy nedves guminál a tapadás elégtelensége miatt nem termelődik elég energia, és ezáltal a világítás megszűnik, vagy csak nagyon gyengén, nem kellően észlelhetően látszik.
A telepről üzemelő lámpa állandó, egyenletes világítást biztosít.
Az első lámpa általában a kormányra, de minden esetben a kerékpár hossztengelyével megegyezően előre van szerelve.
A hátsó lámpa a kerékpár hátuljára - sárvédőre, csomagtartóra vagy ülés alá - van felszerelve. A világításhoz szükséges energiát dinamó, illetve elem vagy akkumulátor biztosítja.


39. ábra

Az érvényben lévő műszaki rendelkezések előírják, hogy a hátsó helyzetjelző lámpa csak folyamatos piros fényt kibocsátó lámpa lehet. Az, hogy hány darabot
kell felszerelni, a jármű szélességétől függ. Egyre elterjedtebb az elemmel működtetett, villogó vagy futó fényt kibocsátó piros fényű lámpa, ez azonban nem helyettesítheti a hátsó helyzetjelző lámpát még akkor sem, ha erősebb fényű és könnyebben észlelhető.
Itt kell említést tenni a kötelezően előírt piros színű fényvisszaverő prizmáról, amelynek közismert neve a macskaszem. Ez általában kerek, és nem lehet háromszög alakú.
Egyre gyakrabban találkozhatunk a testre szerelhető lámpákkal - pl. fejlámpa, mely előre fehér fényt ad, vagy a lábszárra szerelhető lámpa, mely előre fehér, hátra piros fényt ad, stb. - azonban ezek csak kiegészíthetők lehetnek, egyik sem helyettesítheti a kötelezően előírt lámpákat.

J) Egyebek

A kerékpár felszerelései és kiegészítői között számos olyan elem szerepel, melyek a kényelmes és biztonságos kerékpározást segítik elő.
Egyik ilyen a láncvédő, mely megakadályozza a kerékpáros lábának és nadrágjának olajjal való szennyeződését, illetve a nadrág nem tud a lánc és lánckerék közé szorulni. A váltórendszerrel felszerelt kerékpároknál (főleg a láncváltósoknál) a láncvédő gyakran nincs felszerelve, ezért ajánlott a hosszú szárú nadrág szárának összetűzése.
A kerékpáros gyakran szállít kisebb csomagot, ehhez egyik legpraktikusabb elem a kerék tengelyéhez és a vázhoz rögzíthető csomagtartó, melynek előre vagy hátra szerelhető változatai léteznek. Tilos a csomagtartón személyt szállítani!


40. ábra

Praktikus a vázhoz rögzített kitámasztó, mely biztosítja a jármű elengedés utáni stabil leállítását sík terepen is.


40/a ábra

A kerékpárhoz kerékpár-utánfutó csatlakoztatható, mely 70 cm széles, egytengelyes és 70 kg-ig terhelhető. Fel kell szerelni hátul háromszögletű piros fényvisszaverővel középen vagy a bal oldalon, és hátsó helyzetjelző lámpával.
Egyes országokban, ahol a kerékpáros kultúra magasabb színvonalú, elterjedt a gyermek szállítására alkalmas speciális utánfutó.


41. ábra

Hazánkban kerékpáron egy 18 éven felüli személy egy 10 éven aluli gyermeket szállíthat erre a célra gyártott gyermekülésen. Ezt úgy kell felszerelni, hogy ne akadályozza a kerékpárost a hajtásban, a kormányzásban, és ne gátolja a szabad kilátásban, valamint a kerékpár világító és jelzőberendezéseit ne takarja. A gyermeküléshez kapaszkodó és lábtartó is szükséges.


42. ábra

A kerékpár biztonsági eszközei közé tartozik a visszapillantó tükör. Két formája ismert, az egyik a kormány bal oldalára, a másik a szemüvegszárra vagy a sisakra szerelhető. A kerékpáros a tükörben észlelheti a hátulról közeledő járművet, és fel tud készülni arra, hogy mellette elfognak haladni.


43. ábra

Nem nélkülözhetetlen, de hasznos tartozék a sárvédő, az első és hátsó kerék fölé szerelve egyaránt. A jól beállított sárvédő védi a kerékpárost a kerekek által felerődő víztől, latyakos sártól, és megakadályozza, hogy a sáros lé a forgó-csúszó részek közé folyjon.


44. ábra

A kerékpár ellopását nehezíti meg az "U" lakat vagy a spirálbilincs. Az "U" lakat ujjnyi vastag edzett acélrúdból készül, mely fél méteres, kengyel formájú, és a gépet köti össze egy stabil tereptárggyal. Ugyanezt a célt szolgálja a spirálbilincs, mely különleges minőségű acélsodronyból készül. Mindkettő kulccsal, vagy számkombinációs zárral zárható.


45. ábra


45/a ábra

Hosszabb útra - pl. túrára - célszerű magunkkal vinni egy esetleges defekt jav% tásához szerszámot, ragasztót és pumpát. A világító berendezésekhez tartalékizzót, az esetleg előforduló baleset esetére pedig sebkötöző csomagot tarthatunk magunknál.
Hosszabb útra praktikus kulacsban innivalót - vizet, teát stb. - vinni, melyet a vázra szerelt kulacstartóba helyezhetünk el.


46. ábra

1.2.3. A kerékpár ellenőrzése, karbantartása

A KRESZ előírja a jármű elindulás előtti ellenőrzését. Ellenőrizni kell a kerékpár kormány-, fék- és világító berendezését, valamint a gumik állapotát. Nem előírás, de célszerű ellenőrizni a meghajtást és a láncot.

A kormány ellenőrzése
Az ellenőrzés terjedjen ki arra, hogy nem szorul-e, vagy nem kotyog-e a kormánycsapágy. A túlhúzott vagy meglazult rögzítő csavar előidézheti ezeket a jelenségeket, de a kormány szorosságát befolyásolhatja a csapágyhoz lerakódott szennyeződés is. A kormányszár le-föl mozgása előfordulhat, ha a rögzítő csavar a sok rázkódás következtében meglazul. Bármelyik meghibásodás hátrányosan befolyásolja a biztonságos kormányzást.

A fék ellenőrzése
Külön kell ellenőrizni az első féket, és külön a hátsó féket. Behúzott első fékkel, majd behúzott hátsó fékkel próbáljuk eltolni a kerékpárt; ha sikerül (úgy, hogy a fékezett kerék elfordul), a fék rossz. A hiba oka lehet a fékpofa elkopása, és így nem éri el a fékezendő felületet, vagy a fékbovden megnyúlása, mely utánállítást igényel.
Gyakori a bovden beszorulása, rozsdásodása a bovdenház és a huzal közé került szennyeződés miatt, de előfordul, hogy a bovden kiszálkásodik. Kiszálkásodott fékbovdent tanácsos lecserélni.
Az egyéb mechanikus fékberendezéseket - p1. dobfék - meghibásodásuk esetén célszerű szakemberrel javíttatni.

A világító berendezés ellenőrzése
Dinamó esetében azt kapcsoljuk be, forgassuk meg a kereket és győződjünk meg arról, hogy világít-e az első és a hátsó lámpánk. Ha nem világít valamelyik, akkor cseréljünk izzót, illetve ellenőrizzük, hogy az összekötő vezeték mindenütt kellően csatlakozik-e.
Elemmel működtetett lámpa esetében elem- vagy izzócserével háríthatjuk el a hibát.

Gumik állapotának ellenőrzése
Ránézéssel vagy súlyunk ráhelyezésével tudunk meggyőződni arról, hogy a gumink elég kemény-e. Puha gumi oka lehet a szeleptű meglazulása, szelepgumi elszakadása, vagy defekt. Elindulás előtt célszerű a hibát elhárítani.
Ellenőrizni kell a gumiköpeny állapotát is. A nagyon kopott, vagy szakadozott gumiköpenyt tanácsos lecserélni, hiszen menet közben balesetet idézhet elő.

A meghajtás és lánc ellenőrzése
Nem kell minden elindulás előtt ellenőrizni, de néha tanácsos a lánckerekek szemrevételezése. Túlságosan kopott lánckeréken a lánc erős igénybevételnél ugrik, így a meghajtás nem biztosított. A lánc kopottsága is negatívan befolyásolhatja a meghajtást, hiszen itt a láncszemek közötti görgők kopnak, mely könnyen töréshez, láncszakadáshoz vezethet.
Probléma még a laza lánc, melynek következtében gyakori a lánc leesése. Ezen a hibán a láncfeszítőn való állítással, vagy egy láncszem kivételével lehet segíteni.
Normál méretű a lánc, ha a meghajtó és a hajtott lánckerék között kézzel összehúzva 1-2 láncszem feleslegessé válik a váltós rendszerű kerékpároknál.
Nem váltós rendszerű kerékpárnál a lánc belógása a két lánckerék között 1-2 cmnél ne legyen nagyobb.
A kerékpáros egy igénybevétel alkalmával meghallott zörgő, csörgő, kopogó hangokat újabb elindulás előtt keresse meg, és próbálja meg azokat elhárítani. Leggyakrabban a rendellenességet egy-egy csavar rázkódás közbeni meglazulása okozza, és ezáltal a lefogatott alkatrész stabil rögzítése megszűnik. Ilyen lehet a sárvédő, a láncvédő, a pumpatartó, a csomagtartó fellazulása, a csengő belsejének zörgése. A lámpa egyes alkatrészeinek meglazulása esetén a zörgő hang adása mellett esetleg csak vibrálva világít, ami az észlelhetőséget hátrányosan befolyásolhatja.

Karbantartás
A csapágyakat évente egyszer célszerű szétszedni, petróleumos oldatban kimosni, és új csapágyzsírral összerakni. Kopott alkatrészeket általában ilyenkor cseréljünk.
Bovdenek, huzalok esetében a kábelhüvelyben való könnyed mozgást olajozással tudjuk biztosítani. Olajozást igényelnek a váltók, a fékek és a fékkarok forgáspontjai.

Tilos olajozni:

A láncot benzinnel vagy mosószeres vízzel tisztítjuk, majd zsírral, vagy sűrű olajjal vékonyan bekenjük. A felesleges zsírt, olajat azonban le kell törölni, hiszen csak a port, sarat gyűjtené össze, mely piszkítaná a kerékpárt és kerékpárost egyaránt.
A tiszta kerék nem csak esztétikailag szép, hanem előnye, hogy nem piszkolja a kerékpárost és esetleges utasát, vagy csomagját. A tisztítószer és a tisztítás módja a kerékpárosra van bízva. Téli tárolás előtt célszerű a fémrészeket vékonyan leolajozni, és száraz helyiségben tárolni.

1.3 A kerékpáros

A kerékpáros mint vezető személyi feltételeit, melyet jogszabály ír elő, az előzőekben leírtuk. Itt azonban a személyről és a személyhez kapcsolódó biztonsági, felszerelési és vezetési tanácsokat kívánunk megfogalmazni.
A kerékpárosnak, akár gyermek, akár felnőtt, legyen egyensúlyérzéke, tudjon biztonságosan a nyeregben megülni és eközben más tevékenységet is végezni. Az a személy, aki menet közben csak az egyensúlyozásra koncentrál, nem tudja figyelemmel kísérni az utat és a forgalmat, nem tudja biztonságosan kezelni a haladáshoz vagy a megálláshoz szükséges berendezéseket, így könnyen baleset okozója vagy részese lehet.
A kerékpározás korhoz, nemhez nincs kötve, az elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzéséhez nincs tanfolyam vagy vizsga előírva. Ennélfogva a kerékpáros az egyetlen olyan veszélyes üzem üzemeltetője, aki megfelelő elméleti tudás nélkül, a közlekedő partnerek fokozott bizalmára, figyelmére számítva közlekedik.
Az érvényben lévő jogszabály biztosít egy bizonyos védelmet, amikor előírja, hogy 12 éven aluli személy főútvonalon nem kerékpározhat. A szülők fokozott felelősségét kell hangsúlyozni, amikor 6 éven aluli gyermek felügyelet nélkül kerékpározik a közúton.
A kerékpározást nem szabad elkezdeni, ha a kerékpáros a jogszabály által előírt feltételeknek nem felel meg, azonban előfordulhat olyan eset, amikor menet közben éri a vezetőt olyan hatás, hogy meg kell állni biztonságos helyen, és csak a kiváltó ok elhárítása után lehet az utat folytatni. Ilyen vezetést hátrányosan befolyásoló ok lehet pl. rovar szembe kerülése.
A biztonságos kerékpározás feltételei közé tartozik, hogy megfelelő méretű legyen a kerékpár.

1.3.1 A kerékpár kiválasztása

A kerékpár méretét alapvetően a kerékpáros magassága határozza meg.
Kétféle kiválasztási módszer közül célszerű választani, az egyik, amikor a földön állva a kerékpárt két lábunk között fogva az ülőcső (nyeregtartó vázrész) és az ülep között egy tenyérnyi távolság van.
A másik, amikor felülve a kerékpárra, azt enyhén döntve, az egyik lábunk fixen tud a talajra támaszkodni.
A kormány és a nyereg magasságának helyes beállítása a kényelmes kerékpározást szolgálja. Azt azonban, hogy milyen típusú kerékpárt veszünk, elsősorban az határozza meg, hogy milyen célra akarjuk használni, és másodsorban, hogy milyen az anyagi lehetőségünk.

1.3.2 A kerékpáros öltözéke és felszerelése

A járművek vezetőinél általában nincs előírva, hogy milyen öltözékben vezethetnek, illetve mi a kötelező felszerelés.
A kerékpáros is maga választja meg ruházatát, illetve felszerelését, kivéve azt az esetet, amikor csoportos túrán vagy versenyen vesz részt, és a csoport vezetője vagy a verseny szervezőbizottsága ezeket előírja.
Mivel a segédmotoros kerékpár és a motorkerékpár gyakorlati oktatásához elő van írva az öltözék és felszerelés, ugyanúgy a kerékpározás tanulásának szervezett gyakorlati foglalkozásánál is elő lehet írni ezek meglétét. A tanuláson túlmenően a mindennapi kerékpározásnál is célszerű ezek viselete, hiszen jelentősen védik a kerékpáros testi épségét.

Ajánlott öltözék:

Ajánlott felszerelés:

Az ember egyik legsebezhetőbb és legérzékenyebb testrésze a fej. A kerékpáros fejét védheti bukósisakkal, munkavédelmi célt szolgáló sisakkal, de védheti kerékpáros sisakkal is. Bármely eszköz használata esetén az a legfontosabb, hogy menet közben rögzítve legyen a fejhez.


47. ábra

Kerékpárról történő esés következtében a test fej utáni legsérülékenyebb része az ember könyöke és a térde, hiszen önkéntelenül is azzal próbálja az esést tompítani.